Megerősítette a pénzügyminisztérium, hogy október végéig teljes kifizetési stopot rendelt el a kormány

Van a magyar szabályozásban egy furcsa műfaj, ezek a 2000-es határozatok, amelyek ugyan nem titkosak, vagyis nem tartalmaznak minősített adatokat, de a kormány mégis úgy gondolja, hogy jobb őket nem kirakni a nyilvánosság elé, vagyis nem kerülnek be a Magyar Közlönybe.

Ezek sorába illeszkedik a 2257/2022-es határozat, amelynek különös tartalma arról szól, hogy

október végéig a központi költségvetés kifizetéseit a miniszterelnök blokkolja.

Mint hallottuk, előbb egy olyan pletyka terjedt el, hogy a tárcák gazdasági vezetőit hívták össze, és szóban tájékoztatták a tervezett intézkedésről, de azóta biztosan megkapták a minisztériumok a nevezett határozatot is.

Vannak kivételek

Egy ilyen kifizetési stop azt jelenti, hogy a kormány „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt” október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél kifizetési tilalmat rendelt el.

Úgy tudjuk, hogy négy tétel jelent kivételt:

• önkormányzatok és egyéb szervek gyermekjóléti, egészségügyi, köznevelési terheinek finanszírozása;
• bérek és más személyi juttatások;
• nemzetközi szerződésekhez, vagy más jogszabályokhoz kötött kiadások;
• a 2014-2020-as uniós programok esedékes kifizetései.

Ezen kívül bizonyos esetekben az államháztartásért felelős miniszter, vagy a miniszterelnök engedélyezhet kifizetéseket, de alapesetben most nincsenek tanácsadói kifizetések, nem lehet rendezni a külsős takarítók, biztonsági cégek számláit, nincsenek üdítőital, vagy kávébeszerzések, papír viszont esetleg igen, ha a hivatal bizonyítani tudja, hogy a közfeladat ellátásához alapvetően szükséges beszerzésről van szó.

Hogy ezek a kivételek összességében hogyan értékelhetők: soknak vagy kevésnek, nem tudjuk, hiszen vélhetően minden kiadás jogszabályhoz kötött, jogi megállapodásokon alapul, de az is biztos, hogy tényleg megfognak ilyenkor pénzkiáramlásokat a tárcáknál. Azt pedig, hogy betartják-e a szervek a kifizetési tilalmat, folyamatosan ellenőrzi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Frissítés 21:30-kor: A Pénzügyminisztérium később az ATV-nek hivatalosan is megerősítette a kifzetési stopot. „A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol. Szankciós felárakat kell fizetni a földgázért és a villamos energiáért, ezért amíg a szankciók életben vannak, addig a kormány takarékos gazdálkodást folytat” – indokolták a döntést.

Baj van a gazdaságban, de itt nem erről szól

A határozatot sokféleképpen lehet értelmezni. Mi is megpróbáltuk, neves államigazgatási szakemberek háttérsegítségével. Felmerült egy jogi vagy morális kérdés is:

egyáltalán lehet-e felelős beosztásban egy fizetési kötelezettséget nem teljesíteni, lehet-e erre egy másik felelős beosztásból utasítást adni?

Ugyanakkor ha ezen túllendülünk, jön a következő kérdés: egyáltalán min segít ez az intézkedés? Még ha az év végén lenne, akkor lehetne azt mondani, hogy pénzforgalmi szemléletben módosíthatja az adott évi hiányt, de egyrészt ez eleve nem egy fontos mutató, ráadásul csak október 31-ig van határidő.

Van hatása, így október végén nagyobb lesz a Kincstári Egységes Számla egyenlege, mint enélkül, de utána majd gyorsabban is fog leapadni.

Az államháztartás likviditási nehézségére is gondolhatnánk, de valójában nincs likviditási probléma. A költségvetési egyensúllyal, a folyó fizetési mérleggel és a külkereskedelmi mérleggel vannak gazdasági gondok, de a forintfinanszírozás és a likviditás fenntartása nem jelent semmilyen nehézséget.

Igaz, mivel éppen szeptember 29-től jelentősen változnak egyes lakossági állampapírok kamatai, vagyis az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb feltételekkel csalogatja a magyar lakossági megtakarítókat, biztos lesznek, akik erre gondolnak, és összekötik a két témát. De nem erről van szó.

Inkább ellenőrzés és nyomásgyakorlás lehet

Valójában a történet megértéséhez – vélik forrásaink – májusig kell visszamenni az időben. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentett egy gigantikus csomagot. A sokféle különadó (nem használnánk a fals extraprofitadó kifejezést, ja, mégis használtuk) elhomályosította, de ott volt szó érdemi állami vállalásokról is, beruházás-visszafogásról, kiadáscsökkentésről is.

Csak éppen a zárolások hiába fogalmaznak meg mindenféle spórolást, hiába voltak erre fejezetenként keretszámok, nem biztos, hogy ezek a megfelelő ütemben meg is valósultak.

Vagyis forrásaink szerint alighanem arról van szó, hogy a Nagy Márton által bejelentett kiadáscsökkentéseket kell most ellenőrizni. Ez tehát valami erős nyomásgyakorlás, vagy finomabban megfogalmazva emlékeztető lehet – véli egy beszélgetőpartnerünk.

És itt egy pillanatra utaljunk egy másik (amolyan szervezetfejlesztési) gondolatra is.

A végtelen centralizáció egy ponton mindig átfordul decentralizációba.

Mit jelent ez? Ha mindent Orbán Viktor ellenőriz, és nem például egy államtitkár vagy egy osztályvezető, akkor alul nagyon „elszabadulhatnak a hajóágyúk”.

Vagyis összefoglalva a véleményeket, májusban a kormány megtakarításokat fogalmazott meg a beruházási költségeken és a folyó kiadásokon.

„Most meg kell nézni, hogy ki mit vállalt, és ki mit teljesített.”

Ennek a rendcsinálásnak az eszköze ez a rendkívüli, ráadásul nem is transzparens intézkedés.