Félév alatt 10 százalékkal, 3583 milliárddal nőtt a költségvetés adóssága

A központi költségvetés adóssága 8,8 százalékkal, 3583 milliárd forinttal nőtt az idei első félévben: az év végi 40 697 milliárd forintról június végéig 44 280,2 milliárdra emelkedett – derül ki a Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett részletes államháztartási adatokból. Ez azt jelenti, hogy egy átlag magyar lakosra 365 ezer forinttal több költségvetési adósság jutott június, mint félévvel ezelőtt.

Az állam adóssága négy tényező miatt nőtt: forintban 1522,2 milliárd, míg devizában 1186,8 milliárd forintnyi volt a nettó kibocsátás (tehát ennyivel több volt a kibocsátott, mint a visszavásárolt állampapír), emellett a forint árfolyamromlása miatt az adósság devizában fennálló részének forintban számított értéke 664,8 milliárd forinttal emelkedett; de egyéb árfolyamhatások is okoztak még bő kétszázmilliárdos egyenlegromlást. A devizaadósság részaránya a 2021. év végi 20,6 százalékos szintről 23,1 százalékos szintre emelkedett a teljes adósságon belül.

A kamatbevételekből és kamatkiadásokból adódó úgynevezett nettó kamatkiadás 712,3 milliárd forint volt, ami 240 milliárddal több, azaz másfélszerese a tavalyinak (472,4 milliárd forint).

Az államháztartás központi alrendszere június végén 2892,3 milliárd forintos mínuszban volt, ezen belül a központi költségvetés 3040,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 175,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26,8 milliárd forintos hiányt értek el.

A központi költségvetése hiánya fél év alatt elérte az éves cél 96 százalékát. Ez elsősorban abból fakad, hogy elszálltak a kiadások: „a központi alrendszer június végi 17 316,8 milliárd forint összegű kiadásai 3971,4 milliárd forinttal, 29,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését” – olvasható a tájékoztatóban. Ahogy az első félév egészében, úgy júniusban is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 2360,6 milliárd forint, a gyógyító-megelőző ellátásra 1073,9 milliárd forintot fordított a kormány június végéig.

A központi alrendszer bevételei június végégi 14 424,5 milliárd forintot értek el, ez 2783,6 milliárd forinttal, 23,9 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül az adó- és járulékbevételek 13,5 százalékkal nőttek. Az infláció hatása a költségvetésben is látszik: csak az áfabevételek 764,8 milliárd forinttal, 30,7 százalékkal emelkedtek. Az szja-bevételek egyenlege viszont 341,3 milliárddal elmaradt a tavalyitól, amit nagyrészt a választás előtti adó-visszatérítés magyaráz (az szja-kiutalás 785 milliárd volt a tavalyi 146,4 milliárddal szemben).

A részletes pénzügyminisztériumi tájékoztatót ezen a linken olvashatja wordben, míg a részletes államháztartási mérleget itt találja pdf-ben.