Rezsiemelés: miért kaphatunk néhány köbméteres fogyasztásra nagyon magas gázszámlát, és mit tehetünk ellene?

A fél ország a szívéhez kapott, amikor júliusban bejelentették: augusztustól az átlagfogyasztás felett a korábbi gázár hétszeresét, az áramárnak pedig a dupláját kell majd fizetni. A hír hallatán mindenki számolgatni kezdett, belefér-e még a keretbe. Akik a határérték alatt vannak, többségében nyugodtan megtörölték a homlokukat, akik pedig felette, vagy azonnal szigetelni kezdtek, vagy elhatározták: ezentúl kevesebbet fogyasztanak, esetleg egyszerűen belenyugodtak, hogy mostantól össze kell húzni a nadrágszíjat.

A változtatások pontos kivitelezését viszont nem sikerült időben közölni sem a kormánynak, sem a szolgáltatóknak, így az első új rendszerben kiállított számlák megérkezésekor rengetegen a várt végösszeg többszörösét kapták. Ők pedig szinte mind azok voltak, akik diktálás alapján fizetik a gázszámláikat.

Szeptember első napjaiban több tucat levelet kaptunk a Telexen, amelyekben olvasóink érthetetlen és irreálisan magas gázszámláikat küldték el. Akkor írtunk is egy cikket, amelyben elmagyaráztuk: a diktálós fogyasztóknak az évi 1729 köbméter kedvezményes áron számított gáz nem az év minden hónapjában egységesen jár, hanem egy bonyolult, jelleggörbe nevű eloszlás alapján. Eszerint a fűtési igényeknek megfelelően télen sokkal több gáz jár, mint nyáron.

A helyzetet bonyolítja, hogy a felhasználás típusától függően a jelleggörbe is különböző lehet, erről viszont akkor sem kormányzati, sem a gázszolgáltatók honlapján értelmezhető tájékoztatás nem volt elérhető. Mostanra ugyanakkor világos lett, hogy működik a rendszer, és az is, hogyan lehet elkerülni a feleslegesen magas gázszámlákat.

Mi alapján kell fizetni?

Az a rendelet nyilvánosságra kerülésétől kezdve világos volt, hogy minden lakossági mérőórára évi 63 645 megajoule, vagyis átszámítva körülbelül 1729 köbméter földgáz jut kedvezményes áron, az efölött fogyasztott mennyiséget a lakossági piaci áron kell kifizetni. Aki átalánydíjjal fizeti a számláit (hivatalosan egyenletes részszámlázás), annak ez semmi bonyodalmat nem jelent: ha a viszonyítási időszakban (előző évben) 63 645 megajoule alatt fogyasztott, akkor az átalányszámlák teljes egészében a kedvezményes áron jönnek majd. Ha efölött, akkor az ezt meghaladó részt arányosan az új árral számlázzák.

A bediktálós fogyasztóknál viszont más a helyzet. Itt a szolgáltató az évi 1729 köbmétert leosztja hónapokra, de nem egyenletesen, hanem az alapján, ahogy – az időjárástól és a külső hőmérséklettől függően – szerinte normálisan fogyasztanak az emberek. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy januárban nagyobb gázfogyasztással számolnak, mint például júliusban.

A dolgot azonban bonyolítja, hogy hivatalosan nem mindenki ugyanarra használja otthonában a gázt. Vannak háztartások, ahol csak fűtenek vele, máshol csak vizet melegítenek (főznek, fürdenek), a legtöbben pedig mindkettőre használják együtt. Ez alapján az MVM három kategóriába sorolja a fogyasztókat, ezek pedig:

• A: vegyes profilú, aki fűt és vizet melegít,
• B: csak fűtés,
• és lineáris: csak vízmelegítés.

A legegyszerűbb értelemszerűen a harmadik kategória, ami tipikusan olyanoknál fordulhat elő, akik például árammal fűtenek, de valamiért gázzal melegítik a fürdővizet, és azzal is főznek. Náluk a havi határérték az átalánydíjasokhoz hasonlóan mindig ugyanannyi, különbség csak abban van, hogy a 31 napos hónapokban kicsit többet lehet fogyasztani, mint például a 28 napos februárban.

Ott van aztán a „B” változat, amely azokra vonatkozik, akik csak fűtenek. Azt, hogy ők mennyit fogyaszthatnak, a szolgáltató az időjárási viszonyok és a hőmérséklet alapján számolja ki, hidegebb hónapokban több engedélyezett, melegebbekben kevesebb. A pontos értéket nem lehet soha előre tudni, mert azt az MVM mindig az elszámolási időszak tényleges hőmérséklete alapján számolja. Nyilvános ugyanakkor az elmúlt 20 éves adatok átlaga alapján számolt jelleggörbe, amit itt mindjárt be is mutatunk. Eszerint a három nyári hónapban egy köbméter fogyasztás sem jár kedvezményesen, a hideg téli hónapokban viszont jóval több.

Van a harmadik, „A” változat, azoknak, akik fűtenek is és vizet is melegítenek. Ezt a verziót úgy számolják ki, hogy a fogyasztás 10 százalékát elosztják egyenletesen az évre (vízmelegítésre), a 90 százalékát pedig a „B” változat fűtési értékei alapján osztják el, értelemszerűen a téli hónapokra magasabb fogyasztással számolva. A két jelleggörbe éves mintafogyasztása a következő grafikonon látszik egymás mellett:

Az ábrával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy jelleggörbe egészen pontosan nem hónapokra, hanem napokra lebontva létezik, azaz nem ugyanannyi a fogyasztási határérték egy naptári hónap két különböző napján sem. Így például, mivel a fűtési szezon szeptember 15-én kezdődik, a szeptember első felére vonatkozó számlákat az augusztushoz hasonlóan teljesen piaci áron állítják ki azoknak, akik hivatalosan csak fűtenek a gázzal.

Az MVM honlapjából kiderül, hogy a számla végösszegének kiszámolásakor a jelleggörbén kívül két másik szempontot is figyelembe vesznek. Ezek:

• a tényleges hőmérséklet, hidegebb napokra így nagyobb fogyasztással számolnak, mint melegebb napokra,
• valamint a gáz fűtőértéke. Ez utóbbi azért fontos, mert a gáz térfogata változik a légnyomással és a hőmérséklettel, így egy köbméter gázzal nem mindig ugyanannyi hőt lehet előállítani (ezt hívják korrekciós tényezőnek).

Akkor mivel is van a probléma?

A grafikonra nézve nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ha mi augusztusban például csak 10 köbmétert használtunk el a fürdővíz melegítésére, tehát simán benne vagyunk a 16 köbméteres értékhatárban, akkor jár a rezsicsökkentett ár. Igen ám, de rengetegen úgyis piaci áras számlát kaptak az augusztus 1. óta eltelt időszakban, hogy például csak 4 vagy 7 köbmétert fogyasztottak egy hónap alatt.

Ennek az az oka, hogy a háztartások jelentős része a „csak fűtés” jellegű felhasználásra van beregisztrálva a szolgáltatójához, pedig a valóságban vízmelegítésre is használják a gázt. A visszajelzések szerint több tízezren vannak, akik így jártak, köztük pedig a Telex egyik munkatársa is.

Akik így jártak, általában az MVM ügyfélszolgálatához fordultak, amit a nagy leterheltség miatt a legtöbben nem tudtak elérni. De még ha fel is vették a telefont, magyarázat helyett a legtöbbeknek azt javasolták, hogy álljon át átalányfizetésre, és akkor el lehet kerülni a rossz számlázást.

Igen ám, de sokan nem véletlenül választották a bediktálós fizetési módszert, arról pedig nem tehetnek, hogy évekkel ezelőtt, amikor még semmi tétje nem volt, véletlenül a „csak fűtés” fogyasztási kategóriába sorolták őket. Felmerül a kérdés, hogy akkor hogyan lehet az „A” kategóriába átkerülni, hogy néhány köbméter azért nyáron is járjon kedvezményesen, a válasz pedig pofonegyszerű: kezdeményezni kell az átsorolást a gázszolgáltatónál, akik ezt online, néhány kattintással meg tudják csinálni, már ha sikerül az ügyfélszolgálatot telefonon vagy emailben elérni. Fontos, hogy ez nem mindenkinek az MVM, hanem a helyi hálózatot üzemeltető földgázelosztó. Azt, hogy kinél melyik cég végzi az elosztást, a gázszámlán lehet megtalálni.

Más kérdés, hogy ezt valójában megéri-e megtenni. Az első számlák megérkezésekor sokan pánikoltak, hogy milyen kis fogyasztásra milyen magas összeg jött ki, de októbertől már azoknak a limitje lesz magasabb, akik csak fűtésre vannak regisztrálva, nem vegyes felhasználásra. Éves szinten, azaz idén augusztus elseje és jövő július 31-e között pedig tényleg ugyanannyi a kedvezményesen járó mennyiség, azaz az egy év alatt befizetett számlák összege között nem lesz különbség. Ha a teljes évi fogyasztás 1729 köbméter alatt lesz, de valamelyik hónapban mégis a piaci áron számláztak, akkor a különbözetet az MVM vissza fogja fizetni.

Ha valaki tehát tényleg az átlagfogyasztás alatt van, és nem akarja a jelleggörbét figyelni, vagy nem akar azzal foglalkozni, hogy a fűtési vagy a vegyes jelleggörbe illik hozzá jobban, akkor valószínűleg az átalányfizetés a legegyszerűbb. Erre pedig még mindig át lehet állni bármikor, ha valakinek van ideje és türelme az ügyintézéshez.

Kommunikálni kellett volna, nem sikerült

Az, hogy a bediktálós felhasználóknak a jelleggörbe alapján állítják majd ki a számlákat, valószínűleg már a rezsicsökkentés-csökkentés bejelentésekor világos volt, akkor azonban sem a kormánynak, sem a gázszolgáltatóknak nem sikerült erről rendes tájékoztatást adni. Szeptember elején, a jelleggörbe jelentését elmagyarázó cikkünk megírásakor mi is átbújtuk a szolgáltatók honlapját, de több kérdés is nyitva maradt.

Szeptember végére legalább az MVM Next eljutott oda, hogy a honlapján korrekt tájékoztatást ad a kérdésről, kár, hogy mostanra több tízezer számlát bocsátottak ki teljes piaci áron olyanoknak, akik csak tévedésből voltak „csak fűtés” kategóriába regisztrálva vegyes használat helyett. És ha jövő nyáron ki is egyenlítik a többletbefizetést, az ekkora inflációnál jóval kevesebb pénzt fog már jelenteni azoknak, akiknek most akár több mint tízezer forinttal többet számláztak ki a kelleténél egy adminisztrációs hiba miatt.

Ez persze beleillik abba a gyakorlatba, hogy a kormányzat sietve, felkészülési idő nélkül hoz fontos döntéseket, amelyeket aztán az intézményrendszer (ebben az esetben részben az állami tulajdonban lévő gázszolgáltatók) nem tudnak időben kommunikálni és végrehajtani. Egy ilyen esetben viszont, amikor a döntés szinte az egész országot érinti, elvárható lett volna, hogy az MVM legalább a honlapjára feltöltsön egy átlátható tájékoztatót. Ez végül két hónap után, szeptember végére sikerült, miközben a Telex írásbeli érdeklődésére több mint egy hónapja nem sikerült válaszolniuk.

A Telex rezsiemelésről szóló cikkei itt olvashatók, az MVM most már tényleg értelmezhető tájékoztatója pedig ezen a linken.