A jövőbeli áramszámlákkal kapcsolatban sokan riogatnak, mutatunk egy reális képletet
2022. július 15. – 14:23
frissítve
Mennyi lesz az áramszámlánk a rezsinövelés után? Sokakat érdekel a kérdés, és elég vad számítások is keringenek. Pontos szorzót nem lehet mondani, hiszen, aki 1 kWh-val fogyaszt többet az átlagnál, az nem érez változást, aki pedig az átlag kétszeresét fogyasztja, az tripla összeget is fizethet. A képlet bejelentése előtt elmagyarázzuk a reális matekot.
Július 1-jén megváltozott az áramszámlánk összetétele. Mivel a lakossági fogyasztóknál ez a végösszeget nem érintette, nem sokan foglalkozhattak ezzel a változással, de a módosítás mégis talán jó alkalom arra, hogy a neten keringő furcsa számításokhoz képest megmutassuk, hogy milyen lesz reálisan az áramszámlánk a jövőben.
Rossz táblák és aktuális számítások
Az elmúlt napokban elég sok igencsak vad találgatás jelent meg arról – például amiről itt írtunk –, hogy mennyi lesz a jövőben a rezsicsökkentésből részlegesen kieső lakossági fogyasztók áramszámlája. Ezek egy része rossz számítás volt, de még a jobb képletek is bizonytalanok, hiszen nem tudjuk, hogy szeptember 1-jén mennyi lesz az áram piaci ára, és nem tudjuk, hogy az áramszolgáltatónknak milyen képlet alapján kell fizetnünk.
Szóval várjuk a rendeletet, de az előzetes riogatások és a félreértések elkerülése végett szeretnénk megosztani pár alapvető ismeretet.
Írásunk megértéséhez a kulcs ez az MVM Next-es táblázat, amely a hazai egyetemes szolgáltatással kiszolgált magánszemélyek árait jelzi (ez a rezsiár).
Van szolgáltató és van hálózatos cég
Magyarországon az MVM Next állami cég szolgáltatja az áramot, míg a különböző vezetékes hálózatokat az MVM, az E.ON és az Opus cégcsoportok cégei működtetik.
A fenti táblázatból kiderül, hogy nem pontosan ugyanazok az árak, de az eltérő árak azért nagyon nem is különböznek.
Egy mai magánfogyasztó valamivel több mint 36 forintot fizet egy kWh óra áramfogyasztásért (ez már forgalmi adóval növelt érték), ennek két fő összetevőjével foglalkozunk:
- az egyik az áram ára, ami ma nagyjából nettó 5 forint/kWh;
- a másik a rendszerhasználati díj, ez nettó 23,4 forint/kWh.
Ez egy nagyon meglepő szám lehet, hiszen semmi másról nem szól mostanában a média, csak az energia világpiaci árának emelkedéséről, de a magyar rezsiárban július 1-jével még érdemben le is ment az áram ára, gyakorlatilag megfeleződött.
A júliusi módosítás
Vessünk egy pillantást itt arra, hogy 2022. június 30-ig mi volt a képlet. 2022. június 30-ig is ugyanazt a nagyjából 36 forintos végfogyasztói árat fizettük, de addig úgy adta ki a matek, hogy nettó 12 forint volt az áramdíj és 16,4 forint volt a rendszerhasználat díja.
Mi történhetett? Hívjuk segítségül a Wattler tanácsadó cég elemzését.
Az árváltozást egy energiahivatali határozat alapozta meg, ami miatt 2022. július 1-től jelentősen növekedtek a villamos energia rögzített rendszerhasználati díjai. Igen ám, de a lakossági rezsicsökkentett árak (a szent tehén) kőbevésettek voltak, így a végső árat a változás nem érinthette, mivel az áramdíj + rendszerhasználati díjak összege volt fixálva.
Még többet veszített az állam
Ha tehát nőtt a rendszerhasználati díj, azzal csökkent az energiadíj – a számla tételes bontásában ezeket a változtatásokat lehet látni.
Az államnak azért nőtt a vesztesége (az áramdíjon), mert a rendszerhasználatban érdekelt cégek (átviteli hálózat, elosztók) szabályozott áron szolgáltatnak, ez a RAB (regulated asset base), vagyis ők a kimutatott költségeik után eszközarányos nyereségre jogosultak.
Így az MVM Next vesztesége nőtt, de a hálózat üzemeltetőinek megmaradhatott a szerződésben rögzített nyeresége.
Néhány sokkoló szám
Mindezek után képzeljük el, hogy az áramszámlánkban mi csak 5 forintot fizetünk egy kWh áramért. Mekkora ez az ár a piachoz képest? Ez ugye naponta változik, de július 15-én egy MWh áram 400 euró (legutóbbi „számolós” cikkünkben még csak 350 eurós árral tudtunk kalkulálni, mert akkor annyi volt a piaci ár).
Ha a 400 eurót beszorozzuk 400-zal (euróárfolyam), akkor 160 ezer forintot kapunk, vagyis egy MWh áram 160 ezer forint, egy kWh áram pedig ennek az ezrede, azaz 160 forint lenne a piacon, vagyis nagyon nem 5 forint. Ez 32-szeres szorzó.
Ha mindezt a számlában értelmezzük, akkor az jön ki, hogy a piaci számla most nem a mai 36 forintos árat adná kWh-nként, hanem 183,4 forintot (160 forint az áramdíj, a rendszerhasználat pedig maradna 23,4 forint) kell a forgalmi adóval megemelni, vagyis a 32-szeres indokolt áramdíjemelés a számla végösszegében hatszoros áremelést jelent. De hangsúlyozzuk megint, ez a szorzó a piaci ár és a rezsiár hányadosa, viszont mindenki kap valamennyi rezsiárat.
Azt, hogy az egyes emberek számlája mennyivel fog megemelkedni, az határozza meg, hogy ő mennyivel lép az átlagfogyasztás fölé. Erre tehát nincsen szorzó.
Aki az átlagot fogyasztja, az marad a 7750 forintos fogyasztásnál, ennyiért kap 210 kWh-t.
Ha azonban valakinek a fogyasztása magasabb, akkor neki már minden kWh pótlólagos áram 183,4 forint + áfába kerülhet. Például aki nem 210, hanem 420 kWh áramot fogyaszt, az ő számlája 7750 + 48 912 forint, azaz 56 662 forint lesz.
És akkor még egyszer a disclaimer:
- mindezt július 15-én ismert rendszerhasználati díjjal,
- július 15-én ismert forintárfolyammal
- és július 15-én ismert piaci áramárral számoltuk.
Ebből minden változhat, de a logika megértése fontos lehet.
