A kisebb helyi gazdák szerint a „tokaji” és a „zempléni” borok megkülönböztetése is ebbe az irányba mutat.
A konfliktusról a Népszava írt cikket, a lap szerint a történelmi borvidéken különválasztanák a sík fekvésű és a hegyi területeket, az utóbbiak használhatnák a „tokaji” nevet, a többiek „zempléni” megjelöléssel, vélhetően alacsonyabb áron hozhatnák csak forgalomba a boraikat. Ezt tartalmazza a rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet.
Tokaj NER-esedéséről korábban az Index hasábjain jelent meg egy részletes anyag.
A most megszólaltatott kisbirtokosok szerint hatalomközeli kezekben koncentrálódnak a tokaji területek, az állami felvásárló Grand Tokaj Zrt. három éve a kistermelők jó részével már nem kötött felvásárlási szerződést, vagy önköltségi ár alatt tette.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Később a kormány a túltermelésre hivatkozva bevezette a zöld szüret lehetőségét, vagyis támogatta, ha valaki még éretlen állapotban levágta a fürtöket. Ahogy azt is szabályoznák, hogy tokaji néven csak olyan bort lehet forgalomba hozni, ahol a hektáronkénti tőketerhelés nem haladja meg a 2,5 kilogrammot.
Ez a lap szerint főként a régóta itt gazdálkodókat érinti hátrányosan, akik még betartották, az akkor hagyományos 3,6 méteres sortávot: nekik kevesebb tőkéjük van egy területen, mint az új telepítésűeknél, ahol 2,5 méteres a sortáv.
Természetesen valamennyi felsorolt intézkedés összetett megítélésű, mert miközben minden változásról érdemes vitatkozni, azt azért nemcsak a tőkével jobban ellátott „NER-es” gazdák követelik, hogy a minőséget javító és egységesítő előírások szülessenek a borvidékkel kapcsolatban.
