Orbán Viktor gyorsan szeretne sok uniós forrást, ehhez teljesen központosította a közbeszerzéseket

2021. március 04. – 07:43

frissítve

Orbán Viktor gyorsan szeretne sok uniós forrást, ehhez teljesen központosította a közbeszerzéseket
Illusztáció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az állam mindössze pár kiválasztott szereplővel központosítja a teljes közbeszerzési piacot. Papíron a magyar állam szereti a versenyt és a hazai kkv-kat, de azért olykor mégis igyekszik őket kipenderíteni a piacokról. Most is ez történt, a kormány csak három gigacéggel fut neki a következő négy év tendereinek. De mi lehet Orbán Viktor igazi célja?

Az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kiírt egy 45 milliárd forintos keretösszegű gigapályázatot, ami a következő négy évben legfeljebb háromszereplősre szűkíti a hazai állami közbeszerzési piacot. Erről a hirdetményről van szó.

Mindjárt jönnek a részletek, de elsőre csak annyit:

  • a pályázat nagyon versenyszűkítő, a sok hazai kkv-nak nem marad tere a piacon, csak óriási irodák futhatnak be;
  • a pályázati feltételek úgy vannak megfogalmazva, hogy azok nyerhetnek, akiket az elmúlt három évben is agyontömött munkával a kormány;
  • a közbeszerzési tanácsadók piacán is olyan sűrűsödés fog kialakulni, mint az állami kommunikációs feladatoknál vagy a kormányzati őrző-védő szolgáltatásoknál, egy amúgy fragmentált piacon érthetetlen okból csak három cég kaphat közvetlenül munkát.

A Telex kérdésére változatos reakciókkal kommentálták a hazai közbeszerzési szakemberek, hogy mit éreztek, amikor elolvasták a pályázati anyagot. „Kinyílt a bicska a zsebemben”; „Engem ne kérdezzen, el se olvastam. Minek?” – mondták lapunknak a csalódott szakemberek, vagy ahogy egyikük szabatosabban is megfogalmazta, „pont a közbeszerzések jövőjét meghatározó tendernek kellene patyolattisztaságúnak lenni, de én ilyen silány, ennyire nyíltan versenykorlátozó kiírást rég nem láttam”.

Természetesen az is jellemző Magyarországra, hogy bár a kiírás most nemcsak a közbeszerzőket, de az állam különböző képviselőit is felháborította, névvel senki nem vállalta a véleményét.

„Itt senki nem fog jogorvoslatot indítani, de még egy halovány kérdést sem feltenni”

– mondta egy forrásunk.

„Aki ugyanis a későbbiekben alvállalkozóként szeretne a szakmában maradni, az tudja, hogy most illik szépen csendben nyelni.”

Az persze mindig nagy kockázat, még a vertikálisan integrált pártcsaládban is, ha a Fidesz központi akarata itt a sajátjainak, minisztereknek, államtitkároknak, ügyvédeknek a hatalmába mar bele, nekik is rálép a lábára.

A politikai cél

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, mutassuk be a gazdasági és politikai környezetet. Nem meglepő módon teljesen mások a narratívák, ha kormánypárti vagy ha kormánykritikus szakember véleményét tolmácsoljuk. Amit mindenki egységesen lát, hogy az unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) révén nagyon sok pénzt bocsát a tagországok rendelkezésére a jövőben, amit szeretnénk jól lehívni.

Magyarország esetében a forrás maximuma vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában 5893 milliárd forint, az elérhető célok között van többek között a zöld átállás, a digitális transzformáció, az innováció, a társadalmi és területi kohézió; az egészségügy, a gazdasági ellenállóképesség javítása, az oktatás.

  • A kormánnyal jóindulatú (értsd fideszes) vélemény szerint Orbán Viktor szeretné beelőzni Európát. A koronavírus után gyors fellendülést szervez, ezért a következő két évben megnyíló hatalmas uniós forrásokat rekordütemben szeretné lehívni. Nem akar visszatapsolt eljárásokat, elrontott, illetve pénzügyi szankciókat eredményező közbeszerzéseket látni (volt példa 25 százalékos utólagos korrekcióra is) Minden pénznek gyorsan be kell kerülnie a gazdaság vérkeringésébe, legyenek flottak a tenderek, még az sem baj, ha most nem mindig a mieink nyernek, csak toljuk – hallottuk.
  • A kritikus szakemberek persze ugyanígy látják a hatalmas központosítást és sietséget, de az ő magyarázatuk szerint 2022 már bizonytalan a Fidesz számára. Az egységes ellenzék akár meglepetést is okozhat, lehet esélye. A kormány ezért minden forrást, minden jövőbeli szerződést, minden közbeszerzést a saját holdudvarában szeretne tartani.

Akármi is a célja a nagy tervnek, lássuk az eszközöket.

Csak hárman maradhatnak

A közbeszerzési piacot központosító pályázat értéke tehát 45 milliárd forint. A kiírás nyíltan megmondja, hogy a jövőben maximum három közbeszerzési tanácsadó dolgozhat az állami tendereken, ennyien nyerhetnek a pályázaton.

A feladat közbeszerzési szolgáltatások nyújtása, amit a pályázat természetesen részletez, ahogy a feltételeket is. Ami biztos, a feltételek annyira korlátozóan vannak belőve, hogy azon nagyon kevesen nyerhetnek.

  1. Csak olyan cég indulhat, amelynek az elmúlt három évben legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele volt, ebből 1,5 milliárd közvetlenül közbeszerzési feladatokból.
  2. Szakmai felelősségbiztosításként legalább 150 millió forint /káresemény és legalább 300 millió forint /év lett előírva.
  3. Referenciaként be kell mutatni 600 lebonyolított közbeszerzést vagy közbeszerzési ellenőrzést.
  4. ISO27001-es információbiztonsági tanúsítványt követelnek meg a nyertesektől, amelynek szintén meglepő előírás a közbeszerzési tanácsadási tevékenységhez.

Érdekes, hogy miközben forgalomban, biztosításban, munkában nagynak kell lenni, szakemberből meglepően kevés és különleges tapasztalat nélküli is elég alkalmasságként.

Magyarul a KEF úgy lőtte be a feltételeket, hogy

„amennyiben eddig nagyon szerettünk téged, akkor még négy évig velünk maradhatsz”.

Hiszen a minimum-előírásoknak csak az felelhet meg, aki az elmúlt három évben ki volt tömve munkával. Ilyen profin ritkán írják ki azt, hogy a belépőfeltétel az, hogy akkor dolgozhatsz nekünk, ha az elmúlt három évben is szerettünk téged.

Kik futhatnak be?

A pénzügyi feltételeknek való megfelelést nem is olyan egyszerű lemérni, az Optenben könnyebb kutakodni, de az ügyvédi irodák pénzügyi adatait nehezebb ellenőrizni. Mi három csoportot hallottunk visszatérően esélyesként, amelyeket meg is kerestünk azzal a kérdéssel, hogy szeretnének-e indulni a pályázaton:

  1. A WIT Zrt. tűnik a legnagyobb hazai közbeszerzési cégnek, amely a 2019-es Opten-adatok szerint 39 munkatárssal 1,482 milliárd forint árbevételt és 341 millió forint adózás előtti eredményt ért el. Az előírt összesített forgalma már csak azért is megvan, mert 2018-ban eleve 2 milliárd forint feletti forgalma volt. A társaság nem árulta el, hogy terveznek-e indulni.
  2. Az SBGK Ügyvédi Iroda patinás szabadalmi ügyvédi irodát 1969-ben alapították, akkor, amikor a kis Bajkai István 5 éves volt. Az említett gyermek azért érdekes, mert később felnőtt, Fidesz-alapító lett, majd országgyűlési képviselő, de azért praktizál is a gyönyörű Andrássy úti székházban dolgozó neves irodában. A piacon ezt az irodát is esélyesként emlegették, de Szamosi Katalin irodavezető partner megkeresésünkre azt jelezte, hogy „az SBGK Ügyvédi Iroda ajánlattevőként nem kíván indulni a közbeszerzési pályázaton.” Bajkai Istvánnak van egy Aponius Consulting Kft. nevű cége is, amely nem felel meg önállóan az indulási feltételeknek, de társakkal képes lehet indulni.
  3. A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, amely Nagy Szilárd (Nagy Márton volt jegybanki alelnök testvérének) az irodája. Ezt a kört is többen esélyesként emlegették, de az ő szándékaikat nem ismerhettük meg.

Korábbi cikkünkben az esélyesek között hallottuk a Nyúlon bejegyzett Csendes Consulting Zrt.-t, a Provitalt és volt, aki az Okfon céget is a nagyok között említette, de jelen feltételeknek ők aligha felelnek meg.

Fél tucat szakemberrel beszéltünk, de ahogy egyikük mondta, ma már nem is titok, hogy kinek a javára alakítják át a piacot.

„Ma már senki nem fogja vissza magát, régen még volt egy kis hallgatólagos óvatosság, az állam úgy csinált, mintha…

Nem telefonon beszéltünk a kényes ügyekről, nem nyíltan tárgyalt az államtitkár vagy a miniszter a csókos céggel, ma már senkit nem zavar, hogy ez az a szakterület, ahol mindenki vájtfülű, ezer olyan ember dolgozik a piacon, akik egy kiírásból pontosan értenek minden szándékot.”

Csalódott többiek

Elvileg lenne lehetőség a többi cégnek, vagyis a kicsiknek is konzorciumokba tömörülni, de mi azt halljuk, hogy a magabiztos nagyok nem akarnak társakat. Azt ugyan jelzik a piacon dolgozóknak, hogy nyugi lesz munka, de csak alvállalkozóként.

A politikai kapcsolatokkal is bírók azért próbálják megnyugtatni a kicsiket, a cél nem az, hogy megálljon az élet, nem akarunk csip-csup ügyekkel bajlódni. Nem akarjuk lenyúlni mások jól bejáratott ügyfeleit, senki nem akar megtanulni új ágazatot, új műszaki feltételeket.

A cél az, hogy gyorsítsunk. Bizonyos ágazatokban (építőipar, kommunikáció, informatika) úgyis megkerülhetetlenné váltak már a csókos cégek, de választásokig, sőt inkább 2022 végéig a fő politikai cél az, hogy „ki kell hozni minden pénzt Európából”.

Hát kösz, Kösz!

A megváltozott helyzethez, a három új, központi tanácsadóhoz majd nagyjából ezer ajánlatkérőnek kell igazodnia, a kormányzati kört, kórházakat, iskolákat, rendőrségeket, büntetés-végrehajtást, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozó állami cégeket érinti az új rend. Egyedül az önkormányzatokat nem, de azok most eléggé forráshiányosak.

A szolgáltatói oldalon pedig több száz kisebb-nagyobb tanácsadót vagy ügyvédi irodát, közülük főleg a lokális ismeretekkel bíró vidéki szolgáltatóknak nincs esélyük, hogy befussanak a nagy tenderen.

Mint említettük, többekkel beszélgettünk. Szomorú történetként hallottuk, hogy ma még szakmai szervezetük is van, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (Kösz). Ők minden ellenállás nélkül elfogadták a sorsukat. Mesélték a tagok, hogy a Kösz meghívta ugyan a KEF pályázatának közvetlen felelősét, Gáspár Emőkét. (Az ő megítélése tapasztalatunk szerint annyiban vegyes, hogy van, aki szerint, ha ő nem csinálta volna meg, megcsinálja más a tendert, más szerint senki nem mentheti fel magát, ha aktívan részt vesz egy sokszereplős szakma legtöbb hazai kkv-szereplőjének kivéreztetésében. Kerestük a KEF-igazgatót, de cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ a kérdéseinkre.)

Mindenesetre, a gigapályázat felelőse elment a szakmai szervezethez, több száz szakember előtt ismertette a jogszabályt, valaki megkérdezte volna, hogy mégis mi lesz a kisebb cégekkel, de az online meetingen addig nem jutott el a szervezet, hogy a kérdés elhangozzon, inkább a lebonyolító öncenzúrával élve, nem is kért információt. Szomorú, megalázó jelenet volt – mesélte egy forrásunk.

„A hónap vége a határidő, aki ebben a komédiában nem kér szerepet, az vált, annyi emberi önbecsülésem maradt, hogy nem szorulok rá a NER-re, vannak kapcsolódó területek, én ott folytatom” – mesélte egy szakember, de vélhetően a többség megideologizálja az együttműködést és majd betagozódik.

A jövő nagy kérdései

Minden változásnak vannak ellenzői. Ez nem is kérdés. De most, a közbeszerzési reformnak – talán meglepő módon – még a Fideszen, például a Miniszterelnökségen belül is komoly kritikusai vannak.

Néhányan, amíg még nyitott volt a kérdés, látványosan opponálták a tervet, féltek a jövő Brüsszeljétől, vagy a saját kis szemétdombjukat féltették, de végül az átalakítás motorjai meggyőzték Orbánt, utána pedig ebben a pártban már illik elhalkulni.

Orbán Viktor érkezik Brüsszelbe 2020. december 10-én, az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról döntő csúcstalálkozóra – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Ám egy olyan piacon, ahol nem pusztán három szereplő volta politika magas szintjein bekötve, hanem jóval többen, nagyon sokan veszítettek most üzletet, és ők nyíltan vagy aknamunkával az átalakítás ellenzői maradtak. Olyanok is kimaradtak a buliból, akik korábban sokmilliárdnyi állami jogi feladatot kaptak ezen a területen.

Részletesebb kérdések

Mivel többekkel beszéltünk, sok kritikus elemet vetettek fel nekünk, cikkünk végén párat ezekből mi is felvillantunk.

Jogi problémák. Ebben a gigapályázatban látszólag minden megfelel a jogszabályok szövegének, ugyanakkor ha mélyebben elemzi majd az unió, akkor bizonyos alapelveknek, jogi kereteknek nem feltétlenül felel meg, amelyet adott esetben az EU évek múlva, hosszadalmas jogi eljárások nyomán kifogásol. „De ez ebben a pillanatban senkit nem érdekel. Adott esetben a forrásmegvonás is egy következő kormány nyakába hullik” – vélte egy beszélgetőpartnerünk.

Óriási szintugrás. Ez egy 45 milliárd forintos kiírás. A három leendő nyertesnek négy évre, évente 3-4 milliárd forintot hoz. Korábban még a legnagyobbak is úgy az ötödét-tizedét keresték csak ennek.

Munkaerőhiány. A 800-1000 felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak (FAKSZ) nagyon sok dolga lenne a jövőben. De a mostani pályázat olyan, mint amikor a kormányzat maga szűkíti az eleve szűkös egészségügyi piacot, például a másodállás tiltásával vagy összeférhetetlenségi szabályokkal. Ha hivatalosan csak hárman dolgozhatnak a jövőben, sokan majd hozzájuk integrálódnak, de egy eleve munkaerőhiányos piacon mindenki hiányozni fog, aki most inkább feladja.

Ügyvédek – nem ügyvédek. A pályázatban sok olyan jogi feladat is elő van írva, amit csak ügyvéd láthat el, lesz olyan nyertes, ahol ez gondot okoz majd.

Személyes szolgáltatás. A közbeszerzési tanácsadó sokaknak olyan személyes szolgáltató volt, mint az ügyvéd, a gyóntatópap vagy az orvos, ügyféloldalról sem könnyű egy erőltetett váltás, ha már egy tíz éve tartó kapcsolatban félszavakból is megértette egymást két szakember.

A tanácsadás központosítása. Az állam szeret központosítani. Lehet, hogy eltérőek a fenekek, a vezetési szokások, vagy az, hogy ki milyen ceruzát szeret, de az állam a jobb ár reményében vehet központilag ugyanolyan vécépapírt, autót vagy ceruzát. De vajon a tanácsadást lehet-e központosítani? Lehet-e egy szabad, versenypiacba ilyen mélyen belenyúlni és évekre korlátozni a versenyt? Hiszen a tanácsadóknál éppen arról van szó, hogy emez ehhez ért, amaz meg ahhoz.

Összeférhetetlenség. A nagy tender alapján a nyertesek feladatai között eljárás-bonyolítás és minőség-ellenőrzés is szerepel. Ez, hogy fér meg együtt? Aki lebonyolít, az majd ellenőrzi önmagát? Vagy a három cég keresztbe ellenőrzi egymást? Ez hogyan lesz független? A cél az, hogy sok forrást megszerezzünk, de utólag nem pont ez vezet majd az uniós források elvesztéshez?

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.