Nyomás alá került az ukránok által kifogásolt gázszerződésben kulcsfontosságú szerb-magyar gázvezeték

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön a szerb határtól nem messze található Kiskundorozsmán találkoztak, hogy közösen helyezhessék nyomás alá azt a gázvezetéket, melyen keresztül hamarosan 3,5 milliárd köbméter gáz érkezik majd évente déli irányból az országba. Ez az interkonnektor központi szerepet játszik a magyar MVM Zrt.-nek az orosz Gazprommal kötött, tizenöt évre szóló gázvásárlási szerződésben, mely miatt komoly diplomáciai botrány bontakozott ki Magyarország és Ukrajna között.

Ahogy arról a Telex is beszámolt, Szijjártó hétfőn jelentette be, hogy tizenöt évre szóló, hosszú távú gázvásárlási szerződést írt alá a magyar MVM Zrt. az orosz Gazprommal, amely a külögyminiszter szerint ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre garantálni tudja Magyarország energiaellátásának biztonságát. Az ukrán külügyi tárca ugyanakkor „meglepődött és csalódott” amiatt, hogy Ukrajnát elkerülő útvonalon érkezik a gáz Magyarországra, és az ügyben az Európai Bizottsághoz fordul.

Kijev szerint ugyanis az ügylet nem felel meg az 1991. december 6-án aláírt ukrán-magyar alapszerződés elveinek.

Szijjártó a magyar szuverenitás megsértéseként értékelte azt, hogy Ukrajna meg akarta akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását, és az ukrán nagykövetet be is kérette a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ugyanakkor úgy értékelt, hogy Magyarország csapást mért a magyar-ukrán kapcsolatokra azzal, hogy a Gazprommal kötött megállapodást aláírva kizárta az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási rendszerből. Ukrajna szerint ez tisztán politikai döntés, amely „a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok kárára” született.

A magyar külügyminiszter véleménye viszont azóta sem változott: a csütörtöki, Vulinnal közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az állam egyik alapvető kötelessége, hogy garantálja az energiaellátást. Ez szerinte nemcsak kötelesség, hanem szuverenitási kérdés is, ha ugyanis nem tudja ezt biztosítani, akkor az ország kiszolgáltatottá válik. Ezért úgy gondolja, hogy ez nem ideológiai kérdés, ha egy országnak nincs megfelelő gázellátása, akkor azt biztosítania kell, ez történt most meg szerinte ezzel a megállapodással.

Szijjártó a sajtótájékoztatón sok újdonságot nem mondott az elmúlt napokban elhangzottakhoz képest, az esemény apropóján azonban külön méltatta Szerbia példás együttműködését a projektben. A dicsérettel Vulin sem maradt adós, amellett, hogy az energetikai függetlenség új szintre emelésének nevezte az új vezetéket, arról is beszélt, hogy véleménye szerint

„Aleksandar Vučić és Orbán Viktor az utolsó szabad vezetők közé tartoznak Európában, akik a polgárok érdekeit nézik, és a hősies kiállásukkal, ahogy visszautasítottak minden támadást, sikerült megvalósítani ezt a projektet. ”

Vulin úgy véli, hogy azzal, hogy a két politikus „ellenállt a nyomásgyakorlásnak és megtette azt, amit a saját polgáraik érdekében meg kellett tennie”, nagyobb biztonságot hoztak, és a fejlődés is jobban biztosított így. A belügyminisztert azt is hozzátette, hogy nagy előrelépés történt a szerb-magyar viszonyban, kialakult a bizalom, és hozzátette, hogy reményei szerint később még jobb lesz a kapcsolat. Azt is megköszönte Szijjártónak, hogy minden nemzetközi fórumon Szerbia mellett emelt szót, majd azt kezdte fejtegetni, hogy ez történik, ha egy ország önállóan dönt a sorsáról. Vulin úgy fogalmazott, hogy „amikor a térség országai önállóan dönthettek, akkor ezen a környéken béke volt, amikor viszont mások döntöttek a sorsukról, akkor háború.” Az egész helyzetről, melyben úgy engedtünk az oroszoknak gázügyben, hogy az amerikaiak sem akadhatnak ki, korábban ebben a cikkben írtunk bővebben.