Idén a legrosszabbul teljesítő tőzsdék között van Budapest, de ez végre megváltozhat

YTD, vagyis year to date, ezzel a rövidítéssel jelzik a globális tőkepiaci oldalak, hogy az év elejétől miként teljesített egy-egy piac. 2020 ilyen szempontból elhozta a poklot és a mennyet is, hiszen a koronavírus megjelenése és a recesszió, majd a rengeteg likviditás, a pénznyomtatás, később a második hullám, majd a vakcina megjelenése tényleg hullámvasútra tette a tőzsdéket, hatalmas bukások és méretes felpattanások váltogatták egymást.

Budapest lemaradt

Mint a Concorde Értékpapír Zrt. elemzői háttérbeszélgetésén elhangzott, a forintban 10 százalékot eső BUX a tíz legrosszabb komoly tőzsde között van az idén, amiben természetesen az is közrejátszik, hogy az ilyen összevetések összehasonlítható devizában készülnek (általában dollárban, esetleg euróban) és a gyengülő forintárfolyam a 10 százalékos esést újabb 10 százalékkal fejeli meg. Ha a nemzetközi tőzsdék teljesítményét megnézzük, például itt, akkor jól látható, hogy az amerikai és az ázsiai indexek az év eleji szinthez képest magasabban járnak, de a nyugat-európaiak is tartják magukat.

A nagy lemaradás okai a következők

• az említett devizahatás,
• makrogazdasági okok (eladósodottság növekedése, GDP-csökkenés),
• a budapesti index szektorális összetétele (a hagyományos iparágak dominálnak és a növekedési, technológiai részvények hiányoznak),
• a költségvetési vitában kicsúcsosodó politikai kockázatok.

Egy különös év

A legfrissebb elemzésekben egyre gyakrabban előjön a válság utáni gazdaság láttatására a V, a W és az L betűk mellett a K betű képe is, ami valami olyasmit jelezne, hogy a koronavírus után bizonyos iparágak felfelé, míg mások lefelé indulnának. Nos, a globális tőzsdéken nagyjából ez történt.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

Ahogy Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája rámutat, eleinte a nagy amerikai technológiai papírokat (Amazon, Apple, Microsoft, Facebook, Google, Netflix és egyre inkább a Tesla) vették, mint a cukrot, ők tűntek a gazdaság nagy átalakulásában az egyedüli győzteseknek. Ugyanakkor a hagyományos részvényeket (bankok, ipari cégek, energetikai vállalatok, közműszolgáltatók, légitársaságok) kiszórták a befektetők a portfóliójukból. A mi kelet-közép-európai régiónkban sajnos éppen ezek domináltak (egyedül Lengyelországban vannak érdemi it-cégek, például játékfejlesztők a tőzsdén), így alulteljesítőkké váltunk.

A K alakú szétárazódásban az is fontos hatás volt, hogy az amerikai növekedési papírokat az egész világ vette, magánszemélyek, intézmények, hedge fundok, addig egy kelet-európai részvényportfóliót inkább csak a szakosodott intézmények keresték, leegyszerűsítve, egy dél-koreai egyetemi hallgató, ha tud, Teslát talán vesz, Magyar Telekomot aligha.

A második és a harmadik hullám

Igen ám, de a nagy tech-szárnyalás egyszercsak megállt, az 500-1000-2000 milliárd dolláros, már-már felfoghatatlan értékűre növekvő amerikai gigacégek ára az elmúlt három hónapban stagnált. Jónap Richárd (szintén Concorde) kifejezését kölcsönvéve, a befektetők egy második hullámban szeparált mániát kaptak, vagyis kisebb technológiai cégek (közösségi média, elektromos autó, önvezető autó) kapkodtak szét, de úgy, hogy döbbenetes túlárazások alakultak ki. Ilyet utoljára a dotcom-lufi idején lehetett látni, 1999-ben ugyanis mindenki félt az évezredváltás informatikai problémáitól, a Y2K-tól, amikor aztán nem lett baj, 2000-ben rászabadultak a befektetők a piacra, őrült módon megdrágultak az internetes részvények, lett is belőle baj később.

Novemberben mindenesetre a legfrissebb, a harmadik hullámban, a pénz már megindult a hagyományos papírok felé is, a korábban nagyon alulárazott bankok, olajcégek, bevásárlóközpontok kezdtek el drágulni, amiben fontos hatás volt a pozitív vakcinahírek megjelenése.

Ezzel a hagyományos papírok máris sokat emelkedtek, de még messze nincsenek a válság előtti szinteken. Ha a vakcina valóban hatásos lesz, folytatódhat ez a visszaárazódás. Az úgynevezett „növekedési”, vagyis innovatív és a „value”, vagyis hagyományos papírok között még mindig óriási a teljesítménybeli különbség, az elmúlt 13 év szétárazódását pár hónap nem tudta kiegyenlíteni.

Hogyan tovább?

A tőzsdei áremelkedésnek még sok minden segíthet. A lakossági befektetők ugyanis egyfajta részvényvásárlási kényszerben is vannak, a jegybankok ugyanis megjelentek a kötvénypiacon és kiszorították onnan a lakosságot, nekik csak a részvények maradtak.

A befektetők eközben érezhetően egyre inkább figyelembe veszik a zöld kérdéseket is, amiben Joe Biden megválasztása nagy lökést adhat a piacoknak. Ugyan az Egyesült Államokban egyelőre nem lesz Green New Deal, de például az elektromos autó piacon az USA is az éllovas Kína és EU után eredhet, és az ebből profitáló áramtermelők megítélésében már látni a szelekciót, az alapok a megújuló termelőket megveszik, a szenes erőműveket nem, a legtöbben már nem is tarthatják ezeket a cégeket a portfóliójukban.

Ahogy pedig szép lassan visszatérhetünk a normál kerékvágásba, és a remények szerint 2021 már nem kizárólag a koronavírusról szól majd, a magyar piac relatív alulárazottsága fokozatosan megszűnhet.

Ugyanakkor néhány kockázat (és itt sajnos megint a költségvetési vétó kívánkozik az első helyre) még nem szűnt meg, ez továbbra is hátráltatja azt, hogy előre törjünk a lemaradó pozícióból.