A Mol Nyrt. végleges ajánlatot tett a magyarországi hulladékkezelési koncesszióra

2022. június 03. – 11:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Részletek is kiderültek: a Mol minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal az első tíz évben, valamint az első öt évben új, évi minimum 100 ezer tonna hulladékhasznosító, energiatermelő létesítményt épít.

A hazai hulladékmenedzsment teljes átalakításáról éppen egy nappal korábban nyilatkozott Palkovics László szakminiszter a Telexnek.

A hulladékgazdálkodási koncesszió

  • 2023. július 1-től érvényes;
  • 35 évre szól;
  • évente mintegy 4,5-5 millió tonna hulladék begyűjtését és kezelését irányozza elő.

Összetett, konfliktusos feladat lesz

A feladat rendkívül összetett, nem véletlen, hogy az átalakítás előtt már sok ismert üzleti kör is mozgolódni kezdett.

Most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett az amúgy vitatott és a jövőben biztosan sok konfliktussal is terhelt projekt. Június 3-án a pályázati győzelemre egyedül esélyes Mol Nyrt. ugyanis közzétett egy fontos információt.

Eszerint a cég benyújtotta kötelező érvényű ajánlatát a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások hosszú távú koncessziós pályázatára. A nyertes vállalat feladata lesz többek közt a hazai háztartások és gazdálkodó szervezetek évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtése és az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezése.

A lépés összhangban áll a vállalat 2030+ stratégiájával, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a vállalatcsoport a körforgásos gazdaság vezető szereplőjévé váljon a régióban, tevékenysége pedig karbonsemleges legyen 2050-re,

írta a cég.

Minden második dollár fenntartható projektre

A Mol-csoport ennek érdekében minden második dollárt fenntartható projektekre költ. A következő öt évben mintegy 1 milliárd dollár értékben fektet be olyan, a körforgásos gazdaságot támogató projektekbe, mint például a hazai hulladékgazdálkodás koncessziós működtetése.

„Ez egy komoly feladat és felelősség, de rendkívül elszántak vagyunk, hiszen a hulladékgazdálkodás fejlesztése rengeteg lehetőséget tartogat az egész régió számára. Sokéves tapasztalatunk van az újrahasznosításban: elég csak a 100-120 ezer tonna saját hulladék kezelésére, a használt gumiabroncsokból készülő gumibitumenre, vagy a használt sütőolaj és a műanyag újrahasznosításra gondolni. Ezt a tudást szeretnénk most kiterjeszteni a koncesszión belüli teljes hulladékgazdálkodásra”

– mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese.

A társaság felső vezetéséből ugyanis Világi Oszkár felel a fogyasztói szolgáltatásokért, ide sorolható a hulladék, mellette úgy tudjuk, hogy Pethő Zsolt (körforgásos gazdálkodási szolgáltatások) és Gordos Péter (szabályozás, vállalati kapcsolatok) a hulladékvonal fő felelősei.

Az ajánlat kulcselemei

A koncessziót a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) írta ki, ez az iroda szólította fel a pályázókat (vagyis valójában a pályázót, hiszen csak a Mol indult) a kötelező érvényű ajánlattételre.

A Mol a kötelező érvényű ajánlata értelmében:

  • az első 10 évben minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal;
  • az első öt évben egy új, évente minimum 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít;
  • felvásárolja a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer koordinálásáért felelős Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (NKHV-t) és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (NHSZ) nagy részét.

A Mol hulladékos kapacitásai

A Molnak vannak már hulladékos kapacitásai, tapasztalatai, mint a cég közleménye felsorolja:

  • az évi 100–120 ezer tonna saját hulladék feldolgozása mellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes;
  • évente mintegy 500 ezer gumiabroncsot hasznosít újra, és tartós útalapanyagot készít a zalaegerszegi gumibitumen-gyártó üzemében;
  • szintén Zalaegerszegen az elmúlt tíz évben 240 ezer tonna építőipari bitumen-alapanyag készült a Mol fáradtolaj begyűjtésének és újrahasznosításának köszönhetően;
  • 350 töltőállomáson gyűjt sütőolajat, az elmúlt tíz évben mintegy 3 millió liter használt sütőolajból lett így bioüzemanyag-alapanyag;
  • a Mol 25 százalékos tulajdonában lévő komáromi Rossi Biofuel üzemek évi 150 ezer tonna kapacitással növényi és állati eredetű zsiradékot, köztük sütőolajat dolgoz fel, és alakít át bioüzemanyag-alapanyaggá;
  • a Mol-csoport jelenleg is két modern veszélyeshulladék-feldolgozó üzemet, valamint két hulladéklerakót üzemeltet.

Tranzakciók

A hulladékkoncessziónak sok izgalmas kérdése van, miként veszi át a Mol, vagy miként szerződik az eddig szolgáltató cégekkel, hogyan növelhető a szelekció, a hasznosítás aránya, miként csökkenthető a korrupció (zsebbe fizetett szolgáltatási díj), a feketegazdaság (fémesek)?

A Mol-csoport mindenesetre rögzíti, hogy stratégiai célja, hogy petrolkémiai (kőolajból vegyipari termékeket gyártó iparág) termékportfólióját újrahasznosított műanyag-alapanyagokkal bővítse. 2016 és 2030 között mintegy 4,5 milliárd dollárt fordít vegyipari tevékenységének fejlesztésére, amiben kiemelt jelentősége van az újrahasznosításnak.

A cégcsoport 2018-ban stratégiai partnerséget alakított ki a német műanyag-újrahasznosító társasággal, az APK AG-vel, majd 2019-ben megvásárolta a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t. Majd pedig 2022-ben a Mol-csoport felvásárolta a ReMat Zrt.-t, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!