Magyarországon szinte mindenki saját otthonra vágyik, ezzel dobogós helyen állunk az EU-ban

2021. november 23. – 10:10

Magyarországon szinte mindenki saját otthonra vágyik, ezzel dobogós helyen állunk az EU-ban
Eladó lakások egy budapesti társasházban – Fotó: Ajpek Orsi/Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, míg Magyarországon ez az arány 91,3 százalék. Ennél magasabb aránnyal csak két ország előzi meg hazánkat az unióban, Románia 96,1 százalékkal és Szlovákia 92,3 százalékkal – idézte az MTI az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb adatait.

A saját tulajdonú ingatlanok arányát tekintve Magyarország az uniós rangsorban Horvátországgal osztozik a harmadik helyen, mindkét országban mindössze 8,7 százalékos a bérlemények hányada.

Nyugat-Európában jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, Franciaországban pedig 64 százalék. A német ingatlanállomány alig fele tölti be a saját otthon funkcióját, de ezek aránya 60 százalék alatt van Ausztriában és Dániában is.

A magyarországi adatokkal összefüggésben Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője elmondta, a rendszerváltás után nagyon kedvező feltételekkel tudtak egykori bérlakásokat megvásárolni az emberek, ez pedig olyan hullámot indított el a hazai ingatlanpiacon a saját tulajdon birtoklása iránt, ami azóta is tartja erejét.

Az országban szinte mindenki saját otthonra vágyik, beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Az emberek ragaszkodnak a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli. A fogyasztóbarát hitelek és az állami, otthonteremtési kedvezmények megjelenésével pedig ez a lehetőség még több ügyfél számára vált elérhetővé. Az elmúlt évek jelentős lakásáremelkedése viszont így a magyar lakosság vagyonát gazdagította.

„Kérdéses azonban, hogy emiatt, mikor alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és hozzá a szolgáltatói, intézményi rendszer”

– mondta Benedikt Károly.

Az elmúlt tíz évet vizsgálva az látható, hogy 2011 és 2017 között nagyon lassú csökkenés volt tapasztalható Magyarországon a saját ingatlanban élők arányában. Az igazi kiugrást 2019 hozta el, hiszen ekkor jelent meg például a babaváró és a falusi csok is, amelyeket az első igénylők még abban az évben fel is használhattak lakásvásárláshoz.

Korábban írtuk, hogy akár százszoros is lehet a különbség az ország legdrágább és legolcsóbb ingatlanjai között. A toplista élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerületében a legértékesebbek a lakások. Az első országos lakásügynökség indulásáról pedig itt írtunk>>>

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!