Hadat üzent az egészségügy az új generációs e-cigiknek, mert azok is függőséget okoznak

Kétféle megközelítés is érvényes lehet az új típusú, füstmentes dohánytermékekkel kapcsolatban.

• A nagy dohányipari cégek természetesen egyfajta menekülőutat látnak a saját jövőjük szempontjából az ilyen termékekben, és azt kommunikálják: akik képtelenek leszokni, ez egy kevésbé ártalmas terméktípus.
• Az egészségügy, legutóbb az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakorvosai szerint azonban ez félrevezető. Ha sok fiatal találkozik azzal az üzenettel, hogy ez a termék kevésbé káros, mint a hagyományos cigaretta, akkor téves megerősítést nyernek, és ugyanúgy könnyen rászokhatnak majd a nikotinra, mint ha a klasszikus cigarettát propagálnánk.

Mindjárt visszatérünk a szakemberek véleményére, de előbb tekintsük át, miről is beszélünk, és hol is tartunk.

Új generációs termékek a dohánypiacon

Az egészségre káros dohányzás örvendetesen visszaszorult az elmúlt években Magyarországon. Ebben a folyamatban azonban van egy olyan trend is, amely nem a valódi leszoktatást segíti, hanem inkább az „átszoktatást”. Arról van szó, hogy a klasszikus cigarettatermékek felől az egészségre vélhetően kevésbé káros, úgynevezett új generációs termékek felé tereljük át a fogyasztást. De vajon jó megközelítés az, hogy ezek az új termékek kedvezőbb elbírálást kapnak, több marketinglehetőséget, vagyis egyfajta egérutat nyernek a hosszabb távú jövőjük felé?

Ezt elemezte korábban a Qubit, a 24.hu pedig nemrég mutatta be azt, hogy milyen gyors ütemben nő a hevítéses termékek fogyasztása, miközben a tradicionális alágakban szorulnak vissza az eladások.

Mi a jó üzenet? Az, hogy ne igyatok annyit, fiatalok? Vagy az, hogy a pálinkázás helyett igyatok inkább fröccsöt?

Ismert analógia lehet az is, hogy amikor Amszterdam Európában talán először próbált megengedő politikát bevezetni a könnyű drogok tekintetében, ugyanakkor a kemény drogokat szigorúan tiltotta, kudarcot vallott. Nagyon súlyos droghelyzet alakult ki a városban, és Amszterdam a kemény drogok kereskedelmi központja is lett. Nyilván ennek a története sokkal összetettebb kérdés, például a nagy holland tengeri kikötők szerepe is fontos volt, nemcsak a szabályozásé.

De mi a jó megközelítés a dohánytermékeknél? A dohányzás vagy a nikotinfogyasztás termékkategóriáit amúgy nem is olyan könnyű felállítani, mert mindig akadhat olyan termék, ami majd valahogy kilóg a klaszterekből, mert nem szívni kell, hanem rágni, vagy bár cigarettaszerű, de nem is tartalmaz nikotint. Mégis valahogy azért csoportosítsuk a termékeket!

Egy hevenyészett felosztás

Az új termékek csoportosítására az adóhivatal is kísérletet tett. Ha három kategóriát állítunk fel, így lehetne csoportosítani azt, amit elszívnak a fogyasztók.

1. Hagyományos termékek – A fogyasztás dandárját még ma is a hagyományos dobozos cigaretta adja, amiről tudjuk, hogy egy egészségre káros és nagyon alaposan megadóztatott, szabályozott értékesítésű és fogyaszthatóságú termék.
2. Fogyasztási dohány – Ide tartozik a finomra vágott, papírba sodort dohány, de az egyéb fogyasztási dohány alszegmens is, így a pipába, illetve a vízipipába való dohány. A szabályozás, illetve a korlátozások szerint a cigaretta és a finomra vágott fogyasztási dohány nagyjából együtt mozog. Ezek nem ízesíthetők például, nem lehetnek mentolosak, nem hangsúlyozható, ha egy termék kevésbé káros. Más szabályok vonatkoznak viszont a pipadohányra, ami például ízesíthető, lehet vaníliás vagy éppen rumos.
3. Új generációs termékek – Ide tartoznak a hevítéses (heat not burn dohányrudacska termékek), amelyeknek van ugyan némi dohánytartalmuk, de égés hiányában nincs füst, nincs kátrány, ugyanakkor nikotin továbbra is van a termékben. E termékkörbe tartoznak a különféle elektromos cigikbe való folyadékok, amelyekben már nincsen dohány. Ezek nikotinos, ízesített folyadékok, ahol a felszabaduló pára ad valamilyen dohányzásra emlékeztető érzetet, de ilyen füstmentes termékek a rágódohányok, illetve a nikotinpárnák is.

A hevítésesek

Magyarországon az elmúlt időszakban a legjobban a hevítéses termékek nyertek teret. Aki nem dohányzik, ezt a rudacskát, illetve ennek fogyasztását nagyjából a következőképpen tudja elképzelni:

• a gyártók belépésként egy viszonylag drága hevítőeszközt kínálnak (20 ezer forint körül van a legális masina),
• a cigaretta maga egy kombinált filterrúd, amely nem égni fog, csak „gőzölögni”,
• a rúdnak négy szegmense van, egy kis, dohánytartalmú rész, azt hevítik, egy filtervég, amit a szájába vesz a fogyasztó és a kettő között két, leginkább hűtésre szolgáló további rész.

A magyar piacon most két nagy multinak van ilyen terméke, a Philip Morris indult el a leghamarabb, majd a BAT eredt utána. A világpiacon erős még a Japan Tobacco International (JTI), illetve az Imperial, de ők még a magyar piacra nem törtek be.

Marketingüzenetek

A cégek pozitív kampánya eléggé agresszív. A márkacsoport neve mindenhol valami pozitívan hangzó üzenet, mint a „reduced risk products”, vagyis a csökkentett kockázatú termékek, illetve a next generation, vagyis az új generációs.

A nagy cégek tehát a kisebb ártalmat hangsúlyozzák, és sokféle szabadalommal le is védették ezeket a termékeket, vagyis mintha egy olyan ügyes mentő útvonalat építenének, hogy amennyiben úgyis kisebb lesz a cigarettapiac, akkor a szabadalmakkal és a méretesebb marketingbüdzsékkel ezen a kisebb piacon hasítsanak ki egy jó nagy szeletet maguknak.

Ez persze azért globálisan nem is olyan egyszerű, mert például Japánban sikeres a termék, de van, ahol még szinte nem is jelent meg. Ráadásul hiába van a fejlettebb piacokon erősebb jogi védelme a nagyoknak, más piacokon, például Kínában vagy Dél-Koreában gyors ütemben koppintják a terméket, és az illegális internetes terjesztés következtében ezek az olcsóbb termékek más piacokra is betörnek.

Adóelőny

A hevítéses termékeknek ma több szempontból is elég erős a versenyelőnyük. Az adók jóval alacsonyabbak. A minimumadó a hevítéses termékeknél körülbelül csak a harmada a hagyományos termékekének, ez könnyen összehasonlítható, mert ezen termékeknél ugyanúgy szálra van kivetve az adó, a töltőfolyadékok vagy a fogyasztási dohány adója súlyarányos.

És miközben a régi termékeket már semmilyen szinten nem lehet reklámozni, hamarosan egységes csomagolásba kell őket értékesíteni, addig az újakat valójában még promotálják is. Ebben az is segít az új generációs termékek gyártóinak Magyarországon, hogy egységes a trafikrendszer, így könnyebben be lehet törni az egységesen ellátható piacra.

A fogadtatás

A magyarok elkezdték próbálgatni ezeket. Sokféle fogyasztó van, egy részük kipróbálta a hevítésest, sokan átszoktak, mások pedig átszoktak, majd nem voltak elégedettek, hiányolták a korábbi élményeiket, így visszaszoktak. Van viszont egy fiatal, új fogyasztói szegmens, amely már kifejezetten erre szokik rá, az orvosok leginkább értük aggódnak.

.„A nikotin függőséget okoz, bármit szívsz is!”

– hívja fel a figyelmet az alternatív dohánytermékek ártalmaira az említett hazai kampány.

Az orvosok szerint ma már a legtöbb ember – köztük a fiatalok is – tisztában vannak a hagyományos cigaretta egészségre gyakorolt negatív hatásával, ám a számos ízben, letisztult formatervezéssel és csökkentett egészségkárosodást hangsúlyozó hamis üzenettel kecsegtető termékek a korábban nem dohányzó fiataloknak is csábítók lehetnek.

A felmérések szerint

A tavaly elvégzett Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés eredménye is igazolta, hogy a 13–15 éves korosztályban egyre elterjedtebb az elektronikus dohányeszközök használata.

Míg 2016-ban 23 százalék nyilatkozott úgy, hogy használt már ilyet, 2020-ban ez 32 százalékra növekedett, ezzel párhuzamosan a kipróbálók átlagéletkora is csökkent 14-ről 13 évre.

A szakemberek szerint a belélegzett anyagok az e-cigi esetében is a légutakat, valamint érrendszert károsító hatásúak, és emellett a nikotin függőséget okozó hatása is érvényesül.

A Korányi Intézet által most útjára indított „Függőség helyett válaszd a függetlenséget!” program mellett a leszokásban hatékony segítséget nyújt az intézet „Gond? Egy szál se!” elnevezésű telefonos alkalmazása is. Bővebben erről itt.

A nagyok és a vesztesek

A nagy dohánygyártók eközben továbbra is lelkesen számolnak be a „hevítéses” eredményeikről. Kingsley Wheaton, a BAT vállalatcsoport marketingigazgatója úgy nyilatkozott, hogy

„2025-re 30 millióra növeljük a füstmentes termékeinket választók számát, ezzel párhuzamos csökkentjük a hagyományos dohánytermékek fogyasztását, valamint 5 milliárd fontos árbevételt érünk el az új kategóriás termékeinkkel.”

Az ilyen termékek térnyerésének vannak további vesztesei is az arra rászokó, addig nem dohányzó fiatalok mellett. Ilyenek a dohánytermesztők. Mert bár az új generációs termékek egy részében is van dohány, de annak mennyisége legfeljebb csak az egyötöde annak, amit a normál cigarettába töltenek. Mi, magyarok, ehhez hozzátehetjük, hogy a hazai dohánytermesztés költségoldalon és az uniós támogatások megszűnése miatt is veszíti el versenyképességét az ázsiai és az afrikai termesztőkkel szemben.

De veszítenek a kisebb gyártók is, amelyeknek ilyen termékük nincsen, és a szabadalmak miatt nem is tudnak belépni erre a piacra. A mérsékelt adóbevétel mellett a költségvetés is veszít, miközben természetesen, ha hosszabb távon is, de jelentkezhet egészségnyereség az átszoktatással, leginkább pedig a leszokással. A fiatalok korai rászoktatása az új generációs termékekre azonban semmiképpen nem lehet jó üzlet a társadalomnak.

És amit még nem tudunk

Végül van egy elem, amire a szakemberek felhívják a figyelmet, ez pedig a bizonytalanság. Az új termékek egészségügyi hatásait tudományos megalapozottsággal még azért is nehéz értékelni, mert fiatal termékről van szó.

A nagyok azt hangsúlyozzák, ahol nincsen égés, ott biztosan kisebb az ártalom, mert nem szabadul fel az a mintegy 2 ezer vegyület, amely bejuthat a tüdőbe. Ez természetesen biztosan igaz, de az még kevésbé feltárt, hogy milyen hosszabb távú káros következményekkel járhat, ha mindenféle gőz és pára kerül a tüdőbe. Húsz év múlva erről már pontosabbak lesznek a statisztikák, de vélhetően ezek a kutatások is azt fogják bizonyítani, hogy ez a termék sem egészséges.