Indulhat a bújócska: a kibővített tranzakciós illetéket az ügyfél és a szolgáltató is próbálja majd elkerülni

Legfontosabb

2022. május 30. – 14:09

Indulhat a bújócska: a kibővített tranzakciós illetéket az ügyfél és a szolgáltató is próbálja majd elkerülni
Ügyfél okostelefonnal és sorszámmal kezében az OTP Bank bankfiókjában a fővárosi Corvin Plaza bevásárlóközpontban – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztésére készül a kormány. Első pillantásra nem tűnik óriásinak a változtatás, bár az illeték már a befektetési piacon is érvényes lesz, illetve felső összegében is emelkedik. A teher bizonyos helyzetekben nagyon fáj, egész szakmai területeket vagy szolgáltatótípusokat árazhat ki. Eközben mind a banki szolgáltatások, mind a befektetési vállalkozások piacán a nemzetközi fintecheket segíti, még akkor is, ha aligha ez volt a kormányzat célja.

Május 26-án a kormány részleteiben is ismertetette a megszorítási csomagját, ennek keretében bejelentette: a tranzakciós illetéket úgy emeli meg, hogy a tervezett 232,5 milliárd forint helyett 50 milliárd forinttal több folyjon be, ezért az értékpapír-tranzakciókra is kiterjeszti az adónemet, valamint az illeték felső összeghatárát a jelenlegi 6000 forintról 10 000 forintra emeli tranzakciónként.

A szabályokat akkor lehet majd részletesebben is elemezni, ha azok pontosan megjelennek, hiszen az is egy tárgyalási technika, hogy előbb a kormány belenget valami nagyon keményet, aztán a szakma már azzal is boldog, ha ennek csak a fele következik be – vélte Szécsényi Bálint, az Equilor Zrt. vezérigazgatója, mindenesetre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter első bejelentését itt elemezte a Portfolio.hu.

Nem tervezett negatív ösztönzők

A tőkepiac számára elég ijesztőnek tűnik mindez. Képzeljük el, hogy valaki pénzügyileg tudatos, szeretne a nyugdíjas éveire előtakarékoskodni, egyfajta öngondoskodási felelősséggel vagyont építeni, számára ez az intézkedés azt jelenti, hogy kétszer, de akár négyszer is adózik, ha ahhoz a 2 százalékhoz (!) tartozik Magyarországon, aki részvényeket is tart.

Amikor emberünk megkapja a fizetését, egyszer el kell utalni a befektetésre szánt pénzt a brókercégéhez (első adó), majd ott részvényt kell vennie (második adó), később el kell adnia a papírt (harmadik adó), végül, ha el is fogyasztaná a pénzt, vissza kell utalnia a bankszámlájára (negyedik adó).


Az biztos, hogy az illeték változása a piaci szereplők (ügyfelek, szolgáltatók) reakcióját is kiváltja majd, a lehetséges kikerülés az összmagyar ügyeskedés tárgya lehet, hiszen nagyon sokféle út van erre.

Elsősorban a külföldi fintech cégek kapnak ezzel kormányzati segítséget a magyar szolgáltatók rovására, vagyis az utalásoknál a Revolut, illetve a Wise, míg az értékpapírügyleteknél a Robinhood vagy az Interactive Brokers.

Utóbbi esetében annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy neki magyar cége is van, de természetesen nem gondolnánk, hogy a nemzetközi cégcsoportban ne tudná kikerülni a kellemetlen adóterhet, ahogy egyébként a magyar brókerpiacon erős Wood, Pátria, illetve KBC is képes erre, mert cseh, cseh, illetve belga entitásként kínálják szolgáltatásaikat. Körképünk elkészítésében Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője segített sokat, akinek platformja még a változás bejelentése előtt írt a piacról egy nagyobb összefoglalót.

A szabályok és a mentességek

Mint azt az RSM-DTM oldalán is olvashatjuk, az illeték főszabálya szerint annak mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka (3 ezreléke), ha például 100 000 forintot utal valaki, akkor 300 forint, de műveletenként maximum 6000 (hamarosan 10 000) forint. A készpénzkifizetési tranzakciót ennél magasabb, 0,6 százalékos illeték terheli, és az illetékfizetési kötelezettségnek nincs maximuma. Az adófizetésre kötelezett adózóknak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a pénzügyi tranzakciós illetéket.

Vannak azonban kivételek, mentességek:

  • a 20 000 forint alatti postai csekkes befizetés,
  • a kincstár által vezetett számlák terhére vagy javára történő utalások (a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók).

A kormányinfó alapján továbbra is azt lehet valószínűsíteni, hogy az értékpapír-tranzakciók illetéke alól a Magyar Postánál és a Magyar Államkincstárnál végrehajtott tranzakciók mentesülnek, de a befektetési szolgáltatóknál és a befektetési alapkezelőknél fizetni kell. Ez egy aktívan kereskedő „spekuláns”, például egy daytrader hazai üzletelését gyakorlatilag kiiktatja, de a viszonylag gyakran tőzsdézőknél is nehéz lesz értelmes hozamot elérni.

Csekkbefizető automata a CBA egyik újpesti üzletében 2016. november 16-án – Fotó: Kovács Attila / MTI
Csekkbefizető automata a CBA egyik újpesti üzletében 2016. november 16-án – Fotó: Kovács Attila / MTI

Ha itt maradna

Természetesen ez csak akkor igaz, ha az ügyfél magyar szolgáltatóval dolgozik, így a bejelentés legnagyobb vesztese a magyar alapkezelői és befektetési szolgáltató szakma lesz, de azért a magyar bankoktól is mehet el üzlet.

Igaz, azért már most is vannak olyan konstrukciók, amelyek mentesülnek az ilyen díjak alól, nem is csak a külföldiek, de bizonyos származtatott, leképezett üzletek, vagyis a derivatívákon keresztüli ügyletek is alkalmasak lehetnek erre.

Az mindenesetre biztos, hogy minden tőzsdézőnek, vagy aki nagyobb összegeket utal rendszeresen, van mit átgondolnia, és az alapkezelők is máshogyan fognak például részvényeket adni-venni. A szolgáltatók nem akarnak tippeket adni a szabályozóknak, de többféle védekezési stratégiájuk is van, amelyek teljesen legálisan kerülik ki Magyarországot. Különösen a nemzetközi csoportban dolgozó intézmények és különösen a külföldi értékpapírok esetében ezt meg tudják tenni.

Illetékes történet

Gergely Péter szerint érdemes egy kicsit visszapillantani az „illetéktörténelemre”, mert az segít megérteni a mai helyzetet, illetve azt, hogy miért számít nagyon magasnak a hazai teher.

Talán onnan érdemes elindulni, hogy az Európai Unió 2011-ben kifejezetten szerette volna bevezetni a Tobin-adót, ami egy uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó lett volna. Az elképzelést olyan országok is támogatták, mint Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország.

Emlékezünk még a hangulatra? Az a válság nem olyan volt, mint a Covid, hogy igazán nem okolhattunk senkit, de próbáltunk összefogni, és nem is olyan volt, mint az orosz agresszió, hogy okolni ugyan tudunk valakit, de valójában eléggé eszköztelenek vagyunk. Nem, akkor megvoltak a felelősök, mindössze három évvel voltunk a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság kirobbanása után, amely egy jelzáloghitel-válságból indult ki az Amerikai Egyesült Államokból. A mohó és gaz bankárok voltak a közvélemény szemében a felelősök, a pénzügyi szektor megadóztatása népszerű intézkedésnek tűnt még akkor is, ha az tovább mélyítette a hitelínséget, és a piac kiszáradását a befektető ügyfelek fizették meg.

Aztán mégsem lett adó: az akkor még javában uniós britek megakasztották az új adónem bevezetését, mondván, az 1989 óta meglévő hasonló adójukkal együtt a Tobin-adó már jelentősen visszavetné a gazdaságukat. Az európai uniós pénzügyi tranzakciós adóról szóló elképzelések egyébként ekkor a kötvény- és tőkeműveletekre 0,1 százalékos, míg a származékos ügyletekre 0,01 százalékos mértéket jelentettek volna.

De majd mi!

Magyarországon azonban továbbgondolták az adónem bevezetését, és az előzetes hazai bírálatok (melyik adótehernek nincs ellenfele?) ellenére a kormányzat eltökélte magát a bevezetése mellett. Orbán Viktor miniszterelnök egy 2012-es rádióinterjúban úgy nyilatkozott, hogy a tranzakciós adó mértéke legfeljebb 0,1 százalék lesz. A kormányfő azt is hozzátette, hogy a vállalkozásoknak és az embereknek emiatt egy percig se fájjon a fejük.

Májusra aztán már összeállt a kép a 2013-tól bevezetendő pénzügyi tranzakciós illetékről, melynek mértéke a törvényjavaslat parlament elé kerülésekor 0,1 százalék volt. A parlament 2012. július 9-én fogadta el az illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalékban, maximum 6000 forintban maximálva azt.

Ekkor még senki sem sejtette, hogy az illeték mértéke még a bevezetése előtt megduplázódik, majd hamarosan az új teherfajta triplázása is bekövetkezik.

2013 óta nem változott az illeték mértéke.

A pénzügyi tranzakciós illeték végül 2013. január 1-én debütált. A készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett a tranzakciós illeték mértéke. Mindkét esetben megmaradt a 6000 forintos felső illetékhatár pénzügyi műveletenként.

Alig telt el 6 hónap és 2013. június 17-én aztán a kormány még egyet csavart, és bejelentette, hogy 2013 augusztusától a mostanáig érvényes mértékre emelik az illetéket, azaz a nem készpénzes műveleteknél 0,6 százalék lesz immár felső határ nélkül, a készpénzes műveleteknél pedig 0,3 százalék, 6000 forintos korláttal.

A magyarok magas készpénzállományának van társadalmi vesztesége, miközben az állam szempontjából egy nagy nyeresége is (nem kell rá kamatot fizetni).

Vagyis a történelmi múltidézésnek talán az a mondat a legfontosabb összefoglalása, hogy a meg nem valósult nemzetközi tervekhez, illetve az eredeti hazai elképzelés képest 3-6-szoros lett a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke.

Akik nem fizették az illetéket

Az elmúlt években aztán volt egy olyan várakozás, hogy mivel jól ment a gazdaságnak, csökkenhet ez a teher. Ezt végül hiába várta a pénzügyi szektor, mint annyi ideiglenesnek gondolt adó, ez is velünk maradt, és még az illeték mértéke sem csökkent. A bankok amúgy nem felejtették el, hogy ez káros a hazai intézményeknek, látványosan és a színfalak mögött is lobbiztak ellene, de annak ellenére, hogy a nemzetközi pénzügyi szolgáltatási piacon Magyarország egyre nyilvánvalóbb versenyhátrányt szenved miatta, maradt az illeték.

Kisebb, gesztusértékű engedmények azért születtek. A bankkártyás vásárlások illetékterhét is egy elég alacsony átalányban maximalizálták, amely évi 800 forint lett, ráadásul, ha a bankkártya rendelkezik érintéses fizetési funkcióval és az ügyfél használta is ilyen módon a kártyáját, akkor ez a teher évi 500 forintra szelídült.

2014-ben a kormányzat az illeték miatti lakossági felháborodás hatására kénytelen volt jogszabályba foglalni, hogy a bankoknak havi 150 000 forint erejéig ingyen kell biztosítaniuk a belföldi ATM-készpénzfelvételt havi legfeljebb két alkalomból összeállva úgy, hogy az azért befizetendő illetéket se hárítsák át az ügyfelekre. Ez akkor még nagyon erős volt, hiszen a veszteséggel, de kötelező nyitvatartással értékesítendő benzin előtt voltunk, ekkor még felkaptuk a fejünket a piacidegen, kötelező veszteséggyártásra, csak persze működött az örök módszer, mivel a bankokat nem szokás sajnálni, az nem bántotta a társadalmat, hogy nekik kellett valamit ingyen adni, ami után adóznak.

Illetékmentes lett az átutalás tranzakciónkénti első 20 000 forintja, ha pedig nem érte el a tranzakció ezt az összeget, akkor teljesen illetékmentessé vált.

Az állampapír volt a szent tehén

Aztán jött a nagy cél: az önfinanszírozás. Ekkor az állam minden erejével elkezdte segíteni a lakosságot, hogy az állampapírokat vásároljon, ilyen volt a magas kamat (MÁP Plusz), de ilyen volt a költségmentesség is.

2019-től ezért illetékmentessé vált a magánszemélyek állampapír-vásárlási célú pénzügyi forgalma a kincstár felé és vissza a bankszámla irányába, ami még kamatadómentességgel is párosult az állampapírok esetében.

Az még mindig nem egyértelmű, hogy most a kormányzat célja a pénzügyi tranzakciós illeték teljes kiterjesztése a természetes személyek ügyfélszámlája és a saját névre szóló bankszámlája közötti átutalási forgalomra is, vagy itt majd marad mentesség. Emellett a készpénzmozgást nem igénylő illeték mértékének változatlanul hagyásával (0,3 százalék) az egy tranzakció után maximálisan fizetendő illeték mértéke 6000 forintról várhatóan 10 000 forintra nő majd. Vagyis eddig egy 2 millió forintos utalásnál értük el az illeték felső határát (6000 forint), most 3,33 millió forintos utalásig nő az illeték (ott már 10 000 forintot ad ki a 3 ezrelék).

Mint látható, a kedvezményekből kiestek a vállalkozások: számukra csak a bankkártya átalánydíjra vonatkozó illetékkedvezménye maradt meg, a többi esetben nem jár számukra semmilyen kedvezmény.

Nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt mutat egy munkatárs a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt mutat egy munkatárs a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Ma is lehet még utalni illetékmentesen

A pénzügyi tranzakciós illetéket annak ellenére nem a bankszámla-tulajdonosoknak kell fizetniük, hogy tőlük is levonnak ilyen vagy hasonló jogcímen összeget. Az illetéket ugyanis a banknak kell bevallania és befizetnie az államkasszába, de részben vagy egészben továbbháríthatja azt az ügyfélre.

A korábban jellemző ingyenes hazai bankszámlákat (ahol a bank a kamatmentesen parkoló pénzen és a vásárlások díjain nyert) a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése után szegre akaszthatták a bankok. Csakúgy, mint az ingyenes utalásokat.

Ám ennek ellenére – talán a verseny miatt vagy a szolgáltatások népszerűsítése és a már említett egyéb bevételek miatt – a bankok a kezdeti kivárás után elkezdték óvatosan visszavezetni a piacra azokat a bankszámla-konstrukciókat, amelyeknél nemcsak hogy banki díj nem keletkezett egy átutalásnál, de még magát az illetéket sem hárították át az ügyfelekre.

Egyelőre nem tudni, hogy az illeték újabb változtatása (emelése) hidegen hagyja-e a bankokat, vagy emiatt bezárnak-e néhányat az ingyenes – és illetékmentes – átutalási lehetőségek közül. Mindenesetre aki szeretné bebiztosítani magát az illeték ellen, az

  • vagy külföldi szolgáltatót használ (természetesen nem a Magyarországon székhellyel rendelkező külföldi bankokra gondolunk, mert ők ebből a szempontból „magyarok”),
  • vagy siet, és a ma még Magyarországon elérhető, az illeték ellen is védő konstrukciókból választ.

A külföldiek, vagyis a Revolut, a Wise és ezernyi társuk egyáltalán nem számítanak fel pénzügyi tranzakciós illetéket, azon egyszerű oknál fogva, hogy a törvényi szabályozás – külföldiként – nem vonatkozik rájuk.

Aki azonban például a sokkal szimpatikusabb, elérhető és magyar nyelvű ügyfélszolgálat és panaszkezelés miatt maradna Magyarországon, annak tényleg érdemes hamar becsatlakozni egy jó számlacsomagba.

Hiszen a meglévő ügyfeleknek a kedvezmények valószínűleg később is megmaradnak, miközben az új ügyfelek számára ezek esetleg már nem lesznek elérhetők.

A lehetőségek

Nézzünk ezek után Gergely Péter segítségével pár megoldást, a sorrendünket az ábécé alapján állítottuk össze, nem valamifajta minőségi, ajánlási sorrendről van szó.

  • A Gránit Bankban a Gránit Bajnok Plusz és a Gránit Digitális Plusz számlacsomagokban nem kell fizetni az átutalásért sem banki díjat, sem illetéket. Az első számlának viszonylag magas a havidíja (majdnem 3000 forint), de ez a jövedelem érkeztetésével 990 forintra csökkenthető. A második számla havidíja fixen 890 forint.
  • A MagNet Banknál a Házhozszámla nevű számlacsomagban lehet ingyen pénzt átutalni netbankon át, havi legfeljebb 100 000 forint erejéig, összesen havi legfeljebb két alkalommal. Ugyancsak ingyen küldhető pénz havi 50 000 forintos keretből rendszeres átutalásként is, ugyanúgy legfeljebb két alkalommal.
  • Az OTP Bank Smart számlacsomagjában nem ingyenes, de a törvényi illetéknél olcsóbb az elektronikus önkiszolgáló úton lebonyolított összes utalás, hiszen mindössze 0,2 százalékos díj fizetendő a 0,3 százalékos illeték helyett. Kiegészítő csomaggal a havi első 250 000 forint átutalásáig pár száz forintból meg lehet úszni a bankköltségeket fix összegért, a havi számlavezetési díj pedig elektronikus kivonattal lehet ingyenes is.
  • Az UniCredit Banknál a Mobil Aktív Plusz és a drágább havidíjú – és feltételű – Ikon Plusz számlacsomagban ugyancsak nem kell fizetni az átutalásért sem illetéket, sem banki díjat. A Mobil Aktív Plusz esetében azonban az ingyenes átutalás feltétele, hogy azt kizárólag a mobilapplikáción keresztül küldje be az ügyfél a bankba. A konstrukció havidíja közel 2000 forint, mely a bejövő átutalási jóváírások összegétől függően több lépcsőben csökkenthető 269 forintig.
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!