Ma van a Föld napja: egyre több magyar társaság is fontosnak érzi a környezetvédelmet

2022. április 22. – 11:29

Ma van a Föld napja: egyre több magyar társaság is fontosnak érzi a környezetvédelmet
Visszatért a környezetére oly kényes bagi fekete gólya – Fotó: Pilisi Parkerdő

Másolás

Vágólapra másolva

Faültetés, madárvédelem, kevesebb energiafogyasztás, nemcsak a magánszemélyeknek, de a cégeknek is lehet felelősségük az ökotudatosságért vívott harcban.

A Föld napja ötletét egy, az Egyesült Államokban ismert békeaktivista John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO-konferencián, San Franciscóban. A 2012-ben, 97 éves korában elhunyt iowai környezetvédő megtervezte a Föld zászlaját is, és kezdeményezései hamarosan globális mozgalommá változtak.

Bár McConnell eleinte jelképesen a tavasz első napjára, vagyis március 21-re időzítette a természet és az emberiség „ébredését”, de már a következő években kialakult, a ma már teljesen általános, április 22-i nagy környezetvédelmi ünnep.

Azóta sokféle akcióval ünnepeljük április 22-én a Föld napját, és

a mozgalom egyik leglelkesebb támogatója a Google lett, amely az elmúlt években ezen a napon rendre valamilyen figyelemfelhívó nyitólappal, animált logóval emlékeztet a Föld napjára.

Aki például ma kinyitotta a böngészőt, a Google nyitólapján olyan műholdképeket láthatott, amelyek a klímaválságra hívják fel a figyelmet.

A sokkoló felvételek a tanzániai Kilimandzsáró csúcsáról visszahúzódó gleccsereket mutatják 1986 decembere és 2020 között, valamint a grönlandi Sermersooq gleccsereinek olvadását 2000 decembere és 2020 között. Más képek az ausztráliai Nagy-korallzátonyon a Lizard-sziget közelében készültek, és a korallfehéredést ábrázolják 2016 márciusa és 2017 októbere között, továbbá a németországi Elendben zajlott erdőirtást dokumentálják 1995 decembere és 2020 között.

Mint az MTI írja, a felvételek az Ocean Agency nonprofit szervezet fotói, amelyek a nap folyamán váltakoznak majd.

Az Alphabet, a Google anyavállalata állítása szerint 2007 óta szén-dioxid-semleges, és azt tervezi, hogy 2030-ra már minden adatközpontját teljes egészében megújuló energiával fogja működtetni.

A szerkesztőségbe beérkező számtalan sajtóközlemény alapján a hazai vállalatok is egyre fontosabbnak érzik, hogy megemlékezzenek a kiemelt napról.

A Knauf arról írt, hogy a legjobb energia az el nem fogyasztott energia (a világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk). Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal, szigeteléssel lehet csökkenteni.

A Pilisi Parkerdő arról tudósított, hogy ismét visszatért a bagi fekete gólya. Mindez azért jelképértékű a mai napon, mert a fekete gólyák a fehér rokonoknál sokkal kényesebbek a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetünk természetességi állapotára. Most Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. Érdekessége, hogy kisebb gerinceseket is fogyaszt, de ha úgy alakul, nem veti meg a madártársaságot sem, és gémekkel, vagy fehér gólyákkal vadászik együtt.

Az UniCredit Bank a Föld napján az ócsai láperdőbe telepített 2000 fát – amit ősszel újabb 2000 ültetése követ.

Végül egy új nemzetközi Ipsos-kutatás is megjelent az emléknapra időzítve. Ebből kiderül, hogy egyes tevékenységek környezeti hatásairól rengeteg tévhit él a világ fogyasztói fejében,

  • az újrahasznosítás fontosságát túl-,
  • míg a tömegközlekedés pozitív hatásait alulértékelik az emberek,
  • a magyarok inkább figyelnek az energia- és víztakarékosságra, az újrahasznosításra, és a kevesebb csomagolóanyagú terméket választják,
  • de a húsról, tejtermékekről a világátlaghoz képest kevésbé hajlandóak lemondani.

Magyarország a részletes sorrendeket tekintve jellemzően mindig a középmezőnyben helyezkedett el, vagyis nem a legkörnyezettudatosabb, de nem is a kérdést negligáló nemzetek között.

Ám a mindenhez értő FB-kommentelők időszakában alighanem ez a közlemény legtalálóbb mondata:

„Honfitársainknak a kevésbé tájékozott nemzetek közé tartoznak, ezzel együtt a globális áltaghoz képest határozottabb véleményük van pl. a globális átlaghőmérséklet emelkedés szintjéről – de kifejezetten rosszul becsülik meg azt.”

Ezt egyébként úgy értékelték, hogy a kérdés az volt, hogy 1850 óta mennyit emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, a jó választ (egy fokkal) is tartalmazó intervallumot Magyarországon csak 15 százalék találta el, igaz az oroszok és a lengyelek ennél is gyengébb, 12 százalékos eredményt értek el.