MEKH-elnök az európai összefogásról: Ha a maszkokkal sem működött, a gáznál is szkeptikus vagyok

2022. szeptember 02. – 07:58

frissítve

MEKH-elnök az európai összefogásról: Ha a maszkokkal sem működött, a gáznál is szkeptikus vagyok
Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Horváth Péter János szerint miközben az Egyesült Államok és Kína a saját energiafüggetlenségén dolgozott, az Európai Unió csak növelte importkitettségét.

Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfoliónak adott nagyinterjút. A „nagy totál” leírásakor elmondta, hogy az elmúlt évek európai uniós javaslatai és intézkedései középpontjában az energiaszektor dekarbonizációja állt; egyes döntések, minden szakmai érv ellenére, sokszor az ellátásbiztonság szempontjának rovására születtek.

Közben az Egyesült Államok a palaolaj-, palagázkitermeléssel, Kína a szénnel dolgozott a saját energiafüggetlenségén. Európa azonban az energiaátmenet időszakában saját forrásainak csökkenésével növelte importkitettségét.

A közvetlen okok

A „hivatalos” hazai narratíva mindig együtt emlegeti az energiaválság okai között az orosz–ukrán konfliktust és az uniós szankciókat, az elnök is ezeket nevezte meg mint a „kijózanodás” közvetlen kiváltó okait. Szerinte támogatandó az alternatív gázforrások mennyiségének növelése, a megújuló és energiahatékonysági célok emelése és egyben a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fokozása, a lakossági és ipari gázfelhasználás kiváltása, de nagy részük csak középtávon képes eredményt hozni.

Megfigyelték, hogy gyakorlatilag a magyar álláspont minden uniós energetikai intézkedéssel szemben inkább kritikus? Horváth János Péter mondataiban is ezt érezni, amit az elnök meg is magyaráz.

„A jelenlegi helyzetben minden európai ország arra törekszik, hogy a lehetőségeihez képest a földgázbeszerzéseit diverzifikálja. Mivel nemcsak Európában, hanem globálisan is szűkös a földgázforrások elérhetősége, adódik az ötlet, hogy az európai országok ne egymással versengve próbáljanak meg földgázhoz jutni, hanem együtt. Ami a földgázforrások szükség szerinti megosztását illeti, már szkeptikus vagyok. Egyrészről fontos és szükséges a tagállami vészhelyzeti tervek felülvizsgálata, melyeknek 2022. október 31-ig meg kell történnie.”

Szkepszis

Az elnök azért is szkeptikus, mert mint mondja:

„sajnos erősen él bennem a maszkháború emléke, amikor a járvány kellős közepén a tagállamok egymás szállítmányait foglalták le a tranzitok során. Magyarország eddig minden energetikai vészhelyzet során, ha szükség volt rá, segített a bajbajutottakon, de fordított helyzetben mi is megkapnánk a segítséget? Gondoljuk végig, egy általános európai gázkrízis során mennyire reális opció az, hogy egy tagállam saját fogyasztóinak korlátozása mellett segítsen egy bajba jutott országon.”

A Magyarországra eső 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentési cél 1,3 milliárd köbméter földgáz önkéntes megtakarítását jelenti a következő fűtési idényre.

Az orosz forrásoktól való azonnali és teljes függetlenedés azonban a szakember szerint nem reális cél, mivel Európa számára egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, nem orosz eredetű azonnal bevonható földgáz.

A tárolás kérdései

Sokszor van mostanában szó a tárolókról, Magyarország „mennyiségben” jól áll, „százalékban”, vagyis a teljes kapacitáshoz mért feltöltöttségben kevésbé, ennek ez a magyarázata:

„Magyarországon a földgáztárolók kapacitása a teljes éves földgázfelhasználás közel 60 százalékának elhelyezéséhez elegendő, Németországban a földgáztárolók csak az éves fogyasztáshoz szükséges földgázmennyiség negyedének tárolását teszik lehetővé.”

De hallhattunk arról is, hogy a krízishelyzetben szükség van a szénre is.

„A Mátrai Erőmű több mint 50 éves, de ilyen krízishelyzetben szükség van arra, hogy ha tud működni, akkor télen a hazai lignitbázison termeljen áramot. Az erőmű nemrég kísérleti jelleggel újra 3 blokkos üzemben működött 4 napon keresztül. Ha ezt egész télen fenn tudnák tartani, azzal 150 millió köbméter gázt lehetne megtakarítani, ráadásul hazai tüzelőanyag bázisra alapozva.”

Árampiac

Szomorú realitás, hogy az összekötött európai árampiacok nem oldották meg a magas árakat a kiegyenlítéssel, hanem sokszor csak exportálják a pánikot. Így látta ezt az elnök is.

„Azt gondolom, felül kell vizsgálnunk azt a korábbi álláspontot, hogy a határkeresztező kapacitások bővítése, az európai villamos energiapiacok összekapcsolása elegendő garanciát jelent a hazai ellátásbiztonságra. Az utóbbi időszak eseményei azt üzenik, hogy hazai ellátásbiztonságot külföldi áramimportra alapozni nem lehet.”

Horváth Péter János várakozása szerint a földgáz-áremelkedés hatására megvalósuló megtakarításnak lesz a legnagyobb hatása, melynek már mind lakossági, mind vállalati szinten látni jeleit a heti statisztikákban.

„Én lassan egy éve azt gondolom, hogy ennél rosszabb már nehezen elképzelhető, de az élet mindig rácáfolt az optimizmusomra. Tartja magát a mondás, hogy a magas árak legjobb ellenszerei a magas árak.”

Az energiapiacokon tapasztalható magas árszint egyfelől ösztönzi a kínálatnövekedést, új termelők és korábban nem megtérülő alternatív energiaforrások piacra lépését, másfelől pedig a kereslet visszaeséséhez vezet, ösztönzi az energiatakarékosságot, az energiahatékonyságot növelő beruházásokat, és a tudatosabb energiahasználat révén csökkenti a túlfogyasztást.

A MEKH várakozásai szerint

a jelenlegi, történelmileg is kiugró csúcsok és ártüskék helyére középtávon egy, a mostani csúcsoknál jóval alacsonyabb árszintű stabil egyensúly fog lépni, ugyanakkor a 2020 előtti árak visszatértére ne számítsunk.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!