Nem sok jót sejtet, hogy a nemzetközi áramár már négyszer nagyobb, mint a lakossági piaci ár

2022. augusztus 26. – 07:06

frissítve

Nem sok jót sejtet, hogy a nemzetközi áramár már négyszer nagyobb, mint a lakossági piaci ár
Egy daru rakodja ki egy szénhajó rakományát a trianeli széntüzelésű erőműben, Németországban – Fotó: B: Bernd Thissen / DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Ez teljes piaci áron havi 60-70 ezer forintos áramszámlát jelentene a háztartásokban. A helyzet most olyan, hogy a kereskedőknek már olajból is megéri áramot termelni. Az áramárat több tényező csökkentheti: elhozhatja ezt egy csapadékos szeptember, amikor beindulnak a vízerőművek, vagy ha beindul a most karbantartás alatt lévő erőműpark. Fontos lenne a piac józansága is, és furcsa módon most jól jön a recesszió, mert a kisebb kereslet képes lesz csökkenteni a villany árát.

Az exponenciális és megállíthatatlannak tűnő áramár-emelkedés során olyan folyamatok indultak be, amikre soha nem gondoltunk volna.

  • Albánia partjaihoz két hatalmas uszály érkezett Bangladesből. A nagy hajók valójában úszó, olajtüzelésű erőművek. A kőolaj kevésbé drágul mostanában, mint a földgáz vagy az áram, a két hajón, a két, egyenként 55 MW-os úszó erőműben – még a borzalmas környezetszennyezés ellenére is – az országnak megéri az olaj elégetése. Albánia áramrendszere amúgy vízenergiára épül, csak a szárazság miatt nincs víz.
  • A környezetvédelemben élen járó Németország pedig importálja és priorizálja a szenet. A legszennyezőbb energiaforrás azonban az aszály miatt nehezen hajóztatható a Rajnán, így a Deutsche Bahn német vasút előreengedi a szénszállító tehervonatokat, csak ne kelljen az országnak a tél előtt az alig csordogáló orosz földgázt felhasználni.
  • És végül talán a legszomorúbb következmény. Az infláció eleve erős Európában, hiszen még nagy a kereslet, és a kínálattal vannak gondok. Ám 2023-ban azért állhatnak le például fémfeldolgozó cégek, mert sokkal jobban keresnek azzal, ha a korábban például 150 euró/MWh áron megvett 2023-as villamos energiájukat továbbadják a mai 700 euró/MWh áron, mert ezzel sokkal többet keresnek, mint ha felhasználnák a villanyt, és a saját késztermékeiket értékesítenék. A baj csak az, hogy ez egy ördögi kör. Ha nincs kínálat, megint drágulnak majd a termékek.

700 euró az új szint

700 euró? Igen, írásunk friss apropója az, hogy augusztus 25-én már 700 euró/MWh felett van a másnapi áramár a HUPX áramtőzsdén, a jövő évi ár egy kicsit alacsonyabb, de nem sokkal.

Sajnos minden héten írunk az energiaárak szinte exponenciális drágulásáról, rácsodálkoztunk már az elmúlt két évben az 50, a 100, a 200, a 300, most éppen a 700 euró/MWh-s, eszelős áramárakra.

Sok ez, vagy nagyon sok? Nyilván sok, de talán szemléletesebb, ha valamihez hasonlítjuk. Ha ezt az árat fizetnénk meg most az áram lakossági árában, akkor a lakosság nem 36-37 (rezsiár) forintot fizetne egy kWh villanyért, vagy nem 70 forint/kWh-t fizetne az augusztustól esedékes lakossági piaci árban, hanem ennek sokszorosát, 280–320 forint/kWh-t. Ha ezt kicsit cizelláljuk, a 260 forintos ár még csak az egyéb terhek (rendszerhasználat, forgalmi adó) nélküli ár lenne.

A PC World szerint egy home office-os munkavállaló nagyjából 600 kWh-t fogyaszt el csak a számítógépén egy évben, egy gamer már inkább 1400-at. Na, ez már húzós lenne, hiszen a számítógépünk egy munkanap során megenne úgy 500 forintot, a hűtőszekrény 300-500 forint lenne egy napra), így a teljes havi számla gyorsan 60-70 ezer forintra ugrana.

Az okok

Nagyon részletesen nem megyünk bele az okokba, de nap mint nap hallhatjuk, hogy az áram árát alapvetően meghatározó gáz ára egyre magasabb, de itt van az aszály és a szárazság, így nincs elég balkáni vízenergia. Az erőművek életében a mostani egy karbantartásokkal jelentősen terhelt időszak – ezt a paksi atomerőmű esetében is hallhattuk, de a gigantikus francia atomparkból is állandóan „kiszáll” egy-egy erőmű.

A golfechi atomerőmű Franciaországban 2022. július 3-án, aminek az egyik reaktora részben leállt – Fotó: Francois Laurens / Hans Lucas / AFP
A golfechi atomerőmű Franciaországban 2022. július 3-án, aminek az egyik reaktora részben leállt – Fotó: Francois Laurens / Hans Lucas / AFP

Ráadásul az augusztusi meleg sem segít a légkondik használata miatt, de azért alapvetően a kínálat a fő baj, mert valójában már a német és a magyar fogyasztás is bázis alatti mostanában. (A magas árak legörömtelibb eleme, hogy mindenki jobban törekszik a hatékonyságra, a racionális fogyasztásra és termelésre.)

Ám eladó áram nincsen. A piacon ma minden kereskedhető időtávra – havi, negyedéves, éves kontraktusokra – kevesebb az üzlet

– mondta egy forrásunk.

Akkora kockázatok vannak ugyanis a piacon, hogy a kereskedők, vevők nem akarnak, de nem is tudnak kockázatokat vállalni. Úgy megnőttek az árak, hogy a banki limitek már nem elegendőek, és egy-egy vevő működési kockázata (bedőlési esélye) tízszeres árak mellett sokkal nagyobb a kereskedőknek.

Mindenki óvatos

Jöjjön egy klasszikus tyúk-tojás dilemma. Amíg ilyen kicsi az árampiacon a kínálat, addig őrülten emelkedik az ár. Viszont amíg őrülten emelkedik az ár, addig az erőművek nem viszik ki a termelésüket a piacra, vagyis még jobban beszűkül a forgalom.

A piacon nincs áram, nincs hová nyúlni, az erőművek nem mernek még több jövőbeli termelést eladni, hiszen bármikor jöhet egy üzemzavar, drágulhat az alapanyag, ilyen hektikus piacon túl nagy rizikó lenne előre eladni minden termelést.

A kockázatkezelés nehézsége mellett az is benne lehet a pakliban, hogy van olyan mohóság, amellyel az ártrendet látva felcsillan a még nagyobb profit reménye, ha kivár az ember.

Egy szakember szerint a piacon most nem erről van szó:

az az erőmű, amelyik be tudná fixálni a ma elérhető nyereségét 2023-ra, az boldog lehet, mert az így is mesés. Gyakorlatilag bármekkora a szén vagy a gáz ára, most nincs olyan vacak, elavult, rossz hatékonyságú szenes vagy gázos erőmű, amivel nem lehet keresni.

A csodaidőszak

Érdekességként mutassunk pár jövedelmezőségi mutatót. A spark spread a gázos, a dark spread a szenes, a quark spread a nukleáris, míg a bark spread a biomasszás erőművek jövedelmezőségi mutatója.

Azt jelzik, hogy az alapanyagárak és az áramkihozatal mekkora nyereséget generál az adott típusú erőműben. A „szennyező” termeléseknél van ezeknek egy tiszta verziójuk (clean spark spread, clean dark spread), ez pedig már azt mutatja, hogy mekkora a jövedelem, ha az erőmű már a szén-dioxid-kvótát is kifizette.

A lignittüzelésű Schkopau erőmű 2034-ig üzemel. A német szövetségi kormány, a tartományok és az üzemeltetők döntése nyomán 2038-ig fokozatosan leállítják a szénfelhasználást – Fotó: Hendrik Schmidt / dpa-Zentralbild / AFP
A lignittüzelésű Schkopau erőmű 2034-ig üzemel. A német szövetségi kormány, a tartományok és az üzemeltetők döntése nyomán 2038-ig fokozatosan leállítják a szénfelhasználást – Fotó: Hendrik Schmidt / dpa-Zentralbild / AFP

Ezek a számok jelenleg óriási pozitívumban vannak. Gondoljunk csak bele:

hiába 100 dollár az olaj hordónkénti ára, és nőtt akár 20 százalékkal is egy év alatt, az áram hatszor-nyolcszor vagy még nagyobb szorzóval drágult. Naná, hogy még olajból is megéri az áramtermelés.

Mi fordíthatna a piacon?

Az ember ezek után végképp nem érti, ha ekkora a nyereség az áramtermelésben, miért nem áll meg a trend. Hiszen ha valaki már nem fogyaszt, mert nem bírja kiköhögni az áram árát, akkor nem csökken a kereslet?

Ha ennyire nagy a profit, nem áll be gyorsan még több kapacitás?

Valószínűleg ha egyszer megáll a rali, az áresés is gyors lehet. Reménykedhetünk például, hogy szeptemberben már jön a csapadék (állítólag tényleg jön), és beléphetnek a termelésbe a vízerőművek.

Ha az azonnali (spot) piac kicsit meg tudna nyugodni, hirtelen lemehetne az ár.

Vagyis az ok-okozat lehetőségeiben két forgatókönyv lehetséges:

  • jön a recesszió, majd a kisebb kereslet csökkenti a villany árát;
  • csökkennek az árak, ami segít mérsékelni a recessziós veszélyeket is.

Egyelőre azonban még a magas infláció ellenére sem hűl le gyorsan a gazdaság. Ennek pedig pont az az oka, hogy amikor vágtatnak az árak, az emberek gyorsan szabadulnak a készpénztől, és tartós cikkeket vásárolnak, de ez a kereslet továbbra is tolja felfelé az árakat.

Az árcsökkenés is kockázat

Végül egy érdekesség. Az energiakereskedők valójában ma már a hirtelen áresés kockázata miatt is óvatosak. A nyugodtabb piacon ugyanis hagyományosan olyan ügyfél-kereskedő szerződések alakultak ki, amelyekben inkább csak maximumok voltak, minimumok kevésbé. Vagyis a kereskedő megmondta, hogy mekkora volumenig szolgálja ki biztosan az ügyfelet.

Ám ha annak kevesebb volt a megrendelése, és ezért kevesebbet fogyasztott, akkor az áram a kereskedőnél maradt (ő pedig eladta az azonnali piacon). Igen ám, de ha valakin rajta ragad ez a 700 eurós áram, és az azonnali piac jövőre már csak 200-300 euró/MWh lesz, az megint nagy kockázat a kereskedőnek.

Olyan időket élünk, amikor mindenkinek nehéz, kereskedőnek, ügyfélnek, és a szokatlan helyzet új típusú piacokat és szerződésfajtákat fog meghonosítani. Csak élje túl a gazdaság addig is a nehéz időszakot!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!