37 forintról 237 forintra nő az áramár, tízszeresére drágul a gáz – sokkot kaptak a piaci ártól a kiscégek

2022. augusztus 18. – 12:48

frissítve

37 forintról 237 forintra nő az áramár, tízszeresére drágul a gáz – sokkot kaptak a piaci ártól a kiscégek
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy kérdés, hogy ki tudják-e gazdálkodni, át tudják-e hárítani a pékségek, az éttermek, a mosodák a költségemelkedést a fogyasztóikra. Ha nem, a kisebb vállalkozások körében komoly csődhullám következhet be.

Brutális energiadíj-emelkedésről számoltak be olvasóink.

„Eddig 37 forintot fizettem egy kWh áramért, hamarosan 238 forintot fogok, vagyis több mint hatszorosára nőtt számomra a villamosenergia ára.”

„Tavaly tavasz elején 3 forintra szerződtem a gázévre (szeptember 30-ig) egy MJ gázra, most tízszeres áron kaptam a jövő évre ajánlatot.”

A nagy létszámú „Pesten hallottam” FB-csoportban is sokan tárgyalták az érintettek a helyzetet.

Sajnos, mint látni fogjuk, most tényleg ez a reális ár, de attól még nem lesz jobban kigazdálkodható a vállalkozásoknak. Akinek eddig nem volt olyan magas a nyereséghányada, amiben maradt játéktér a megnövekedett energiaszámlának, annak nagyon nehezen lesz áthárítható a termékáraiban vagy a szolgáltatási díjaiban ez a változás.

Egy kisvállalkozás október 1-től érvényes áramszámlája, 237,57 Ft/kWh egységáron – Fotó: Olvasói fotó / Telex
Egy kisvállalkozás október 1-től érvényes áramszámlája, 237,57 Ft/kWh egységáron – Fotó: Olvasói fotó / Telex

Részben azért, mert a lakosság vásárlóereje, elkölthető jövedelme is csökken, ilyenkor a sokszoros energiaköltséget egy az egyben áthárítani nyilván nem könnyű. A mosodák vagy a pékségek különösen nehéz helyzetben lesznek, de nem nehéz megjósolni, hogy a kávézók, éttermek, szállodák is nagyon megérzik a változást.

A céges fogyasztók

Az energiafogyasztók helyzete különböző. A lakosságot most vegyük ki a képletből, hiszen ők még a rezsinövelés után is sokkal alacsonyabb átlagárral kalkulálhatnak.

A vállalkozások között azonban nagyon sokféle szituáció adódik, de ha három csoportot kiemelhetünk, vannak, akik már sokkolódtak, vannak, akik most fognak ennél jobban sokkolódni, és lesznek, akik hamarosan még nagyobb mértékben sokkolódnak.

Fejes Tibor, az Audax Renewables Kft. ügyvezetője segített megérteni a helyzetet.

  • Az első csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek már eddig is versenypiaci árat fizettek. Nekik is durva a jelenlegi ár, de az nem sokkszerűen érkezett meg az életükbe, egy ideje már tapasztalhatták az árnövekedést.
  • Van emellett egy olyan kis- és középvállalkozói kör, amely egyetemes szolgáltatás keretében, rezsiáron kapta eddig a gázt és az áramot, de augusztus 1-vel kikerült ebből a kedvezményezett csoportból. Ennek a csapatnak nagyon megnő az energia ára, annyi könnyítéssel, hogy amennyiben nem kapnak a piacról jó ajánlatot az MVM Next egy úgynevezett végső menedékes szerződés keretében ellátja őket.
  • És a kkv-k körében van egy eddig nagyon szerencsés kör is, amely még a Covid idején, nagyon alacsony energiaárak mellett szerződött két-három évre (ezek inkább kkv-k, mert a nagyobb ügyfelek jellemzően csak egy évre szerződnek). Ha egy ilyen fogyasztó nem ritkán 18–20 forint/kWh áron tudott szerződni, ő ma is ennyiért kap áramot, de amikor az idén újra szerződnie kell, ma az ár bőven 200 forint felett lesz, vagyis ők tízszeres áremelést (költségnövekedést) fognak realizálni. Ők korábban nagyon jól jártak, de most még extrább lesz számunkra a változás. (Az első példában leírt fogyasztónk is vélhetően ilyen, vagyis versenypiaci volt eddig is, kifutott a szerződése, és most csak sokkal drágább áron kapott ajánlatot.)

Ebből a drasztikus környezetváltozásból sajnos nagyon sok csőd lehet, és a nagy energiakereskedők kintlévőségei is megnőttek.

Milyen árat ad most egy kereskedő?

Az energiakereskedők maguk sincsenek könnyű helyzetben, amikor árat adnak. Látni fogjuk, hogy nincs is elég áram a piacon, és nagyon volatilis (változékony) a piac. Ilyenkor a kereskedő csak akkor vállal szállítást, ha ő maga is meg tudja szerezni (le tudja fedezni) a kínált áramot vagy gázt, különben a kereskedők óriásit kockáztatnának, ha úgy adnák el az áramot, hogy arra még nincs szerződésük.

De mégis miből tudnak kiindulni az árképzés során? Németh Ders, a Wattler energetikai cég vezetője elmondta, hogy a jövő évi zsinóráram (ez a folyamatos felhasználás) ára 537 euró/MWh a HUDEX származékos tőzsdén. Ez lehet az iránytű a jövő évi szállításhoz, nem az, hogy most vagy holnap mennyi az ár. A gáz ára ugyanitt 200-240 euró/MWh. Itt leginkább az amszterdami téli ár számít, ami sajnos magasabb.

Törökországi all inclusive nyaralás

Azt, hogy ebből milyen hazai ár adódik, cikkünk végén részletesen bemutatjuk, de annyit elárulhatunk, hogy sajnos mind a 238 forint/kWh-s áram, mind a 30 forint/MJ gázár reális.

A kereskedő a piaci árra amúgy valamit rátesz a szolgáltatásai miatt, ami abból adódik, hogy a kkv olyan szolgáltatást kap, mint a török all inclusive nyári utak, vagyis bármikor korlátlanul lehet fogyasztani, akár csúcsidőben is (természetesen nem étel-italt, hanem áramot). A kereskedő vállalja a kiegyenlítés, az egyenletesen elérhető áram költségeit.

Ahogy Turai József energetikai szakember meséli:

a kkv-k ezért úgynevezett teljes ellátású árat fizetnek.

Ez azt jelenti, hogy amikor csak szeretnének, áramot vételeznek, nem kell semmivel foglalkozniuk, az ellátó szolgáltató kiegyenlíti a fogyasztásukat, a cégnek nem kell előre menetrendeznie (vagyis megmondania, hogy mikor mennyit fog fogyasztani).

Egy példával, ha egy fodrász egyik munkanap dolgozik, a másik nap betegség miatt bezár, az nem okoz gondot a rendszerben; ha ezer fodrász zár be, mert sztrájkolnak, vagy nemzeti ünnep van, arra már a szolgáltatóknak is figyelniük kell.

A nagy cégek pedig más tészta, egy 0–24 órában vagy egy 7–17 óráig működő, nagy energiaigényű gyár vagy a MÁV megadja előre a fogyasztási karakterisztikáját.

A nagy ügyfél már nem könnyen kap árat

A kereskedő szempontjából a kis és a nagy ügyfél kiszolgálása egészen más. A kis ügyfél most nagyon magas árat kap, de legalább kap árat. A kisvállalkozásnak a kiszámíthatóság nagyon fontos, vagyis neki azért még a biztosan magas ár is megnyugtatóbb, mintha nem tudná, hogy 2023-ban mivel kell kalkulálnia.

Akinek azonban nagyon nagy a fogyasztása, annak már a kereskedők nem is nagyon tudnak árat adni, mert nincs elegendő eladó áram a piacon, a piac teljesen illikvid. Áram ugyan remélhetőleg lesz jövőre is, de az erőművek, illetve a nagykereskedők, akik ezt eladhatnák, inkább megtartják az áramot a leendő azonnali (spot) piacra, mert azt gondolják, hogy ott jobban fognak keresni, mint ha eladnák előre (forward piac). Ebben természetesen igazuk lehet, hiszen a hazai áram negyedét még mindig gázból állítják elő, így a Gazprom által belengetett brutális gázáremelkedés továbbra is az áram emelkedését sejteti.

Mikor csökken már az ár?

Hogy lehet ennek vége? Turai József szerint

„várjuk együtt a csodát”.

Vagyis arra ugyan nem nagyon számíthatunk, hogy az orosz–ukrán piacon valaki felemeli a fehér zászlót, így az árak csak attól mehetnek lejjebb, ha nagyon visszaesik a fogyasztás.

Ezt maga az áremelkedés, de sajnos a csődhullám is előidézheti. Megdöbbentő, de igaz, a szakember napi bontásban vizsgálja a hazai áramfogyasztást, és mint a Telexszel megosztotta, augusztusban már rendszeresek azok a napok, amikor 10 százalék feletti mértékben esett vissza a fogyasztás a bázisévhez képest.

Lehet, hogy ez már a rezsinövelés hatása, vagy az idén többen utaztak külföldre szabadságra, szeptembertől már tisztábbak lesznek az összehasonlítások.

És akkor a piaci árról

Sajnos a világpiaci és a hazai árak megértésében keverednek a köbméter, a MWh és a MJ mértékegységek. Ahogy egy energiakereskedő viccesen megjegyzi:

„Az a célunk, hogy véletlenül se értse meg senki más ezt a piacot, megtartjuk az információs aszimmetriából fakadó előnyünket.”

Azért, mint ebben a cikkünkben korábban is, most is tennénk egy kísérletet, hogy bemutassuk az árak összefüggését.

A jövő évre egy MWh áram a tőzsdén 537 euró. Ha az 537 eurót beszorozzuk 400-zal (euróárfolyam), akkor 214,8 ezret kapunk, vagyis egy MWh áram 214 800 forint, ennek az ezrede, azaz egy kWh áram 214,8 forint lenne ma a piacon.

Ha mindezt a számlában értelmezzük, akkor erre a tételre jön rá a rendszerhasználat díja, a szolgáltató díjai (például a kiegyenlítésért), illetve annak, aki nem tudja visszaigényelni a forgalmi adót, még a 27 százalékos áfa is. Sajnos így a 238 forintos ár szinte már ma is kedvezményes.

A gáz esetében már tényleg három mértékegység keveredik, még bonyolultabb a számolás.

Ha 200 eurós MWh-nkénti hazai tőzsdei árral számolunk, egy MWh gáz 80 000 forintba kerül a piacon.

Ennek az ezrede, vagyis az 1 kWh az 3,6 MJ (égéshő-alapon 3,25 MJ, ebből a MJ-ben megadott ár úgy kalkulálható ki, hogy amennyiben 80 forintba került egy kWh gáz, akkor 24,6 forintba kerül egy MJ-nyi gáz.

Érdekesség, hogy éppen ilyesmi most a lakosság piaci ára is, ami azonban a valósághoz képest kedvezményes, mert abban már 27 százaléknyi áfa és átviteli díj is van.

Vagyis a földgáz piaci ára a cégek esetében (áfa nélkül) reálisan 25–30 forint/MJ és ennek a 34-szerese a köbméterben megadott ár, vagyis 850–1020 forint (de hangsúlyozzuk, hogy ez még mindig forgalmi adó nélkül). Ha a most reálisabbnak tűnő 240 eurós amszterdami árral számolunk, akkor sajnos minden értékhez még 20 százalékot hozzá kell adni.

Kövess minket Facebookon is!