Matolcsy György: 1956-ban az ENSZ-katonák helyett is csak tejpor és csokoládé érkezett

2022. március 07. – 15:21

Másolás

Vágólapra másolva

Matolcsy György jegybankelnök szerint Magyarország eredményesen kezelte a koronavírus-járvány okozta válságot, mivel másfél év alatt sikerült elérni a járvány előtti GDP-szintet. A Magyar Nemzetben hétfőn megjelent írásában azt is kiemelte: „két év alatt közel két százalékkal kerültünk közelebb az EU27-ek átlagos fejlettségéhez”.

„A 2008/2009-es válság után hat és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év. A válság második évében, 2021-ben elért hétszázalékos növekedéssel az EU hét legjobb gazdasága közé tartozunk. A válság eredményes kezelését legjobban az jelzi, hogy a rendszerváltás óta ma dolgoznak a legtöbben, és ismét megközelítettük a teljes foglalkoztatást” – írta Matolcsy, aki szerint ebben döntő szerepe volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) válságkezelésre bevezetett célzott programjainak.

„Lehetett volna uniós forrásból is fedezni a válságkezelést. Ilyen azonban nem jött, ahogy 1956-ban az ENSZ-katonák helyett is csak tejpor és csokoládé érkezett”

– írta Matolcsy, aki szerint a hitelalapú válságkezelés az egyetlen, sikerrel kecsegtető módja a válság kezelésének, „a többi csak elméleti lehetőségnek bizonyult, vagy a jövőt ásta volna alá”.

A jegybankelnök szerint hiba lett volna az állami vagyon erőltetett eladásával forrásokat teremteni. Szerinte a másik lehetőség egy „óriási összegű devizahitel” felvétele lett volna az MNB által biztosított 11 ezer milliárd forint helyett, ami viszont „hosszú időre elzárta volna Magyarországot a gazdasági felzárkózástól” – érvelt Matolcsy.

„Az MNB a vállalatok számára mintegy 4600 milliárd forint, az állam számára 4000 milliárd forint és a bankrendszer számára 3000 milliárd új forrást teremtett. Így lehetett hitelalapú és eredményes a magyar válságkezelés” – jelentette ki a jegybankelnök.

Matolcsy azt is írta, a régióban Magyarországon vállalta a legnagyobb pénzügyi forrásteremtő szerepet a jegybank azzal, hogy a GDP 23 százalékával megemelte mérlegfőösszegét. „A GDP arányában a lengyel jegybank 22,7 százalékkal, a horvát 14,2 százalékkal, a cseh 3,6 százalékkal, a román jegybank pedig 1,5 százalékkal emelte meg mérlegfőösszegét” – írta. A jegybankelnök szerint az MNB-programok összesen 9 százalékkal növelték a magyar GDP-t, és mintegy 1500 milliárd forint többletet eredményeztek az adóbevételeknél.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!