Mindjárt itt az év vége, de a cégek és a bankok még nem tudják, hogy mi lesz a moratóriummal

2020. december 11. – 11:53

frissítve

Mindjárt itt az év vége, de a cégek és a bankok még nem tudják, hogy mi lesz a moratóriummal
Kiadó irodák Budapest belvárosában – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kezd egyre komolyabb zavart okozni a hazai vállalatok és bankok körében, hogy a kormány eddig képtelen volt megszülni egy fontos rendeletet. Orbán Viktor három hónapja jelentette be, hogy a vállalatok rászorultsági alapon 2021. június 30-ig meghosszabbíthatják a moratóriumot. De ki a rászoruló? Ki bizonyítja, hogy a korona miatt esett egy cég forgalma?

Képzeljünk el egy nehezebb helyzetben levő magyar vállalatot a koronás év végén. A koronavírus belemart a cég működésébe, de egyelőre úgy kellene jövő évi üzleti tervet készíteni, hogy még nem tudja a vállalat: januártól júniusig kell-e majd fizetnie a hitelei havi törlesztőit, vagy ettől egyelőre mentesülhet.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Az sem tűnik egy leányálomnak, ha egy banknak kell menedzselnie az év végi beosztásokat, a szabadságok kiadását, miközben nem tudja, hogy mikortól kell akár több ezer ügyfelével átbeszélnie, hogy jár-e nekik jövőre a fizetési haladék, vagy sem. Ha ez a hatalmas munka néhány munkanapra korlátozódik, gyakorlatilag lehetetlen lesz az adminisztráció lebonyolítása.

Orbán Viktor megígérte

Orbán Viktor a koronavírus második hullámának kezdetén, szeptember 19-én jelentette be, hogy az év végétől újabb hat hónappal meghosszabbodik a hitelmoratórium. A lakosságra vonatkozó részek érthetőek voltak, kiderült, hogy milyen társadalmi csoportok lesznek erre automatikusan jogosultak.

Az is elhangzott, hogy a vállalkozásoknak is marad védőernyő, csak a részletekről lehetett keveset tudni. Kiderült, hogy a haladékot a vállalkozásoknak kell kezdeményezniük, a bankok pedig akkor kötelesek a hosszabbítási kérést elfogadni, ha az adott vállalkozás bevétele a koronavírus-válság nyomán több mint 25 százalékkal esett.

Megjelent a jogszabály

A politikusi bejelentéseket jó esetben szabályozás is követi. Hamarosan meg is jelent a 2020. évi CVII. törvény, amely az egyes kiemelt társadalmi csoportoknak, valamint a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak szóló átmeneti intézkedésekről szólt.

Ám ez a jogszabály a vállalkozások helyzetéről, tennivalóiról nem sok pontosabbat mondott el, csak jelezte, hogy majd a hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás, és így jogosult a hiteltörlesztési haladékra.

A törvényben a kormány felhatalmazást kapott, hogy majd egy rendeletben állapítsa meg azt a mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősül.

A rendeletre várva

Fordítsuk le ezt a jogi szöveget a valóságra! Mit is kellene szabályoznia az ominózus rendeletnek?

A következőket:

Honnan tudhatja egy bank, hogy az ügyfelének a forgalma visszaesett-e 25 százalékkal, vagy sem?

Láthat számlákat, beszélgethet a partnereivel, de mivel lehet ezt igazolni? (Mérleg és eredménykimutatás csak sokkal később készül.)

És honnan lehet azt tudni, hogy a visszaesés a koronavírus nyomán következett be?

Ha egy szálloda forgalma teljesen elapad, mindössze 10-20 százalékon ketyeg, aligha megkérdőjelezhető, hogy ez a járvány miatt történt. Ám ha egy ipari vállalat forgalma esett vissza negyedével, ott már bármi lehet az ok, igen, a korona is, de normál piacvesztés, menedzsmentgondok, elavult termékek kivezetése, és így tovább.

Fotó: Rostás Bianka / Telex

Ám egyelőre ez a rendelet nem jelent meg. Pedig erre vár a hazai vállalkozói szféra, de a bankrendszer is, alighanem egyre idegesebben.

Nem babra megy ugyanis a játék. Képzeljünk el egy gondokkal küzdő céget – kap haladékot, vagy más megoldást kell szerveznie? Más az, ha egy rendelet védi őket a törlesztési problémáktól, mint ha erről egyedileg kell tárgyalni a bankkal.

De a bankok sem tudnak úgy tárgyalásokat kezdeni, hogy nem tudják, a rendelet majd kire vonatkozik, így nem lehet a cégeket nyilatkoztatni.

Ki készíti?

A feladat állítólag a Pénzügyminisztériumnál (PM) landolt, de a kérdés természetéből adódóan érintett lehet akár a kormánytól független Magyar Nemzeti Bank vagy a kormányon belül az Igazságügyi Minisztérium is. Sőt, mivel Nagy Márton volt MNB-alelnök az ilyen szabályozásokban korábban vezető aktornak számított, és ő most közvetlenül a miniszterelnöknek dolgozik, akár a Miniszterelnökség is.

Azt hallottuk, hogy a PM el is készített egy alapanyagot, de az sok kritikát kapott, mert sok vállalatot nem engedett be a moratóriumba, így lett volna igény egy ennél szélesebb, rugalmasabb kapura a rendeletben.

Mindenesetre a vitatkozás már sokáig nem tarthat, mert ha az állam egyes részterületei képtelenek lesznek megszülni az irományt, akkor a vállalatoknak véget ér a moratórium, jogszabályi felhatalmazás nélkül ugyanis a bankok nem tudják bent tartani a haladékrendszerben az ügyfeleiket, miközben természetesen egyedi megállapodást minden bank tud kötni az ügyfeleivel.

Nyereség-veszteség

A bankok oldaláról még egy fontos kérdés felmerül: hogy is állnak az ügyfeleikkel, a jövedelmezőségükkel? A bankok ugyanis nagyon leegyszerűsítve abból élnek, hogy olcsóbban gyűjtenek forrást, mint amennyiért azt kihelyezik. Ám ezt a nyereséget érdemben csökkentik azok, akik nem fizetik meg a tartozásaikat, vagyis az úgynevezett nem teljesítők.

A moratórium egyik különös következménye, hogy ilyenek most nincsenek, hiszen aki nem tud törleszteni, annak erre törvény adta joga van, vagyis valójában így senki nincsen a hitelével késedelemben. De egyszer eljön az igazság órája, és a bankok már előre próbálják megbecsülni, hogy mennyien fognak a jövőben bedőlni. Például látják, hogy a magánszemély ügyfél kap-e még fizetést, de a cégekről is kiderül, hogy érkezik-e forgalom a számlára, a bank már az iparágat látva is becsülhet bedőlési esélyt.

Céltartalék

A bankok tartalékolnak ezekre a jövőbeli veszteségekre, úgynevezett céltartalékokat képeznek, de az már nagy kérdés, hogy ebből mennyit érdemes.

Nem fogunk nagyon elmerülni a részletekben, akit érdekel, itt olvashat egy részletes MNB-tanulmányt, mindenesetre három kategóriát azért bemutatunk, ezek

  • stage 1 – a problémamentes ügyfél
  • stage 2 – a nagyobb kockázatú, enyhén problémás ügyfél,
  • stage 3 – nagyon problémás, nem teljesítő ügyfél.

Jelenleg a bankok a különböző indikátorok alapján leginkább azzal készülnek, hogy ügyfeleket sorolnak át a stage 1-ből a stage 2-be.

Ezzel kicsit többet tartalékolnak, de valójában egyelőre mélyebben senki nem tudja, hogy pontosan mennyi céltartalék kellene, hány vállalkozás fog bedőlni, hogy alakul majd a járvány.

Ha meglesz a rendelet, ezt akkor sem lehet tudni, de az ügyfelek és a bankok rövid távú tisztánlátását mindenképpen segítené, ha a szabályozás megszületne.

Hiszen fogy az idő, az állam különböző bugyrai között pattog a labda. Előbb-utóbb biztosan elkészül egy rendelet, de a gazdaság szereplőinek tényleg sokkal jobb lenne az „előbb”, mint az „utóbb”.