Paks csak félgőzzel üzemel, de most a Balkán felől sem segítenek a vízerőművek.
Az elmúlt időszakban ismét naponta 10-15 százalékot ugrott felfelé az áram ára a HUPX áramtőzsdén. Augusztus 15-én a másnapi zsinór ár már átlépte az 500 euró/MWh-át. A zsinór azért egy jellemző ár, mert ezt a folyamatosan (24 órában) dolgozó és kiszámíthatóan fogyasztó gyárak fizetik, nem olyan hektikus, mint a csúcsfogyasztások (például a koraesti) árai.
A szakemberek szerint az újabb gyors felfelé ugrás érthető, hiszen a német ár is 490 euró/MWh, itthon Paks most csak kisebb mértékben termel, Magyarország éppen Ausztria, Szlovákia, Horvátország, Románia felől is importál, egyedül a szlovén határmetszéken alakult ki csiki-csuki, vagyis hol jön, hol megy a villamosenergia.
„Ameddig nincsen víz, addig itt lesz az Armageddon.”
fogalmazott nekünk egy kereskedő
Pedig az elmúlt időszakban – aligha függetlenül a rezsinöveléstől – annyi pozitívumot már el lehet mondani, hogy a magyar fogyasztás amúgy már csökken. Amikor a fogyasztókban tudatosult a dupla, illetve a hétszeres piaci ár (áram, illetve gáz), azóta mindenki egy kicsit racionálisabb lett az energia-felhasználásban, ami még akkor is pozitív, ha a regionális energiaárakban nem vagyunk annyira ármeghatározóak, hanem az áram esetében inkább vakon követjük Németországot Vagyis mostanában sokszor inkább az látható, hogy amikor magas a német ár, akkor megyünk vele, ha pedig csökken, akkor viszont lassabban korrigálunk.
A Balkánról lenne jó energiát vásárolni, de a vízhiány miatt elég gyenge a korábbi erős balkáni exportpotenciál. Végül egy olyan megjegyzés, amit a katasztrofális helyzetben az egyik szakembertől hallottunk. Forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ugyan nagyon büszke az újabb és újabb akkumulátor-beruházásokra, de ezeket sajnos a magas áram- és magas vízigényük tükrében is érdemes megnézni, mert azért így egy kicsit már megvilágítás alá esnek az amúgy valóban mindig örömteli befektetővonzások.
