2021-es finanszírozás: Az ÁKK átalakítja a kibocsátásokat, hosszabb papírok jönnek, még 30 éves is lesz

2020. december 14. – 16:08

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus miatt kialakított mentőcsomagok és a GDP-csökkenés jelentősen megnövelték a GDP-arányos magyar államadósságot. 2020-ban azonban a költségvetés mozgástere megmaradt, 2021-ben pedig már újra lehet adósságot csökkenteni, illetve futamidőt növelni, ami hosszabb távra rögzítheti a rekordalacsony kamatszintet.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója december 14-én ismertette a 2021-es finanszírozási terveket. Néhány mondatban a legfontosabb trendekről:

  • 2020-ban forintból és devizából is „bezsákoltunk”, 2021-ben egy kicsit már fel is lehet használni ezt a túlbiztosítást, devizakötvényt jövőre egyáltalán nem kell kibocsátani.
  • Mivel soha nem voltak ilyen alacsonyak a globális kamatok, ezt a szintet jó lenne sokáig fenntartani. A magyar állam gőzerővel cseréli a kötvényeit, rövidről, hosszúra, összességében is próbál futamidőt hosszítani.
  • A drága, de biztonságosnak tartott lakossági állampapíroknak (MÁP Plusz) továbbra is nagy szerepe lesz az adósságfinanszírozásában, de a nem odaillő cégeket, spekulánsokat, alapítványokat kitakarította az ÁKK erről a piacról.
  • Változik a kibocsátási menetrend, 3 éves kötvényt már nem ad el az ÁKK, de a második negyedévben megjelenhet egy új eszköz, a 30 éves forintalapú zöld kötvény.

A feladat

Varga Mihály elmondta, hogy a koronavírus elleni védekezésre, mentőcsomagokra a GDP 28 százalékát költi a magyar állam. A magyar GDP kerekítve olyan 50 ezer milliárd forint, ez jó becslés és könnyű vele számolni.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Bár a válság kedvezőbb helyzetben találta a magyar gazdaságot, mint a 2008-as pénzügyi válság, de így is méretes csapást mért a makroszámainkra. A GDP-arányos bruttó adósságunk a 2010-es 80 százalékról, 2019 végére már lement 65,4 százalékra, de most visszaugrott 80 százalékra. Itt azért egy fontos zárójelet érdemes megemlíteni, ez a szám bruttó és mivel az államnak közel 2500-3000 milliárd forint felhalmozott tartaléka van, 5-6 százalék az adósságból valójában pénzként rendelkezésre áll.

A szuverenitási program (önfinanszírozás) jegyében szintén egy évtizedes távlatban 56 százalékról, 34 százalékra apadt a külföldi adósságunk és a teljes adósságban 50 százalékról 22 százalékra csökkent a devizaarány, a központi költségvetésben 20 százalék alatt már ez az arány

Varga Mihály azt is elmondta, hogy a járvány miatt 6,4 százalékkal csökken idén a GDP, és a 80 százalékos hiány kapcsán derűlátóan elhangzott, hogy az unióban a görög 207, a portugál 160, az olasz 135, vagy a francia 116 százalékos GDP-arányos rosszabb adat. Ez biztosan így van, de a teljes képhez tartozik az is, hogy azért a legtöbb környező államnak is alacsonyabb a GDP-arányos hiánya, az adóssága hosszabb távú állampapírokban fekszik és a kamatszint is kedvezőbb. vagyis azért van mit tenni.

Jövőre

Ugyanakkor a 2021-es kilátások valóban kedvezőbbek. A jövő évi nettó finanszírozási igény 3332 milliárd forint. amit 1913 milliárd forint nettó állampapír-kibocsátás, illetve a 2020-ban képzett likviditási tartalékok csökkentése, valamint a 2020. novemberi devizakötvény-kibocsátás finanszíroz.

Magyarul, 2020-ban mind forint, mind euróhitelekből már annyit vett fel az állam, hogy az részben a 2021-es célokat is fedezi. 2021-ben 8600 milliárd forint értékű bruttó állampapír-kibocsátás várható a csereaukciókat is figyelembe véve. Ez jelentősen elmarad az idei 13472 milliárd forintot kitevő, illetve az öt éves átlagban jelentkező 10264 milliárd forintos értéktől.

A cserék célja is az, hogy tovább növelje az állam a magyar állampapír-portfólió átlagos futamidejét (2020-ban már fontos lépés történt, 4,2 évről, 5,4 futamidőre emelkedett ez a szint és közben a kamatköltség is csökkent).

Az ÁKK e hosszítási célnak megfelelően alakítja át a kibocsátási menetrendjét is, jövőre nem tart 3 éves államkötvény aukciót de 2021-ben, kevesebb lesz az 5 s 10 éves eladásból is, viszont növeli a 15, 20 éves eladásokat és bevezet egy új, 30 éves forintalapú és zöld konstrukciót, amely már 2021 második negyedévében megjelenhet.

Lakosság ezerrel

Kurali Zoltán elmondta, hogy az államadósság-kezelésnek továbbra is kiemelt 2023-as célja maradt a háztartások kezében lévő lakossági állampapírok 11 ezer milliárd forintos állományának elérése.

A javarészt MÁP Plusz papírban fekvő lakossági állományt még a covidos évben is sikerült 1000 milliárd forinttal, közel 9 ezer milliárd forintig növelni, de a rendszer gyermekbetegségeit ki kellett küszöbölni, azaz 900 milliárddal csökkent az „illetékteleneknél”, intézményeknél, alapítványoknál levő ilyen papír (az ÁKK nem oda szánta ezeket, de sokan ügyesen kihasználták az eredeti szabályokat, kiskapukat)

2020-ban eléggé elindultunk a devizakötvények felé, éppen emiatt 2021-ben már nem elsz szükség új devizafinanszírozásra. vagy legalábbis szuverén devizakötvényekre nem, csak a célprojektekben az EU, EIB, SURE intézmények programok kedvező kamatozású hiteleit vehetjük fel. De azokat természetesen kár lenne kihagyni.