G7: Hárommilliárd euróért cserébe négyezer orosz kapott az elmúlt években uniós állampolgárságot

2022. március 28. – 08:51

G7: Hárommilliárd euróért cserébe négyezer orosz kapott az elmúlt években uniós állampolgárságot
Varga Mihály miniszter, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egykori vezérigazgatója (és Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke a letelepedési kötvény 2017-es finisekor – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az orosz agresszió jól kiemelte a korábbi letelepedési programok hátulütőit.

Százezernél is több hosszú távú vízumot osztogattak uniós országok külföldieknek egy évtized alatt, a kínaiak és az oroszok voltak a fő kedvezményezettek – írja a G7.

A programokat állítólag még Ukrajna orosz megtámadása után sem állította le mindenki. A Kommerszant orosz gazdasági napilap március 16-án is közzétett egy cikket, amiből a befektetésekért cserébe adott letelepedési lehetőségekről tájékozódhattak a tehetős oroszok.

Mint a lap írja,

az Európai Parlament számára készült 2021-es tanulmány szerint egy évtized alatt 3 milliárd euró befektetésért cserébe 4 ezer orosz kapott európai uniós országokban állampolgárságot és 20 ezer letelepedési engedélyt.

Most leállítják

A jövőben azonban nehezebb lesz ilyen lehetőséghez jutni. Bár Vlagyimir Putyin Oroszországából tömött sorokban menekülnek a nyugati tudással rendelkezők (például az informatikusok), de ezt már jellemzően nem letelepedési programok révén tehetik meg. Az Egyesült Királyság az évtizedes kritikák hatására megszüntette a teljes aranyvízum programját, és ugyanezt jelentette be Bulgária is. Az oroszokat pedig Csehország, Portugália, Görögország, Spanyolország zárta ki a programból Ukrajna megtámadását követően napokon belül. Március végén Írország is kizárta a programból az oroszokat, és még Málta is felfüggesztette az oroszok részvételi lehetőségét. Egyelőre csak Ciprusról nem érkezett ilyen hír a jelentősebb szereplők közül.

Mint emlékezetes, a hazai letelepedési kötvényprogramra javarészt kínai állampolgárok jelentkeztek, családtagjaikkal együtt 10-12 ezer ember szerzett így uniós letelepedést.

Jogos kritikák

A hazai, Rogán Antal nevével fémjelzett programot rengeteg kritika érte – mint arról a Figyelő egykori cikkei részletesen beszámoltak. Az állam nagyjából e forrásból fedezte a devizaadósság-megújítási szükségletét, mégsem voltunk rá büszkék. A kötvényekről szinte minden információ el volt rejtve az állami honlapokon, az érdeklődő újságíróknak és a civil szervezeteknek úgy kellett kiperelniük a közérdekű adatokat az államtól.

Ráadásul, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a külföldi programrésztvevők nem kaptak a pénzük (korábban 250 ezer, később 300 ezer euró) ellenében magyar állampapírokat. Nem, azokat a főleg adóparadicsomokban bejegyzett közvetítőcégek jegyezték le és tartották maguknál.

A letelepedési kötvény nagy vonzereje a külföldi (főleg kínai, orosz és arab) állampolgároknak az, hogy amennyiben némi pénzt beáldoznak, és ezenkívül egy nagyobb összeget öt évig áttételesen egy magyar kötvényben tartanak, akkor cserébe a programmal schengeni vízumot szerezhetnek. Innentől akár a kötelező ki- és beutazgatás nélkül üzletelhetnek és szabadon mozoghatnak az unióban.

A folyamat

A külföldi állampolgárok vagy Magyarország külföldi külképviseletein, vagy Magyarországon a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz (korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) folyamodhattak tartózkodási, majd letelepedési kártyáért. Aki megfelelt az adminisztratív követelményeknek, az a következő 45 nap alatt ügynökcége révén lejegyezhet 6, egyenként 50 ezer eurós letelepedési államkötvényt.

Öt év múlva a külföldi aspiráns 300 ezer eurót fog visszakapni, hogy mennyiért jegyez, az már más kérdés. Az állam ugyanis diszkonttal, a 300 ezer eurós kötvényt 271 ezer euróért adta el, a külföldinek azonban ez akár 330 ezerbe is belekerült. Az ügynökök ugyanis jellemzően nemcsak a diszkontot (300-271), de valamekkora felárat (330-300) is zsebre tettek, vagyis mintegy 60 ezer eurót kerestek egy ügyfélen.

Legalább az állam jól járhatott volna

A magyar letelepedési kötvény természetesen jó üzlet is lehetett volna az államnak, de nem volt az. Természetesen az állami aktorok mindig elmondhatták, hogy ilyen „residence bond” program máshol is van a világban, de az a konstrukció, ahogyan mi csináltuk, az átláthatatlan tulajdonosú offshore-bejegyzésű cégeknek kedvezett.

Bár itthon eddig túl sok valós botrány nem pattant ki (a G7 ír Ciprusról, ahol sok bűncselekményt követtek el a kedvezményezettek), de előjöttek a biztonsági kockázatok is. A pénzmosásban érdekelt csalók és a szabad uniós mozgásért fizetni hajlandó terroristák számára is kedvező lehetett volna a program.

A program hívei eközben mindig azt hangsúlyozták, hogy Magyarországnak ez nem fáj semmibe, a külföldiek nem lesznek magyar állampolgárok, nem jogosultak ingyenes magyar egészségügyi szolgáltatásokra, nem szavazhatnak, vagyis magyar szempontból eladjuk a „nagy semmit”, akkor meg miért ne profitálhatna belőle néhány üzletember?

Akkor természetesen nem gondolhattunk arra, hogy egy agresszív állam lerohanja a szomszédunkat. Hangsúlyozzuk, a magyar programmal főleg kínaiak és nem oroszok éltek, de azokkal az oroszokkal szemben, akik tartózkodási engedélyt, vagy főleg, ha állampolgárságot szereztek, sokkal nehezebb érvényesíteni bármilyen szankciót.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!