Mi lesz a csokitojásokkal? Az édesipar nagy pechjére megint elmarad a locsolkodás

A gazdaságban vannak nagyon szezonális ágazatok,

• pezsgőt, petárdát szilveszterkor veszünk,
• üreges csokoládéterméket húsvétkor és mikuláskor,
• virágot ugyan gyakrabban, de az anyák napja, a nőnap vagy újabban a Valentin-nap itt is komoly csúcsosodást jelent.

Ha valaki azt mondta eddig, hogy magyarként csak akkor ünnepli a Valentin-napot, ha az amerikaiak is tartanak majd busójárást, a Capitolium ostroma után már ő is elkezdhette tartani az ünnepet.

A húsvéti csúcs

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke március 30-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az édesiparban a húsvét jelenti az éves forgalom 5 százalékát, a decemberi csúcs (mikulás, karácsony) pedig 25 százalékot, de akkor az ajándékok, a habcsókok, a szaloncukrok miatt többféle termék között oszlik meg a kereslet. Pusztán üreges figurában a húsvét forgalma másfélszerese a mikulásnak (átlagosan 900 és 600 tonna).

Ám az üreges termékek, vagyis most a csokinyuszi (illetve egyre jobban a csirkefarm minden egyes további lakója, a bárány, a csibe, a kacsa), illetve december elején a csokimikulás nagyon szezonális.

Korábban a húsvét 3,5 milliárd forintos piac volt, ami azt jelentette, hogy nagyjából minden egyes magyar elfogyasztott egy 60 grammos csokinyulat és két kis tojást, de tavaly pont a húsvét előtt érkezett a nagy lezárás, mindenki lefagyott, senki nem locsolkodott, de idén is rémesek a fertőzési számok, most is elmaradnak a családi események.

A számok nyelvén

A boldog békeidőkben olykor 900-1000 tonna volt a húsvéti édességforgalom, tavaly ez 822 tonnára apadt, a gyártók és a kereskedők leárazásokkal, de főleg adományokkal szabadultak meg a meg nem vásárolt termékektől.

Minden ötödik csokinyuszi ott maradt a polcokon. Ezt szinte szó szerint kell érteni, mert ahogy Némethné Szabó Aliz, a Metro Kereskedelmi Kft. édesség- és cukrászati vezetője elmesélte, a nagy rohamokra a kereskedelem hosszasan készül, a karácsonyi szezonra már egy évre előre, a húsvétira 3-4 hónappal előre.

Mindenesetre 2020-ban a Covid hazai berobbanásakor már legyártották a termékek zömét. A szakemberek azért azt is elmondták, hogy miközben az édesipar összkibocsátása tavaly nem csökkent, azon belül a húsvét jelentősége kicsit már korábban is apadt, és inkább az egyéb „mikroszezonok” erősödtek, vagyis az anyák napja, a Valentin-nap, a nőnap.

Az okok leginkább kulturálisak, kevesebben locsolkodnak, többen használják ki az ünnepeket elutazásra, kirándulásra, mint nagy családi összejövetelekre.

Tavaly mindenesetre az különösen nehéz volt, hogy karácsony előtt mindenki óvatosan tervezett, de aztán az erősebb forgalmat hozott.

További eltolódások

A Covid azért nem csak negatívummal járhatott a hazai gyártók és kereskedők szempontjából. Ha kevesebbet járunk étterembe, cukrászdába, akkor vélhetően az édességigényünket nagyobbrészt elégítjük ki bolti termékekkel.

Ha nincs locsolkodás, de van ajándékozás, akkor a nyuszi aránya nő a tojás rovására. Ha kevesebbszer vásárolnak az emberek, sokat rendelnek, vagy nagybevásárlásokat végeznek, akkor nem fogy úgy az impulzusvásárlásokkal megvett kis csoki, vagyis a szeletes termék, ezeket eleve programokra, vizsgákra, sportversenyekre visszük magunkkal, ilyenek most kevésbé vannak.

Ugyanakkor az édesiparban is hódít a cukormentes, az organikus és a vegán termék. Ahogy a funkcionális, például a tízóraira fogyasztott kekszek, tartós termékek forgalma kilőtt. Összességében ebből a sok hatásból az lett, hogy 2020 a 2019-essel azonos évet hozott a szektor egészének.

Ami viszont töretlen, hogy a fogyasztók a minőség irányába lépnek el, az idei kínálat már jobb-rosszabb, de csokoládéból készült, nem nagyon találni már mű, „bevonómasszás” termékeket.

Amikor például a hatóságok a húsvéti rajtaütések során ellenőrizték a sonkákat, a kalácsokat, illetve a csokikat, utóbbiak „rendben voltak”. Végül érdekesség, hogy ez az ágazat is sokféle anyagot, papírt, csomagolást rendel Kínából, így az, hogy a konténerárak 5-szörös áron forognak, itt is hatott, ám a termékek ára stagnált, vagy csak jelképesen emelkedett.