GKI: A rezsicsökkentés csökkentése miatt többen kezdenek korszerűsítésbe

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – írja az MTI a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felmérése alapján.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 13-i kormányinfón jelentette be, hogy energia-veszélyhelyzetet hirdet a kormány, amelyet egy hétpontos intézkedéscsomaggal terveznek kezelni. Az egyik pont arról szólt, hogy jelentősen átalakítják a közel egy évtizede politikai csodafegyvernek és emiatt szent tehénnek számító rezsicsökkentést, amely augusztus 1-jétől csak az átlagfogyasztásig jár, az azon felüli lakossági fogyasztásért már a hatósági helyett a piaci árat kell majd fizetni. Egy héttel később megjelent a rezsirendelet, amiből az derült ki, hogy a gázár hétszeresére, az áramár duplájára nő az átlagfogyasztás felett.

A rezsicsökkentés magyarországi megvalósításával szembeni egyik fő kritika épp az volt, hogy a piacinál alacsonyabb, rögzített ár az energiahatékonyság fokozásának ösztönzése ellenében hat, ezzel hozzájárul a pazarló energiafogyasztás fenntartásához, hiszen minek spórolni, sőt a jövőbeli spórolásra költeni, ha alacsony a rezsi.

A felmérés szerint a szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok:

• A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik felújítást tervező háztartás érdeklődött.
• A fűtési rendszer korszerűsítése iránt júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik.
• A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak.
• A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal felrobbant: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk.

Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat.

Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is mozgolódna. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.

A legaktívabbak a családi házak, például a Kádár-kockák lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék.

Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast támogatásával készülnek.