Hernádi Zsolt: Nem kell nevetgélni azon, hogy más országokban hideg vízben zuhanyoznak

Három fajsúlyos előadóval indult szerda reggel a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciája: egymás után beszélt két miniszter, Navracsics Tibor és Varga Mihály, valamint Hernádi Zsolt Mol-vezér. Míg az előbbiek célja egyértelműen a nemzetközi piacok és a gazdasági szereplők megnyugtatása volt, így optimista prezentációkkal készültek, Hernádi – elsősorban energetikai szempontok alapján, de más világgazdasági folyamatok miatt is – sötétebb jövőképet festett.

Navracsics: Mutassuk meg, hogy az EU legtisztességesebb országává tudunk válni

A területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter azzal kezdte az előadását, hogy pontosan tudja, hogy megnyugtató szavakat várnak tőle a piacok, ezért

rögtön le is szögezi, hogy „lesz pénz”.

A beiktatáskor azt mondta, még idén szeretné aláírni az EU-val azokat a megállapodásokat, amelyek a források Magyarországra érkezését biztosítják, és ez továbbra is reális. Nyáron úgy látta, decemberre érhetünk el ide (majd később azt mondta, hogy megállapodhatunk az EU-val, de csak jövő év elején lesznek lehívhatók a források), és azóta szerinte egyértelműen növekedett a bizalmi szint a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ennek fényében tartható az időbeli célkitűzés. Navracsics szerint a bizalmi szint növekedése kiolvasható abból is, hogy az EU két hónappal meghosszabbította a megszavazott reformok a teljesítési határidejét Magyarország számára.

Az egyik, tárgyalás alatt álló forrással, a helyreállítási alappal (RRF) kapcsolatban a miniszter elmondta, az ehhez való hozzájutás volt a fő tárgyalási prioritás, ugyanis ha nem sikerül megállapodni idén, akkor annak 70 százaléka elvész – jelen állás szerint erre már alig van esély. A parlamenten ugyanis átment az a 17 korrupcióellenes és jogállamisági reformokat célzó törvényjavaslat, amelyekhez a folyósítást kötötték.

A miniszter elmondta, hogy a vissza nem térítendő forrással és hitelkerettel együtt összesen mintegy 6000 milliárd forintos forrás egy mozgó keretet jelent, már most sem lesz annyi, mint amennyi eredetileg járt volna, ugyanis az erős 2021-es GDP-növekedés miatt 430 milliárd forinttal kevesebb jár majd Magyarországnak.

Az RRF-pénzek mellett a 2021–27-es uniós költségvetési periódus forrásai lesznek a fő támogatási források. Amennyiben az EU ebből nem tart vissza pénzt jogállamisági problémák miatt, összesen 9792,3 milliárd forint érkezik hat év alatt, amelyet hazai társfinanszírozással lehet majd elkölteni a már ismerős operatív programok keretein belül.

Navracsics Tibor szerint a valósághoz képest túlzóan, indokolatlanul rossz kép alakult ki az EU-ban Magyarország korrupciós szintjéről,

ezért volt szükség a fent említett 17 törvényjavaslat megszavazására. Az intézkedések közül kiemelte az Integritás Hatóság megalakítását, amelyről azt mondta egyértelműen független intézmény lesz. A miniszter szerint ha már úgy alakult, hogy ilyen rossz a hazánkról kialakult összkép, és emiatt ilyen lépéseket kellett tenni, megragadhatjuk az alkalmat, hogy „a szükségből erényt kovácsoljunk”. Beszéde végén azt mondta: mutassuk meg, hogy a jövőben Magyarország az EU legtisztább, legtisztességesebb, legátláthatóbb országává tud válni.

Ehhez a célhoz a gazdaság szereplőinek együttműködését is kérte, ugyanis szerinte csak „kultúraváltással” érhető el. „Amíg fölényesen nevetgélünk ezeken a célokon, és aztán nem tartjuk be, mert úgy gondoljuk, hogy ez pont ránk nem vonatkozik, akkor nem fogjuk tudni megcsinálni.” Szerinte a magyar kormány partner lesz ebben.

Varga Mihály: Jó eséllyel elkerüljük a recessziót

A pénzügyminiszter rövid előadásában a gazdaság néhány alapvető jellemzőjének leírására szorítkozott, és pozitív jövőképet vázolt fel ezekkel kapcsolatban.

A mostani válsághoz ő a korábbi válságkezelések felől közelít, mondta, szerinte mivel a 2010 utáni pár évben, a válságos időszakból kilábalva egyszer már sikerült stabil növekedési pályára állítani a gazdaságot, most is megvan erre az esély. Arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború mindenkit megrenget, de Magyarország közelsége miatt extrán rosszat tesz az ország megítélésének, itt megemlítette a kormány által szisztematikusan „háborús inflációnak” nevezett meredek drágulást.

Varga Mihály azt mondta, hogy a három alapvető területen (költségvetési hiány, államadósság, GDP-növekedés) megtette a kormány a szükséges intézkedéseket a megrendült helyzet normalizálására. A hiányt beruházások elhalasztásával, minisztériumi spórolással kezelik, „nem is emelkedett érdemben az államháztartás hiánya május-június óta”, és vélekedése szerint az energiaimport nélkül számolt hiányt sikerülni fog a cél alatt tartani.

Az államadóssággal kapcsolatban kiemelte: az nem csak nálunk, a teljes EU-ban nőtt a Covid alatt, de a magyar kormánynak most az a célja, hogy pár éven belül ismét megközelítse a korábbi, már lecsökkentett szintet. Magyarország finanszírozása szerinte biztosított piaci alapon, túljegyzés van a kötvényekből, a lakossági állampapírok piaca felpörgött: két hét alatt több mint ezermilliárdért keltek el az új, magasabb kamatokat ígérő papírok.

A gazdasági növekedésről azt mondta Varga Mihály, hogy az idei év kedvezőbben is alakulhat, mint az előzetes számítások, az IMF a múlt héten 5,7 százalékot becsült 2022-re nekünk (a korábbi 3,5 után). A kormány 4 százalék körüli vagy egy kicsivel afölötti növekedéssel számol.

A miniszter azt mondta, sok nagy gazdaság recesszióba kerülhet a következő évben, de Magyarországon ezt a forgatókönyvet jó eséllyel elkerüljük: jövőre 1 százalék körül lehet a növekedés, és bízik abban, hogy 2024-től újra visszaállhatunk az egyensúlyi növekedési pályára.

Hernádi: El kell szakadni attól a képzettől, hogy az energia olcsó

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója energiapiacra fókuszáló előadása elején közölte, hogy ő kevésbé optimista, mint az előtte szólók, és bedobott egy Mike Tyson-idézetet:

„Mindenkinek vannak tervei, amíg pofán nem vágják.”

Ezzel arra utalt, hogy hiába próbáltak a Molnál is mindenféle negatív forgatókönyveket felvázolni korábban a tervezésnél, ezek meg sem közelítették azt, ami a valóságban történt 2022-ben.

Szerinte számításba kell venni, hogy új, szerinte kétpólusú (USA és Kína) világrend van kialakulóban, és Magyarország egyelőre keresi a helyét ebben. Oroszország Hernádi megítélése szerint most már egyértelműen a kínai pólushoz fog átkerülni, ez legkésőbb az Északi Áramlat felrobbantásakor végképp eldőlt. Közben földrajzilag nyilván nem változik a helye, itt marad a közelünkben, de már nem fogja tudni betölteni azt a szerepet az európai és magyar gazdaságban, mint eddig – „minden egész eltörött”, idézte Adyt.

Hernádi szerint komoly baj a teljes világgazdaságban, hogy az utóbbi években, és különösen a háború kitörése óta, „a politika ördögszekerén utazik az üzlet”, nem az üzleti, gazdasági racionalitás alakítja a politikát és az üzleti célokat, hanem kormányok döntései, ami alapvetően rossz a gazdaságnak.

A Mol-vezér szerint végleg el kell szakadni attól a képzettől, hogy az energia olcsó, és mindenki a saját bőrén fogja érezni.

Egyáltalán nem egyértelmű, hogyan fogjuk a következő télre pótolni az orosz energiát Európában, Hernádi 35-40 milliárd hiányzó köbméterről beszélt összesen. Ki lehet építeni új kapacitásokat, de ez óriási munka, nagy infrastrukturális és logisztikai beruházások kellenek hozzá, amelyek több mint egy évig tartanak, és akkor a megtérülésről még nem is beszéltünk.

Azt mondta, az orosz fosszilis energiafüggőség felszámolásával újfajta függőségek alakulnak ki: egyrészt uniós szinten az új forrásaink irányába, másrészt ha tengeri szállításban gondolkodunk, akkor Magyarországhoz hasonló, tengerparttal nem rendelkező országok esetében a tranzitországok irányába is.

A jelenlegi helyzet a zöld átállás szempontjából is visszás, Németország ugyanis 30 százalékban szénégetésből állítja most elő az áramát, ami 13 százalékos növekedés tavalyhoz képest, a németek lettek a világ hetedik legnagyobb szénimportőrei. Hernádi szerint a megoldás kulcsa három dolog lesz Magyarország számára: az energiafogyasztás csökkentése, erősebb együttműködés a régión belül és a zöld átmenet gyors ösztönzése. A Mol-vezér szerint

nem kell nevetgélni azon, hogy más országok spórolnak, hogy az emberek hideg vízben zuhanyoznak – ez ma a valóság. A takarékosság nem bűn, a pazarlás a bűn.

A zöld átmenethez, a megújuló energia (és a révén az energiafüggetlenségünk) fellendítéséhez pedig több pénz fog kelleni, mint amennyi például most Navracsics Tibor előadásában az uniós forrásoknál megjelent. A teljes zöld átmenethez egy teljes évnyi magyar GDP-re lenne szükség, ezt ha harminc évre leosztjuk, akkor a GDP évi 3 százalékát erre kellene fordítani, mondta Hernádi Zsolt.