A koronavírus kellett hozzá, de a kormány eltörölte a köztes utazási irodák turizmusfejlesztési hozzájárulását

Bonaparte Napoleón 1804-ben elraboltatott és hamis vádak alapján kivégeztetett egy francia főherceget, ami után az európai államok, de a királypárti franciák is tiltakoztak, sőt, még Franciaország szövetségesei is Napoleón ellen fordultak. Látva a következményeket, egy nem különösebben fajsúlyos francia politikus, Antoine de Boulay gróf így kommentált: „Ez több mint bűn: ez hiba”.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

A szólás elhíresült és máig fennmaradt. A következő történet egy ilyen esetről szól, a kormány nyilvánvalóan jó szándékkal, de hibázott egy szektor szabályozásában, mentségére szóljon, hogy egy év után most kiigazította a hibát.

A segítő szándék

A turizmusra most éppen a koronavírus okozta lefagyás miatt fér rá a segítség, de már korábban is jól jött az állami támogatás, akkor leginkább azért, mert túl gyorsan emelkedtek a bérek a szektorban.

A kormány segíteni szeretett volna, ezért a vendéglátás (étel, illetve helyben készített, nem-alkoholos ital) vonatkozásában 2018. január 1-től, majd a szállásadás tekintetében 2020. január 1-től 18 százalékról, 5 százalékra csökkenti a forgalmi adót (ÁFA).

Közben azonban bevezetett egy új terhet, a 4 százalékos turisztikai hozzájárulást A probléma csak az volt, hogy a törvény azt mondta ki, hogy nem csak maguknak az étteremnek és szállásadóknak kell ezt a 4 százalékot befizetni, hanem mindazon gazdasági társaságoknak is, akik közvetített szolgáltatásként továbbadják ezt az éttermi, vagy szálláshely-szolgáltatást.

Egy konkrét példával, ha Magyarországra szervezett társas utat egy utazási iroda, akkor az étkezések kapcsán megbízhatott egy magyar partnerirodát, amely rendelt egy éttermi vacsorát. A szabályozás alapján a vacsora után az étterem, a magyar közvetítő és a külföldi utazási iroda is fizetett 4-4-4 százalékot. Ám, ha egy külföldi szervezte az utat és az étkezést, ő aligha fizette meg a tőle behajthatatlan hozzájárulást, viszont, ha egy magyar, ő fizetett és ezzel 4 százalékos versenyhátrányba került. Az idegenforgalom ugyan jól járt az adócsökkentéssel, de a köztes utazási irodák rosszabbul, mert náluk csak átmenő tétel volt az ÁFA, viszont az új adót nem tudták visszaigényelni, az versenyhátrányt jelentett.

Tiltakozott a szakma

Éppen ezért a szakmai szervezetek már régóta tiltakoztak, tudták, hogy a jogalkotói szándék nem az volt, hogy többszörösen adóztasson az állam egy szolgáltatást, és ezzel éppen a magyarokat hozza versenyhátrányba, de azért a koronavírusnak kellett eljönnie, hogy végre megszülessen a korrekció.

Ez már csak azért is szükséges volt, mert sajnos most ugyan nem releváns, de az biztos, hogy Magyarországnak sem érdeke, hogy a magyarországi szállások az összehasonlítható projektekben (például a rendezvényekért folyó regionális versengésben) 4 százalékkal drágábbak legyenek, mert az a konkurens városokat, Berlint, Prágát, Bécset segíti, ez pedig nemcsak a szállodák, de a nemzetgazdaság érdekeivel is ellentétesek.

Eljött a változás

Mint arról a Turizmus.com ír, most megszületett a döntés, a Magyar Közlöny 2020/261. számában jelent meg az a törvénymódosítás, ami eltörölte a turizmusfejlesztési hozzájárulást a köztes értékesítők számára.

A járványhelyzet által leginkább sújtott turisztikai ágazatnak nyújtott segítség jegyében 2021. január 1-től a köztes értékesítők mentesülnek a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetése alól, ez mintegy 3 milliárd forintos adóbevétel-kiesés, vagyis ennyi marad a szektor képviselőinél, feltéve persze, ha lesz turizmus.

A lobbit megkezdő szakmai szervezetek természetesen üdvözölték a törvénymódosítást.