Az Eurostat szerint a magyar a negyedik legrosszabb inflációs adat az EU-ban

2022. szeptember 16. – 18:28

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon augusztusban 18,6 százalék volt az infláció, az Európai Unióban 10,1 százalék, Magyarország ezzel az eredménnyel az unió negyedik legrosszabbul teljesítő országa, derül ki az Eurostat augusztusi adataiból.

Magyarországon egy éve júliusban az infláció mértéke 4,6 százalék volt. Ha a közelmúlt tendenciáit nézzük, hazánk akkor sem áll jól: az előző hónaphoz képest az áremelkedési ütem 3,7 százalékos volt, ami messze a legmagasabb érték az egész EU-ban. A legtöbb országban nem volt egy százaléknál nagyobb ez a növekedés. Ha még egy hónapot visszamegyünk az időben, még rosszabb a helyzet: júliusról augusztusra az emelkedés még „csak” 1,8 százalék volt, tehát egy hónap alatt megduplázódott.

Talán az Eurostat adatai meglepőek lehetnek, hiszen ahogy mi is megírtuk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hónap elején még 15,6 százalékos inflációt közölt augusztusra. A Hvg.hu szerint a felgyorsult infláció azzal magyarázható, hogy az Eurostat módszertana szerint már az augusztusi mutatóba beleszámolták a rezsidíjak augusztus 1-ével hatályba lépett emelését.

Az Eurostat tagállami inflációs adatokat összehasonlító indexe szerint is a rezsidíjak emelkedése hat nagyon erősen a magyar inflációra, erősebben, mint a többi szektorban tapasztalható drágulás.

Az inflációra nagy hatással lehetett a kormány döntése, miszerint a rezsicsökkentés csak az átlagfogyasztásra vonatkozik a jövőben. Ahogy az őszre várható gazdasági helyzetről szóló cikkünkben is írtuk, a kormány nyár közepén egyszerre engedett el több olyan intézkedést, ami korábban vissza tudta fogni a drágulás ütemét.

Az egyik ilyen a rezsicsökkentés korlátozása volt, amelynek következtében bizonyos határ fölött a lakosság is piaci áron juthat energiához. A másik hasonló az üzemanyagok ársapkájának részleges megszüntetése volt, amely jelentősen növeli a vállalkozások kiadásait.

Persze magáért az inflációért nem csak a kormány hibáztatható, hiszen az okok nagy része a háborútól az aszályig tényleg az ő hatáskörükön kívül esik. Az ugyanakkor világos, hogy sokáig nem vették ezt elég komolyan, sőt, brutális februári pénzosztásukkal még rátettek egy lapáttal a problémára.

A balti államokban a legrosszabb a helyzet

Nemzetközi kitekintésben a legalacsonyabb infláció Franciaországban volt augusztusban, 6,6 százalék, a legmagasabb Észtországban, ott 25,2 százalék. A három legrosszabbul teljesítő ország a három balti állam, ide tartozik még Litvánia és Lettország.

A balti államok régóta az Unió legmagasabb inflációs adatait produkálják 20 százalék körüli értékkel. A náluk tapasztalt kiugróan magas drágulás okai, hogy:

  • Mindhárom ország a Szovjetunió része volt, és ma is szomszédos Oroszországgal. Emiatt mind az oroszokkal mind az ukránokkal való kereskedelemnek jobban ki vannak téve, mint a többi kelet-európai uniós állam.
  • Az orosz fenyegetés miatt a balti államok komoly fegyverkezésbe kezdtek a háború kitörése után (részben már előtte is), ez pedig tovább pörgeti a drágulást.
  • Valamint nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Kelet-Európában Szlovákián kívül csak a balti államok használnak eurót, ez pedig lehetetlenné teszi nekik, hogy monetáris politikai eszközökkel próbálják meg letörni az inflációt. Így míg Magyarországon az MNB folyamatos kamatemeléssel próbálja fékezni a drágulást, a balti államok kamatszintjéről a Frankfurtban székelő Európai Központi Bank hoz döntést. Mivel pedig a dél-európai országok egy része euróban van eladósodva és jelentős kamatemelés esetén csődbe menne, az EKB valószínűleg nem fog ilyen döntést hozni.

Az Eurostat adataiból is látszik, hogy az energiaárak globális drágulása mindenhol feltornázta az árakat. Az egész európai övezetben az energia szektorban volt a legmagasabb az infláció mértéke, 38,6 százalékkal drágult augusztusban. Emellett az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk drágulása is sokat dobott az adatokon.

Kövess minket Facebookon is!