Lázár János akár külföldön is terjeszkedne a ménesbirtokkal

2021. november 05. – 08:37

Lázár János akár külföldön is terjeszkedne a ménesbirtokkal
Lázár János – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az új alapítvány elnöke, vagyis Lázár János elmagyarázta a struktúrát, és nyereségorientációt, illetve bővülést ígért.

Lázár János, a korábbi államminiszter sokféle projekttel foglalkozik, de leginkább az agrárium jövőjéről szeret beszélni. A Portfolio.hu egy háttérbeszélgetésről tudósítva most részletesen is bemutatta Lázár János elgondolásait. Mi korábban ebben a videóban, illetve ebben a cikkben is foglalkoztunk ezzel.

Felállt az alapítvány

A beszélgetés apropója az lehetett, hogy október 28-án jegyezték be hivatalosan a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, amelyet a törvény szerint két vagyontárgy illet: az egyik a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százaléka, a másik pedig egy vagyonkezelői jog 8200 hektárnyi termőföldön és közel 1500 hektárnyi erdő felett.

Lázár elmondta, hogy terjeszkedési ambícióik is vannak,

a cég menedzsmentje és a kuratóriumi tagok azt tanácsolják a kormánynak, hogy támogassák a Nemzeti Ménesbirtokot, hogy vásároljon esetleg más agrárcégeket is akár itthon vagy külföldön (Szerbia és Románia határos Mezőhegyessel) a mezőgazdasági alapanyag-termelésben való szintlépés érdekében.

A személyek

Az alapítvány elnöke Lázár János, mellette a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának még négy tagja van:

  • Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója;
  • Kerezsi Miklós agrárvállalkozó (jelenleg a ménesbirtok igazgatósági tagja);
  • Csányi Attila, a Bonafarm Csoport Zrt. vezérigazgatója (jelenleg a ménesbirtok FEB-tagja, akinek édesapja, Csányi Sándor, az OTP első embere és Lázár János igen rossz kezdés után találtak egymásra, erről itt írtunk);
  • Győrffy Balázs pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által delegált tag.

A felügyelőbizottság elnöke Vida József, MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója lett, mellette Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke, valamint Mezőhegyes város által delegált tag: Papp István, polgármester. Naszvadi György (az NGM korábbi államháztartásért felelős államtitkára) pénzügyi ellenőr lesz, Jeszenszky Miklós pedig könyvvizsgálói feladatokat lát el.

Lázár János célként említette, hogy profitot termeljenek.

Csányi Attila, a Bonafarm Csoport Zrt. vezérigazgatója a beszélgetésen erről azt mondta, hogy

a piaci és magánbefektetői szempontok érvényesülését, egy mezőgazdasági üzem eredményét 3–5 éves átlagban lehet értékelni, de a fejlődését természetesen nyomon kell követni.

Ez az alapítvány nem az az alapítvány, vagy mégis?

Lázár a háttérbeszélgetésen arról is beszélt, hogy miben azonos és miben más ez az alapítvány azokkal a mintákkal, amikor a Fidesz mindenfélét kiszervez mostanában hozzá lojális emberek, a jövő kormányai által megváltoztathatatlan kontrollja alá.

Itt az a modell, hogy az alapítvány megkapja a tízezer hektárt vagyonkezelésbe, de arra elidegenítési és terhelési tilalom vonatkozik. Lázár János kormánybiztos elismerte, hogy a vagyongazdálkodásnak eme alapítványi formáját sok kritika éri,

„ennek a vitának van egy jogos, alapos intellektuális része, és van egy politikai fennhang is benne, hiszen fél év múlva választások lesznek”.

Gyarapodtunk, osszuk is szét!

Lázár logikájával Magyarországon az állami vagyon 2010 óta megsokszorozódott, a korábbi privatizáció és állami vagyoncsökkentéssel szemben az állam különböző területeken vagyont halmozott fel és vagyontömeget hozott létre.

Az ellenzék jogosan tehetne fel arról kérdéseket, hogy ezt hogyan kellene üzemeltetni. A mindenkori kormányzatnak, parlamenti többségnek van joga arra, hogy ha már összegyűlt a hatalmas állami vagyon, akkor azzal kezdjen valamit. Az Állami Számvevőszék és Költségvetési Tanács mérése szerint 5000 milliárd forintnyi vagyont szedett vissza az állam az elmúlt évtizedben.

Mint elhangzott, három évvel ezelőtt azt a javaslatot tette Lázár János a kormányzatnak a ménesbirtok esetében, hogy találjanak egy olyan működési formát, vagy építsenek ki törvényi garanciákat, amelyek alapvetően kizárják ennek a vagyonnak a privatizálását.

  • A magyar államnak jelenleg mezőgazdasági vállalatban érdekeltsége Mezőhegyesen kívül nincs;
  • A magyar államnak meg kellene magyaráznia az adófizetőknek, hogy miért van erre szükség.
  • A visszavásárolt vagyont professzionális módon kell működtetni mintagazdaság jelleggel, hogy az egész magyar agráriumnak zászlóshajója legyen, és képes legyen példát mutatni mindenki számára.
  • A többi alapítvánnyal ellentétben a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nem kap költségvetési támogatást és segítséget, a saját vagyonából kell gazdálkodnia, kizárólag 600 millió forintos tőkét kapott az alapítótól.

A kekamodell

Folytatjuk Lázár gondolatait az idén törvény született a kekákról (közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokról), amelyek új tulajdonformát jelentenek Magyarországon. A parlamenti vitának fontos vonulata volt, hogy ez magántulajdonnak minősül-e – mindezt vitatja Lázár János, aki szerint ez egy hibrid modell, mert igaz, hogy alapítványi vagyon jött létre, de közfeladatot kell ellátnia és közérdekű tevékenységeket kell végeznie.

Ezt már nem Lázár János mondja, hanem a szerző, de ez valami olyan, hogy a jövőben is közfeladatot szolgál ez a „vagyon”, de ezt a közfeladatot – a választási eredményektől függetlenül – „mi”, vagyis a 2021-ben regnáló hatalom hívei szeretnénk magunknál tartani és az esetleg elvesztett választói bizalom után is magunk végezni.