Az alapkamat-bejelentés miatt nem figyeltük, de az MNB nagyon fontosat üzent a moratóriumosoknak

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden valami nagyon fontosat tett. Persze mindez Matolcsy György alapkamatról szóló bejelentése mellett elhalványult, pedig lehet, hogy ennek még nagyobb is volt a jelentősége Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából.

Kandrács ugyanis végre reálisan beszélt a háztartások pénzügyi stabilitásáról, a hitelek növekvő terheiről, arról, hogy az adósságot meg kell adni, és a valójában nem is annyira rászorulók, de mégis moratóriumot kérők súlyos és felesleges terheket vállalnak.

A Telex korábban sokszor adott ennek hangot, például itt vagy itt.

Az alelnök most maga többször is nyomatékosan kérte a lakosságot, hogy aki képes rá, az törlesszen már végre, sőt, annak, aki gyorsabb ütemű törlesztést vállal, még segítséget is ígért, na nem a hitelek elengedését, de azt, hogy az MNB ajánlást ad a bankok felé, hogy a gyorsított törlesztési menetrenddel ne legyenek az ügyfeleknek extra költségeik.

Természetesen a keddi sajtóeseményen is a fizetési haladék intézkedését először azért agyba-főbe dicsérte az alelnök, amely családok százezreinek jelentett kedvező választási lehetőséget, igazi mentőövet, amely a kormány és az MNB, sőt, mindannyiunk közös sikere. De utána előjött az a gondolat is, amely már az MNB legutóbbi közleményére is utalt, hogy amennyiben most már jobban megy a sorunk, akkor a továbbiakban csak azoknak érdemes moratóriumban maradniuk, akik erre valóban rászorulnak (ez valójában a legelejétől így lett volna racionális).

Hangsúlyozta, hogy az ügyfeleknek fontos tudniuk, hogy a hitel kamatozik (igaz, nem tőkésedik). Az alelnök végre elmondta, hogy a futamidő és az ügyfelek által viselt terhek érdemben emelkedhetnek, magasabb kamat és hosszabb futamidő után ez a növekedés több millió forint is lehet.

Természetesen lehet azt mondani, hogy a 15, a 18 hónap haladék még oké volt, és a 21 vagy a 24 már nem oké, de valójában eddig is ezt kellett volna közölni, hogy akik a jó anyagi helyzetük ellenére moratóriumban maradnak, azoknak folyamatosan és teljesen feleslegesen nőnek majd a terheik.

Az idő pénz, le kell tudni az adósságot.

– fogalmazott Kandrács.

Mindez nagyon fontos és nagyon józan fordulat. Érdemes az alelnök szavait összehasonlítani a jegybank korábbi kommunikációjával. A tavaly szeptember 17-i MNB-közlemény még erősen nyugtatta a lakosságot és cáfolta azokat a józan sajtócikkeket, amelyek már időben figyelmeztettek a törlesztések nominális összegének növekedésére.

„Pontatlanok azok a hírek is, amelyek szerint »jócskán« megugrana a moratóriumot igénybe vevők összes terhe a hitelező pénzügyi intézményük felé”

– írta a jegybank.

Akkor még arról olvashattunk, hogy az MNB számításai szerint az ügyfélnek előnye is lesz amiatt, mert pénzét a törlesztés helyett azonnal másra tudja használni (nem kell például feltörnie megtakarításait sem).

„A moratórium iránti bizalmat jelzi, hogy a háztartások és a vállalatok mostanáig a teljes hitelállomány 40-50 százalékánál – a hitelek darabszámát illetően összességében több mint felénél – kérték a havi törlesztés felfüggesztését. Emiatt mintegy 2000 milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a cégeknél.”

Különös most olvasni a régi kommunikációt. Kellett hozzá újabb kilenc hónap, de az MNB végre felismerte, hogy a haladék nemcsak azt jelenti, hogy pénz marad a családoknál, hanem azt is, hogy feleslegesen nő meg hosszú hónapokkal és akár milliókkal a törlesztés.

A lényeg persze nem a múlt, hanem a jövő és az új üzenet: aki csak tud, fizessen, mert különben nagyon sokáig az adósságcsapdában ragadhat.