Mol-INA-ügy: Horvátország a svájci legfelsőbb bírósághoz fordul
2021. december 30. – 14:21
A horvát kormány abban bízik, hogy Hernádi Zsolt jogerős horvát elmarasztaló ítélete után hatályon kívül helyeztetheti a számára kedvezőtlen korábbi nemzetközi választottbírósági ítéletet.
Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul azért, hogy az helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) korábbi döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatait – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a horvát kabinet csütörtöki ülésén. Minderről az MTI tudósított.
A kormány döntése a horvát legfelsőbb bíróság 2021. október 21-i ítélete nyomán született, amely jogerősen korrupciós gyakorlatot állapított meg, és Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, illetve Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját börtönbüntetésre ítélte.
Plenkovic azt mondta, konzultáltak a horvát ügyészséggel (DORH), valamint a jogi egyetemmel, és a megváltozott körülmények miatt úgy gondolják, hogy célszerű felfüggeszteni azokat a törekvéseket, amellyel a horvát állam kivásárolná a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt években nem úgy tűnt, mintha közelednének az álláspontok. A horvát állam előbb perrel szerette volna visszaszerezni az irányítást az INA-ban, amikor ezt elbukta, Plenkovic 2016. december 24-én, Karácsony napján kiállt a horvát nyilvánosság elé, és egy rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a horvát állam akkor inkább kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. Ettől a Mol sem zárkózna el, de az nagyon távol van egymástól, amennyit a horvát állam adna és amennyit a Mol kérne.
A horvát állam már ötletelt egy lehetséges megoldásról, abba a helyi áramszolgáltató részleges eladása is szerepelt volna, de általában az derült ki, hogy nincsen forrása a visszavásárlásra.
Svájc úgy jön képbe, hogy a horvát kormány még 2014 elején fordult a Svájcban működő nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi (összesen hat) kérelmét elutasította. A Mol pedig egy washingtoni bíróság előtt maga is követelésekkel állt elő, mert szerinte éppen a horvát állam hátráltatta jogszerűtlenül az INA fejlődését, itt még nincs ítélet.
Az MTI emlékeztet rá, hogy a Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
A Mol korábban úgy vélekedett, hogy a 2016-os választottbírósági ítélet megszületése óta az állítólagos korrupcióval kapcsolatban nem merült fel semmilyen új bizonyíték, vagy fejlemény. A szerződéseket jogszerűen csak a két fél közös akaratából lehet megváltoztatni, és ezt a felek továbbra is csak az UNCITRAL szabályok szerint megalakuló és működő választottbíróság előtt tehetik meg. A tőzsdén jegyzett olajcég most az MTI megkeresésére most nem kommentálta a bejelentést.