Enyhülés látszik az építőanyagok brutálisan elszállt árainál

2021. szeptember 29. – 07:07

Enyhülés látszik az építőanyagok brutálisan elszállt árainál
Hőszigetelő lapokat csomagol egy munkás egy szegedi nyílászáró- és hőszigetelőanyag-üzemben – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az építőanyagok piacai korántsem egységesek, szinte ahány termék, annyiféle trend érvényesül. Ugyanakkor a nemzetközi árváltozások és a hazai kormányzati intézkedések, illetve „fenyegetések” nyomán az augusztusi rekordszintek után már elindult a korrekció. Az építősök eközben azt is próbálják jelezni, hogy amikor a munkadíjak, az energiaárak és az infláció is ellenük dolgozik, akkor nem igazságos, ha a magas árak miatt csak rajtuk csattan az ostor.

Az idei év első felében bizonyos építőanyagok, így a fa, az acél és a műanyagok erőteljesen drágultak. Erről rengeteg cikk jelent meg a sajtóban, és mindez igencsak felbosszantotta a magyar kormányt is. Az áremelkedés ugyan globális jelenség volt, de a kormányt nagyon zavarta, mert Magyarországon más régiókhoz képest súlyosabb probléma volt az infláció, az áruhiány megakasztott néhány nemzetgazdasági jelentőségű kapacitásbővítést, és az állam éppen jelentős lakásfelújítási támogatásokat indított, ám ezeket részben elértéktelenítette, elinflálta az áremelkedés.

Elindult a mérséklődés

Az augusztusi árcsúcsok után azért már megfordult a trend, ez részben a világpiaci folyamatoknak, részben a kormányzati intézkedéseknek is köszönhető, amelyek egy irányba hatottak – mondta Tibor Dávid (Masterplast Nyrt.), az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén (ÉVOSZ) belül megalakult Hazai Építőanyag-gyártók Tagozatának elnöke.

Mindezt megerősítette dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum építőanyag-kereskedő vezérigazgatója is, aki elmondta, hogy

a fa ára már 10-20 százalékkal apadt, a piac mintha 10 százalékos lépcsőkkel ugrálna lefelé, a legtöbben már két ilyen lépcsőfokkal is lejjebb jöttek, de van, aki még csak eggyel.

Az acéltermékeknél (betonacél, gipszkartonprofilok) és a műanyagtermékek esetében egyelőre csak kisebb mértékben korrigált a piac, amit az is magyarázhat, hogy itt lassabb a hatás, mert ezek feldolgozott termékek, nem maga a nyersanyag kerül az építkezésekre, mint a fa esetében, a gyártóknál ki kell futnia a régi készleteknek. Az ősz folyamán még itt is várható egy áresés.

Hazai változások

Ami a kormányzati intézkedéseket illeti, az áremelkedés miatt a kormány nagyon rámordult a gyártókra, de a két különmegbízott, így Nagy Márton volt MNB-alelnök, illetve Gyutai Csaba volt zalaegerszegi polgármester kereskedőkkel is szervezett különtalálkozót.

A nyomás sokféleképpen volt érezhető, meghirdették a magas, úgynevezett lefölözési adót, az exportálók listázását, de versenyhivatali vizsgálatokat is kaptak a „bűnbaknak” kikiáltott külföldi tulajdonú gyártók, a GVH eljárásairól itt és itt olvashat.

Tény, hogy az Optent böngészve egy-két alapanyaggyártónak, így a Lasselsbergernek vagy a Leiernek egészen elképesztő nyereségessége volt már tavaly is, vagyis a nagy áremelkedés előtti évben.

A kormányzati szándék láttán volt olyan nemzetközi gyártó, például az olasz Mapei, amely poralapú csemperagasztókat és mindenféle „zsákos” terméket gyárt, amely azonnal haptákba vágta magát, és változtatott az attitűdjén, csökkentette a kivitele mértékét.

Targonca dolgozik a Mapei építőipari anyagokat gyártó cég raktárcsarnokában – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ez, ha nem is az árakon, de legalább az áruhiányon segíthetett. Ráadásul hasonló változtatásokat hallottunk olyan cégekről is, amelyek ezt nem jelentették be, például vízzáró hőszigetelő anyagot gyártó, illetve kőzetgyapotos cégről is. Utóbbi azért különösen fontos a kormánynak, mert ez a bazaltalapú anyag az ipari csarnokok fontos terméke, és az utóbbi időszakban már az is előfordult, hogy rendkívül magas szállítási költséggel, Törökországból érkezett ez a drágán mozgatható termék az országba.

Elszálltak a bérek és az energiaárak

Ahogy a szakemberek mesélik, az építőanyag-piac egyáltalán nem egységes, különböző a termékek életútja. A kormányt és a kormányközeli nagy kivitelezőket bevallottan a magyar földből kibányászott homok, sóder, kavics drágulása irritálta a legjobban, ezeknél ugyanis nem volt érezhető alapanyag-, szállítási vagy más költségemelkedés, igaz, a bérek és az energiaárak elszállása ezeket is sújtotta.

Legalábbis nekünk többen is megjegyezték, hogy a bérek általános emelkedése vagy főleg az energiaigényes tégla- és cserépgyártásban a brutális energiaár-emelkedés érdemben nehezítette a gyártók életét.

Az a nyugati cég, amely a hatóság által reálisnak tartott hatósági ár feletti árrése után 90 százalékos lefölözési adó megfizetésére kényszerül (ami azért tényleg elég durva intézkedésnek tűnik), alighanem maga is erős reakciókra fog kényszerülni, ami lehet a magyar érdekeltség eladása, de akár nemzetközi jogi eljárás kezdeményezése is.

Ugyanoda nem megyünk vissza

Az áresés mindenesetre már megindult, de senki nem a régi szintekre várja vissza a piacot. A nagy áremelkedésnek sok oka volt.

  • A gazdaságok a Covid után hirtelen újraindultak, fellendült az építőipar is.
  • A kínálat, az acélgyártók, a fűrésztelepek lassabban vették fel a ritmust.
  • Voltak olyan műanyagtermékek is, amelyeknek a kínálatát az egészségügyi megrendelések is kiszívták, de sok egyedi balhé is volt (gyártűz, logisztikai zavar, amerikai–kanadai faháború). Ki gondolta volna, hogy az amerikai vevők még Romániából is viszik a faanyagot.
  • Magyarországon pedig az otthonteremtési (lakásfelújítási) támogatások, az uniós források, a kormányzati mentőcsomagok is komoly, mintegy 25 százalékos pluszkeresletet támasztottak, a 4000 milliárd forintos magyar építőipar 1000 milliárd forintos pótlólagos kereslettel találkozott.

Tőkepiaci oldalról Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője elmondta, hogy

az építőanyagok globális keresletének a Covid idején a kevés szórakozási lehetőség, a barkácsolás is lendületet adott, a home office idején sokan felújítottak, vagy a gyereknek, a szerszámoknak építettek egy kerti házat. Ma már azonban többféle szórakozás is elérhető, az építőanyagok piacán stagnálás és minimális áresés már látható.

Talán az is változott, hogy mennyire lesz életstratégia a home office idején nagyon jó megoldásnak tűnő agglomerációba költözés. Ugyanakkor ami a kormányzati intézkedéseket illeti, azért a szakember szerint hosszabb távon a világpiac ellen nem lehet fogadni.

A kereskedők is szorításban voltak

Az ÉVOSZ szervezésében megtartott iparági egyeztetéseken Nagy Márton és Gyutai Csaba a nagy kereskedelmi csoportok vezetőit arra kérték, hogy a kereskedők ne tartsák vissza az árcsökkenést, amikor a piac majd elindul lefelé.

A Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon mintegy 1000 építőanyag-kereskedés működik, ami háromszor több piaci szereplőt jelent, mint a hasonló piacméretű Ausztriában, széles kínálatot nyújtva az építési és felújítási munkákhoz,

vagyis vélhetően az éles verseny miatt nem is lenne reális a profit lenyelése.

Az ÉKE szerint az anyagárnövekedésen túl a munkadíjak (ennél jelentősebb) növekedése is csökkenti az otthonfelújítási támogatás értékét, de a tagok azon dolgoznak, hogy az építőanyagok és építési termékek ellátása minél zökkenőmentesebb legyen, és a hiányjelenségek megszűnjenek. Az ÉKE megfontolásra javasolja a lakossági támogatás időhorizontjának kitolását, hogy a felfokozott kereslet ne emelje se az anyagok, se a díjak árszintjét.

Környezetvédelem

Magyarországon amúgy tényleg összetett hatások érvényesülnek. Például képzeljük el azt, hogy az év első felében nagyon elszálltak a hőszigetelő-anyagok árai, így ha valaki egy hőszigetelési projektet tervezett, akkor most Magyarországon ennek a megtérülése is változott, például azért, mert 80 százalékkal megugrottak a polisztirolárak – meséli dr. Rázsóné Szórády Csilla.

Ehhez ráadásul még azt is hozzáfűzhetjük, hogy közben az állam nem engedi rá a lakosságra a gáz, illetve az áram piaci árait (ez a rezsicsökkentés). vagyis a beruházás drágult, az elérhető megtakarítás pedig Magyarországon nem reális, pedig az energiatakarékosabb lakások (akár a fal, a tető, a fűtés vagy a nyílászárók korszerűsítésével) kibocsátáscsökkentési szempontból is nagyon hasznosak lennének. Ráadásul, bár lehet, hogy egy ilyen beruházást a lakosság a következő évek energiamegtakarítása alapján értékel, de valójában a korszerűsítések azonnal értéknövelők is, vagyis a megtérülés sokkal gyorsabb is lehet.

Panelház utólagos külső hőszigetelésén dolgoznak szakemberek – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Az újHÁZ Centrum saját felmérése alapján a fogyasztók ugyanakkor nem is igazán ismerik az anyagokat, és bár ilyenkor lehet a kivitelezőkre hagyatkozni, de most azért hígult is a szakma, például a vendéglátóiparban csalódott emberek léptek tömegesen a piacra. Márpedig ebben a szakmában nincsenek olyan éves vizsgák, képzési követelmények, mint egy könyvelőnek, óvónőnek, trafikosnak, gépkocsivezetőnek.

A felújítások támogatása hasznos

Az építőiparban dolgozók szerint mindenesetre a lakásfelújítások támogatása a hiányjelenségek ellenére is kifejezetten hasznos.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint ma Magyarországon mintegy 3 millió ember él lakhatási szegénységben, míg az épületek 70 százaléka műszakilag és energetikailag is elavult.

A lakásfelújítási támogatások – a falusi csok és az Otthonfelújítási program – nem tartalmaznak energetikai kitételeket, azaz akár magasabb energiafelhasználást eredményező beruházásokra is lehet fordítani ezeket, az MNB zöld lakáshitele ebből a szempontból pozitív, mert új szemléletet vezet be.

A MEHI riasztó adatai szerint

  • 130 ezer lakásban nincs fürdőszoba,
  • 150 ezer lakásban nincs vízöblítéses WC,
  • 800 ezer lakás nincs csatlakozva a gáz- vagy távhőhálózathoz,
  • 350 ezer lakás alapja, falai vagy padlója nedvesedik,
  • 800 ezer lakás nyílászárói rossz állapotban vannak.

Lehetne stabilabb a piac

Az anomáliák miatt most sokan figyelnek az építőanyag-piacra. Tapasztalatunk szerint mindez nem igazán zavarja a szakma egy részét, hiszen az nem baj, ha értelmes beszélgetések indulnak el. Ám az, ha az állami programok és uniós források mentén hirtelen fellendülések és nagy lejtmenetek vannak a magyar piacon, nem segíti, hogy a gyártók vagy a kereskedők tartósan kalkulálni tudjanak.

Mert bármennyire meglepő is, a kereskedők és a gyártók egy kiszámítható, kooperatív piacon jobban érzik magukat, mint ott, ahol hirtelen hiányjelenségek, elszabaduló árak és akár óriási kereslet is jelentkezik. Hiszen ilyenkor teljesen alaptalanul is megkaphatják a piac szereplői, hogy szándékosan tartanak vissza árut, csak hogy emeljék az árat. Dr. Rázsóné Szórády Csilla története szerint

„amikor bejön egy vevő a telepre, hogy neki mindenképpen gerendára van szüksége, akkor abból csak feszültség születik, ha nem tudjuk kiszolgálni, ráadásul a vevő lát faanyagot az udvaron. Hiába bizonygatom, hogy nem az árat szeretném felsrófolni, hanem már eladtam a faanyagot, csak azt a vevő még nem vitte el, vagyis nem árfelhajtó vagyok, csak korrekten tartom a szavamat.”

Azt más is hangsúlyozza, hogy nem etikátlan az a magyar gyártó, aki árat emel, a világpiac hatásait nem lehet kizárni, csak ha a fa és az acél árát is rezsicsökkentett árnak nevezzük ki, mint a villanyt és a gázt. Amíg ez nem történik meg, addig követjük a világpiaci árakat. Egyedül abban tud a kormány hathatósan lépni, hogy egy Magyarországon gyártó osztrák cég elsősorban az osztrák vevőinek a kiszolgálását tartja fontosnak, vagy a kormány ösztönzőinek nyomására inkább itthon adja el a termékeit.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.