A fürdők fele, harmada is bezárhat ilyen magas energiaárak mellett

2022. augusztus 29-én olyan történt a hazai árampiacon, amit még soha, senki nem látott. Euróban mérve négy számjegyű áron, vagyis 1000 euró/MWh felett lehetett csak 2023-ra villamosenergiát venni. Sokszor és sokat írtunk az áremelkedésről, például itt és itt, általában akkor, amikor az ár átlépett egy újabb rémálomhatárt.

Vagyis jellemzően 100 eurós lépésenként néztük meg az okokat. Aztán már annyira begyorsult az áremelkedés, hogy egy-egy ilyen 100 eurós lépcsőt szinte észrevétlenül átugrottunk.

A lakosság, a gazdaság és a hobbi

Ilyen körülmények között a döntően energiára építő szektorok (téglagyárak, mosodák, pékségek, de akár a vízközművek) üzleti modellje alapjaiban omlik össze, ahogyan a lakosságnak sem lesz könnyű kifűtenie a rosszabb energiahatékonyságú épületeket.

Az elmúlt időszak energiadrágulása azonban már nemcsak ezekben a szektorokban hat, hanem a turizmusban és a sportban is, már az is kérdés, mi lesz a fürdőkkel, uszodákkal, fedett teniszpályákkal és jégcsarnokokkal.

Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke elmondta, hogy augusztusban felmérték a tagok helyzetét, és úgy tűnik, hogy az energiaköltség már 2022-re is a korábbi 8-15-ről 40 százalékra nőtt a fürdők életében, emiatt

a fürdők egyharmada, de talán a fele is bezárhat.

A drágulás összesen 350-500 millió forint pluszkiadást jelent. A fürdők megrogyása ráadásul a turisztikai szektor egészére kihathat.

A pandémia után

Az külön kellemetlen, hogy a fürdők éppen két év pandémia után kezdtek talpra állni, de most az energiaárak miatt egyes szereplők az ellehetetlenülés határára sodródtak.

A fürdők, uszodák ráadásul gyakran önkormányzati tulajdonban vannak, a szakma megérti, hogy máshol lehetnek a prioritások, az önkormányzatoknak először a törvényben is megjelenő ellátási kötelezettségeiknek kell eleget tenni. De a dilemmák így sem egyszerűek:

támogassuk a fürdőket, vagy engedjük el ezt, noha ezzel a bevételt jelentő turizmust is eleresztjük?

Rossz választási kényszer, ráadásul a realitáshoz tartozik az is, hogy a fürdők egyéb költségei, a bérek és anyagköltségek is nőnek, a lakosság pedig vélhetően a negyedik negyedévben már kevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkezik majd a rezsinövelés, a katakivezetés, az infláció és az üzemanyagár-emelkedés miatt. Így akár változatlan árak mellett is 20-30, vagy akár 40-50 százalékos visszaesés következhet be a lakossági keresletben.

A hatalmas energiadrágulás jegyáremeléssel eleve nem követhető le, de ha mégis ezzel próbálkoznának a fürdők, akkor amiatt is további kereslet-visszaesés következne be.

A rövid távú feladat a túlélés, a középtávú pedig a gázfüggőség csökkentése – mondja Kántás Zoltán, aki szerint ebben az időszakban, a kényszerű leállások idején fontosak lennének az energiahatékonysági pályázatok, újra életet kellene lehelni beléjük.

A szövetség mindenesetre lobbizni kezdett a kormánynál, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel is zajlik az egyeztetés. Az ágazat azt szeretné elérni, hogy a nemzetgazdaságilag fontos fürdők olyan áron kapjanak energiát, mint a lakossági piaci ár.

Teniszpályák

Horváth Henrik, a fóti Future Tennis Team klub és alapítvány vezetője elmesélte, hogy a teniszpályák nehézségeivel elsősorban a hazai versenysport kerülhet nehéz helyzetbe.

A sátrak felállítása és kifűtése is nagy költség. Amíg alacsonyabb volt az energiaár, ugyan népszerűek voltak a sátrak (buborékok), amelyekbe a túlnyomás miatt eleve sok hő kell, de ezeknek nem kifejezetten jó a szigetelésük, könnyen kiszökik a levegő és így az energia is a sátorból.

Hallottunk olyan példát, hogy

egy teniszcsarnok üzemeltetője 2022. szeptember 30-ig 124 forintért kap egy köbméter ipari gázt, de az új szerződése már 1450 forintra szól.

Tízszeres áremelést nem lehet elkérni a fogyasztóktól, talán van egy-két módosabb „párosozó”, aki együtt kifizet 15-20 ezer forintot egy órára, de sok üzemeltető nem is próbál meg ilyen árakat érvényesíteni, vagyis ki sem nyit.

Egyelőre nem tudunk arról, hogy a sportszövetségeknek lenne megoldásuk a kialakult helyzetre. Oláh Andrea, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) sajtófőnöke például azt írta, hogy a szövetségre és az egyesületekre egyaránt terhet ró a jégbérleti díjak emelkedése, de az MOKSZ és a klubok csak bérlőként vannak jelen a jégcsarnokokban.

A versenysport nehézségei

A teniszes cégek ugyan kicsik, de semmilyen kedvezményre nem jogosultak, mert a nagy gázfogyasztásuk miatt mégsem esnek bele a „mikrovállalkozások” kategóriájába.

Megkérdeztük, nem lehet-e valamiképpen részleges nyitvatartással reagálni, de mint hallottuk, például az említett fóti klubnál a három fűtött sátor felállítását 900 ezer forintért végzi egy vállalkozó, aki ilyenkor 15 emberrel érkezik, de a lebontás is hasonló költség. Ha utána szeptembertől áprilisig nyitva van a sátor, be lehet hozni ennek az árát, de nem reális a sátor sorozatos fel- és leépítése.

Horváth Henrik szerint nem is az a legnagyobb baj, hogy a hobbiteniszezők nem találnak így pályát, ők majd nyáron teniszeznek, télen máshogyan sportolnak, de a versenyzőknek sem lesz könnyű, ha megfeleződik, -harmadolódik a játéklehetőség.

Magyarországon az utánpótlás-nevelés amúgy sem kifejezetten erős, mindig vannak tehetséges gyerekek, de azért kisebb a merítés, mint a környező országokban. Ráadásul ilyen árak mellett nemcsak edzeni, de versenyeket rendezni sem lesz könnyű. A klubok sem akarnak tönkremenni, így aki állít is sátrat, inkább kiadja azokat bérbe.

Eltérő esélyek

Sánta Tibor, a Termalfurdo.hu vezetője elmondta a Telexnek, hogy a szezonálisan üzemelő fürdők eltérően reagálnak, van olyan, amelyik előre hozta a szezonzárást. A jegyárak jellemzően a strandszezon végével szoktak módosulni, főleg szeptemberben, és normál időben leginkább lefelé, hiszen a fürdők kevesebb szolgáltatást kínálnak, nincs minden nyitva.

Vannak fürdők, amelyek év elején vagy a strandszezon kezdetén teszik közzé a következő 1 évre vonatkozó áraikat, de sokan még kivárnak, vagy azért, mert még nincs döntés, vagy mert az még nem publikus. Ráadásul mivel a fürdők döntő többsége önkormányzati tulajdonban van, sok esetben bürokratikus procedúra előzi meg a döntést, amiben a rideg gazdasági megfontolás mellett más szempontoknak is érvényesülniük kell, például a turisztikai érdekeknek.

Hiszen ha egy jelentősebb fürdőváros fürdője bezár, akkor a köré épült szállodáknak sem érdemes nyitva maradniuk.

Szerencsésebb helyzetben van az a fürdő, ahol a termálvíz hőjéből van meleg víz is, így nem kell drága gázt venni, sőt, ahol elég meleg víz tör fel, ott előfordul, hogy előbb a fűtőtestekbe vezetik azt, mielőtt a medencébe kerülne, így a helyiségek fűtésére sem kell költeni (Cserkeszőlő), vagy még akár áramot is termel a fürdő.

A részleges nyitvatartás azonban itt sem megoldás, mert a fürdők teljes leállítása, majd újraindítása többhetes folyamat, mert ha a medencéket nem üzemeltetik folyamatosan, akkor az újraindításhoz engedélyre van szükség, amit többszöri vízmintavételnek kellene megelőznie.

Sajnos a fürdők épületei a legtöbb esetben energetikai szempontból elavultak, a felújítást nem tudják kigazdálkodni, és az önkormányzati tulajdon miatt nem számítanak kkv-nak, pályázni sem tudtak.

Véget ért a móka mára, zárul Miki mókatára

Sajnos az intézmények már sorra jelentik be, hogy bizonyos részeiket egyáltalán nem is téliesítik. Magyar-Mátyus Ditta, a szegedi Napfényfürdő Aquapolis munkatársa elmondta a Szeged365 portálnak, hogy bizonyos tan- és úszómedencéket nem téliesítenek, aminek fő oka az energiaárak mellett a sátor állapota, amely nem teszi lehetővé annak visszaépítését és így idén a téli üzemelést sem. A fürdő vezetője azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy mérsékeljék az energiafelhasználásukat.

Az emelkedő energiaárak hatással lesznek a Gyulai Várfürdőre is. Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő igazgatója elmondta a Spabook szakportálnak, hogy korábban 60 forintért vették a gázt, ez még kigazdálkodható volt, de most 1000 forint fölött van a gáz köbméterének ára a piacon.

„Ez azt jelentené, hogy a versenyuszodánk üzemeltetése napi 2-3 millió forintba kerül csak a fűtés oldaláról.”

A versenyuszodát télen bezárják, mert miközben egy évben 280-300 ezer köbméter gázt használ el a cég, ezt szinte kizárólag az 50 méteres versenyuszoda fűtésére fordítják, amit a fürdő nem tudna kifizetni. Mint a lap írja, a Martfű Termal Spa is bejelentette, hogy csökkenti szolgáltatásait a rezsiköltségek növekedése miatt.

És a jövő?

A mai gáz- és áramárak mellett a gazdaság hamar összeomlana, ami biztosan nem érdeke az energiaiparnak sem. Balogh József energetikai szakember ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy sajnos ezek az eszelős árak majd beépülnek a következő negyedéves lakossági árba is, hiszen bármennyire is megemelkedett a lakossági számlák „piaci” része, ma már az is csak töredéke az új piaci árnak.

Sajnos az európai piaci mechanizmusok nem voltak felkészülve arra, ha egy hatalmas szállító (a Gazprom) visszatartja a mennyiséget, és most az összes napos, szeles, szenes vagy nukleáris erőmű is úgy áraz, mintha egy frissen létrehozott és most gázt beszerző gáztüzelésű erőmű lenne.

A jelenlegi árak vélhetően azt jelzik, hogy most háborús logika érvényesül, és Oroszország elengedte, hogy a nyugat-európai térségnek tartósan szállítson. Sajnos bármennyire is őrült most a piac, az orosz álláspont nem meglepő, hiszen az EU már a háború előtt is jelezte, mindent megtesz, hogy minél hamarabb leváljon az orosz fosszilis energiáról.

Most pedig, miután – bármennyire is indokolt szolidaritási és morális oldalról – az EU szankciós háborúba kezdett, nem meglepő, hogy az oroszok is bevetik a teljes arzenált (azaz a kiszámíthatatlanságot és a szállítások mérséklését). Oroszország elvesztette a Nyugatot, és már tényleg úgy gondolkodik, mint az egyszeri balatoni lángosos, vagyis a vevő nem fog visszajönni, most kell annyit keresni rajta, amennyit csak lehet.