A kiskertekből szinte teljesen eltűnhet a dió a dióburok-fúrólégy miatt
2020. november 26. – 11:46
Már országszerte elterjedt a dió egyik új kártevője, a nyugati dióburok-fúrólégy. A legtöbb termelő pedig tömeges méretűnek érzi az általa végzett pusztítást, derült ki az Agroinform.hu felméréséből.
A dióburok-fúrólégy 2011-ben jelent meg először Magyarországon, de azóta szinte minden hazai dióültetvényen ás dióskertben megfigyelték. A fúrólégy eredeti hazája, az Egyesült Államok és Mexikó, Európában az 1980-as években jött be. A termést a burokban növekvő lárvák károsítják, először nagy fekete foltok jelennek meg a burkon, de a rothadásos folyamat tovább terjedhet, és a dióbél elszíneződhet, ráncosodhat.
Az Agroinform.hu kérdőívére 4700-an válaszoltak, (a válaszadók többsége nem rendelkezett ültetvénnyel, csak néhány fával) ebből az derült ki, hogy csak két megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar számít viszonylag kevéssé fertőzöttnek, előbbiben a válaszadók 43, utóbbiban 36 százaléka jelzett vissza nem tömeges, csak szórványos károkat.
Az egyik legnagyobb magyar diótermelőről és a termesztés nehézségeiről itt írtunk >>>
A termelők egyelőre nem nagyon tudják, mit kezdjenek a kártevővel, 41 százalékuk 4 a lehullott termés folyamatos összeszedésével igyekszik menteni, ami menthető. Ha a buroktól időben megszabadítjuk a csonthéjas termést, a dióbél kisebb eséllyel károsodik. A visszajelzők 25 százaléka a pusztítás mértékét látva eleve lemond a termésről, ők a diófákat árnyékadó faként megtartják a kertjükben, remélve, hogy rövidesen születik majd hatékony ellenszer a kártevő ellen. További 15 százalék permetezésben gondolkodik, 9 százaléknyian viszont a diófák kivágását tervezik, olvasható az Agroinform közleményében.
Sokan a lehulló levelek és termések teljes összegyűjtésével és megsemmisítésével védekeznek, de nem ritka a ponyvatakarás vagy baromfik tartása sem a fák alatt annak érdekében, hogy a lárvák ne kerüljenek a talajba. Rovarcsapdát a fúrólégy jelenlétének monitorozásához a nagyobb ültetvények 26 százaléka alkalmaz.A felmérésből kiderült, hogy a vegyszeres védekezésben még azok is kevesen gondolkodtak, akiknek tíznél több fájuk volt, csak 35 százalék permetezett. A védekezés nehézsége, hogy a 10 méternél magasabb fáknál csak a gépi technika működik, és többször is szükséges permetezése.
„Attól nem kell tartanunk, hogy a legnagyobb hazai dióültetvények az új kártevő hatására eltűnnek: számukra egyértelműen járható út a költséges és komoly szaktudást igénylő vegyszeres védekezés alkalmazása. A kiskertekből azonban a jelek szerint a vártnál is hamarabb tűnik el a diótermés, és bár jelenleg még a válaszadók 84 százaléka azt jelezte, hogy a diót elsősorban a saját kertjéből szerzi be, ez az arány pár éven belül szinte biztosan a töredékére esik majd vissza” – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.