KSH: a főváros és a nyugati megyék gazdasága nagyon lekörözi a déli és keleti megyéket
2022. július 24. – 15:44
Az első negyedévben Budapesten volt a legmagasabb a foglalkoztatási arány.
Az első negyedévben a legmagasabb, 79,9 százalékos foglalkoztatási arány Budapestet, a legalacsonyabb pedig 66,3 százalékkal Somogy megyét jellemezte – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék – 2022 I. negyedév című kiadványából.
A kiadvány szerint az év első három hónapjában a foglalkoztatási ráta egy év alatt 2,2 százalékponttal 74 százalékra nőtt országosan, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,5 százalékról.
Az egyes térségekben azonban a munkanélküliségi ráta eléggé eltérő, 0,8 és 9,5 százalék között szóródott. A legalacsonyabb Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben, a legmagasabb Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt. Budapest inkább a jobb régióba tartozik, hiszen a fővárosban is csak 2,2 százaléknyi a munkanélküli, ami négyszer olyan jó adat, mint a szabolcsi 9,5 százalék.
Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 338 ezer forintot tett ki – írja az MTI. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 374 ezer, a szellemieké 642 ezer forintra bővült.
A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (756 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (467 ezer forint). A fizikai foglalkozásúaknál a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (443 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (293 ezer forint) képviselte.
Március végén csak mindössze 251 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 17 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Éves szinten 4,3 százalékkal, 65 ezerre nőtt az üres álláshelyek száma az országban. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 39 álláskereső jutott. A fővárost és a megyéket tekintve a két szélső értéket Budapest és Győr-Moson-Sopron megye, illetve Hajdú-Bihar és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 13-13, illetve 89-89 álláskeresővel.
A kiadvány szerint Magyarországon március végén 1,9 millió vállalkozást tartottak nyilván, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban (ez azonban még a kata likvidálása előtti adat). A regisztrált magyarországi vállalkozások legnagyobb hányada, 23 százaléka budapesti székhellyel rendelkezett, míg a legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna megyében volt, az országos szám 1,3, illetve 2 százaléka.
Az egy lakosra jutó ipari termelés négy megyében (Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, illetve Jász-Nagykun-Szolnok is kétmillió forint / fő feletti, míg a gyenge teljesítményt nyújtó déli megyékben (Somogy, Baranya, Békés) csak 5-600 ezer forint.
A kiskereskedelem lakosságra vetített forgalma az első negyedévben átlagosan 337 ezer forint volt. Budapest 410 ezer forintos egy emberre jutó értékével vezette a rangsort, amelynek a végén 248, illetve 257 ezer forinttal Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állt.