Mire jók a karácsonyi ünnepnapok? Például gyorsan lezavarható egy gigantikus, központosító közbeszerzés

2021. december 28. – 15:44

Mire jók a karácsonyi ünnepnapok? Például gyorsan lezavarható egy gigantikus, központosító közbeszerzés
Rogán Antal, a DKÜ-t felügyelő Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Fotó: Kovács Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Akasztják a hóhért, vagyis közbeszerzést írtak ki a közbeszerzést végzőknek. A röpke 300 ezer munkaórás gigantikus feladat megpályáztatására éppen a karácsonyi időszak tűnt alkalmasnak, a korlátozó alkalmassági feltételek alapján a legtöbb hazai kkv-nak most sincs esélye.

Van a magyar kormányzatnak egy nagyon furcsa törekvése, amely rendre szembe megy a politikai üzenetekkel. A Fidesz ugyanis az üzenetek szintjén szereti, támogatja a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) működését, csak éppen a valóságban rendre központosítja a takarítást, a vagyonvédelmet, a közbeszerzési tanácsadást, a kommunikációt, a szervezetfejlesztést, a munkaerő-közvetítést, az útépítést, vagy a hulladékgazdálkodást.

Egy, vagy legfeljebb néhány nagy mindent visz, a többiek örülhetnek, ha a lepattanóból jut nekik valami, ha beszállítóként a morzsákból csipegethetnek.

Egy központosítás eddig megakadt

Ez a fajta fordított Robin Hood eljárás, vagyis amikor egy fragmentált piacon a szegényebbektől minden piaci részesedést elszed az állam, és odaadja annak, aki nagy (és mert eddig is csókos volt, van magas forgalmi és munkavégzési referenciája) általában sikeres, de egy olyan sztori is volt, ami elakadt.

Az eléggé szórt közbeszerzési tanácsadói piac központosítása azért volt különösen nehéz, mert a közbeszerzők mindent értenek ezen a piacon, tudták jelezni a szabálytalanságokat, az irányítottságot, mi, a Telexnél is rendre jelzést kapunk, ha világít egy közbeszerzés célzottsága. Ráadásul mivel a centralizálási kísérlet annyira észszerűtlen volt, annyira a magyar kkv-k érdekei ellen ment, hogy szokatlan módon, ennek a törekvésnek még a kormányzaton belül is voltak ellenzői.

Erről a furcsa történetről a Telexen az idén jó pár cikket írtunk.

Az év végén aztán újabb fordulat következett be az ügyben. Bár azt nem állíthatjuk, hogy a kormányzat újra nekifutott volna a teljes hazai közbeszerzési piac központosításának, mert nem ez történt, de egy méretes feladattömeg, vagyis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) és a hozzá kapcsolódó mindenféle informatikai közbeszerzés vonatkozásában a kormány megint kiírt egy különös közbeszerzést a közbeszerzőknek. Ez nem valami felesleges szóismétlés, ez a tender ugyanis arra vonatkozik, hogy kik szakértsenek majd a jövő tenderein.

Tele problémával

Az itt elérhető kiírás azonban megint nagyon problémásra sikerült.

A hatalmas pályázat 2021. december 21-én jelent meg, de már 2021. december 31-én be kell azt adni.

Alapesetben 30 nap a minimum ajánlattételi határidő, itt rendkívüli sürgősségre hivatkoztak, mondván a kiíró jelenlegi szerződése lejár, és vannak feladatok a DIMOP és az RRF projektek miatt. Mindez elég furcsán hangzik, most attól függetlenül, hogy az RRF magyar része még nem is elfogadott, de vajon jól működő szervezet-e az, amelyiknek rendkívüli sürgősséggel kell pályázatot kiírnia, mert ráeszmél, hogy lejár a meglevő szerződése.

Ráadásul, a Karácsony ugye nem az év legalkalmasabb időszaka azoknak, aki most kezdenének el felkészülni a pályázatra, hiszen nem kis feladatról van szó. A kiíró(k), vagyis a DKÜ és kapcsolódó programjai 300 ezer órányi különböző típusú tanácsadói óra lehívását tervezik. Szakemberek szerint egy közbeszerzési eljárás teljeskörű lebonyolítása 50-150 óra közötti sávban mozog.

Minden együtt

A tender tárgya vegyesen közbeszerzési tanácsadás, pénzügyi szakértelem biztosítása közbeszerzési eljárások során, fejlesztéspolitikai tanácsadás.

A szakmának ezzel a kiírással éppen ez a legnagyobb baja. Ha mindent egyetlen cégtől remél az állam, ráadásul úgy, hogy alkalmassági feltétel az, hogy az elmúlt három évben a pályázónak legyen legalább 2 milliárd forintos összesített árbevétele, akkor ezen csak egy-két magyar cég tud elindulni.

De mi indokolja, hogy ennyire vegyíteni kell a közbeszerzés különböző feladatait? Ahogy az egyik forrásunk mondja, „ha olyan benzinkúthálózatot keres az állam, akinek van elektromos autós carsharing-hálózata is, akkor a Mol Nyrt. tud csak elindulni a pályázaton”.

De miért kell ezt összekapcsolni? Ha benzinkutakat és carsharing cégeket külön versenyeztetnek, akkor esélye lesz a kiírónak arra, hogy valódi versenyben válassza ki a szolgáltatókat. Itt is külön-külön mindegyik tevékenységre tudna egy csomó cég jelentkezni, de ha összevonják, akkor alig marad aspiráns.

Sok a bizonytalanság

Ám, most nem határozza meg a kiírás, hogy milyen tárgyú közbeszerzéseket kell majd pontosan lefolytatnia és szakmailag támogatnia a nyertes cégnek. A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekre vonatkozó előírásokból kiderül, hogy a jelentkezők tanácsadóinak informatikai-orvostechnikai tárgyú közbeszerzésekben kell tapasztalattal rendelkeznie. Mi köze a DKÜ-nek az orvostechnikához?

Ami még nagyon furcsa, hogy a DKÜ a 2018-as fennállása óta összesen kevesebb mint száz közbeszerzést folytatott le, most pedig 36 hónap alatt ennek sokszorosát fogja? Kérdésként merülhet fel az is, hogy a DKÜ állományában nincsenek közbeszerzési tanácsadók? Kérdés tehát sok van, egyes forrásaink azt gondolják, hogy valamilyen hatáskör-átcsoportosítás lehet itt a háttérben valószínűleg újabb központosítások várhatóak.

Kik indulhatnak?

Megnéztük az Optenben néhány potenciális közbeszerzési tanácsadó cég elmúlt három éves forgalmi adatait, mi (fenntartva természetesen a tévedés jogát, mert az ügyvéd irodák között is lehetnek például alkalmas irodák), csak két céget találtunk.

  1. A WIT Zrt. az elmúlt három évben összesítve mintegy 4,7 milliárd forintos forgalmat ért el. A társaság Kárpáti Péter György tulajdona, a cég a Pasaréti út 122-124. alatt működik, ahol az Equilor Befektetési Zrt, vagy a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt.
  2. Az IPPS Innovative Public Procurement Solutions Zrt, ez a Nyúlon bejegyzett cég az elmúlt három év alatt összesítve 2,6 milliárd forintos forgalmat ért el, Mezősi-Keszericze Andrea és Csendes Richárd a tulajdonosok, utóbbi korábban a Csendes Consulting nevű cégével volt a közbeszerzési piac ismert résztvevője.

Miért nem nyerhet soha egy kisebb cég?

Az állam tehát megint ugyanazt csinálja. Egy ilyen óriási tenderen nehéz egy kisebb magyar cégnek elindulnia, hiszen kevés olyan cég van, amelyik képes azt vállalni, hogy

  • mostantól ő dolgozik ennyi és ennyiféle közbeszerzésen,
  • ahogy nem a kkv-knak kedvez, ha az országban egy pályázó végezheti 35 évig a hulladékgazdálkodást,
  • a gyorsforgalmi útépítést és üzemeltetést,
  • ha egyetlen biztonsági cég véd minden minisztériumot,
  • egy társaság takarít minden kórházban.

Indok mindig lehet erre, minőségi, biztonsági, hatékonysági, de az biztosan nagyon cinikus, ha az alkalmassági feltételek meghatározásánál az állam gyakorlatilag úgy fogalmaz, hogy ha az elmúlt három évben annyira jól feküdtél nálam, hogy jó sok pénzt kereshettél, akkor a jövőben is kereshetsz, mert adhatsz be ajánlatot.

Mindezek eléggé problémás felvetések, de ha az egész cikket egyetlen mondatra szűkítjük le:

a kormánynak miért fontosabb már megint a politikai bizalom, mint az a piaci verseny, ahol valóban több igazi ajánlattevő megversenyeztetésével lehetne kiválasztani az adott feladatot költséghatékonyan elvégző magyar vállalkozásokat?