Egyre több készpénzt tartunk otthon, hasítanak a lakossági állampapírok, fogyasztási hitelek alig vannak. Csak néhány a járvánnyal összefüggésbe hozható trendek közül. A magyar háztartások félnek a jövő létbizonytalanságától, vagy talán már most is kockázatosnak tartják a vásárlást, mindenesetre kevesebbet fogyasztanak és sokkal többet tesznek félre.
A 2020-as, koronavírus okozta gazdasági válság egészen máshogy hat a pénzügyeinkre, mint a 2008-as pénzügyi krízis. Szerencsére ma már nincsenek hatalmas lakossági devizahitelek, amelyek a forint gyengülésével, a kamatok emelkedésével és az ingatlanok gyors leértékelődésével tragédiához vezettek. Ma már eleve kisebb a kitettség, ráadásul akinek nehézsége van, annak segít a moratórium.
„Ma a magyarok sokkal inkább a jövőtől félnek, a munkanélküliségtől, a bérjövedelmek kiesésétől, ez tűnik a legnagyobb kockázatnak” – véli Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Mindez nem alaptalan, hiszen bár még moderált munkanélküliségi adatok láthatók, de már sokkal kevesebben jeleznek munkaerőhiányt, ez pedig már az előfeltétele a bérek csökkenésének.
Ilyen hangulatban érthető, ha a háztartások óvatosak, félretesznek a jövőre. De vajon mit mutatnak a koronavírusos időszak pénzügyi számai, hogyan reagált ebben a helyzetben a magyar lakosság?
1. Egyre több készpénzt tartunk otthon
A készpénzállomány tovább ugrott. Minden ezzel ellentétes törekvés ellenére a készpénzállomány folyamatosan nő Magyarországon. Immár 7000 milliárd forint készpénz forog a gazdaságban (ez csak az idén 10 százalékos növekedés), nyilván a boltok, a vállalatok pénztáraiban is van cash, de 5000 milliárd forint a háztartásoknál van, vagyis egy átlagos 4 tagú család 2 millió forintot tart otthon. Ez is az óvatosságra vezethető vissza, de a sok készpénz előállítási, cserélési, tárolási, szállítási, de akár adóelkerülési költsége több százmilliárd forint a társadalomnak.
2. Hasítanak a lakossági állampapírok
Nemcsak otthon kuporgatnak több megtakarítást a háztartások, de a vírus alatt is nőtt a lakossági állampapírok állománya. Bár márciusban és áprilisban, a nagy otthon maradás idején volt egy kis megtorpanás, amikor az emberek fizikailag kevesebben tudtak venni ebből a sokszor személyesen (postán, bankban, kincstárnál) megvásárolt értékpapírból, de aztán megint beindult a buli. Összességében az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint az idén 700 milliárd forinttal, 8900 milliárd forintra nőtt az állomány.
3. Megfordult a befektetési alapok trendje is
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetségének (BAMOSZ) havi adatközlései is váratlan fejleményről számolnak be. A koronavírus előtti időszakban a befektetési alapok összesített vagyona folyamatosan apadt, elsősorban az évi 5 százalékos kínáló lakossági állampapír (MÁP Plusz) felé ment át a lakosság, ám a koronavírus alatt (márciustól, októberig) a trend megfordult, és 6000 milliárd forintról 6400 milliárd forintra nőtt az állomány.
Ide kattintva érheti el legfrissebb cikkeinket!>>>
4. Az utasbiztosítási szegmens összeomlott, de az élet nem
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke szerint a biztosítási szektort összességében kevésbé érintette a vírus, a magyar lakosság kitartott például a hosszú távú megtakarítást jelentő életbiztosítások (így a nyugdíjbiztosítások) mellett is. Egy ágazatban azonban óriási volt a visszaesés, ez – érthető okokból – az utasbiztosítási szegmens, amely 70-80 százalékkal visszaesett. Érdekesség, hogy bár a megnövekedett belföldi utazásokra is vannak termékek, ezek díjtételei alacsonyabbak, és nem is nagyon keressük őket. Ahogy nem jut eszünkbe egy kisebb hazai utazás esetén biztosítást kötni – például ha autóval elmegyünk Felcsútra egy PAFC–MTK-meccsre –, ugyanúgy arra sem nagyon kötünk biztosítást, ha egy hétre elmegyünk nyaralni Csisztapusztára. Vélhetően az ismert, hazai egészségügyi rendszer vagy a belföldi autós szervizhálózat miatt nem ugyanúgy tekintünk a belföldi utazásra, mint a külföldire.
5. Betétrobbanás
A hazai bankok betéti kínálatai nem éppen attraktívak, alacsonyak a kamatok, de a banki betétállományok főleg a lakosságnál és a kkv-knál szintén nőnek. A nagyobb bankoknál két számjegyű (az Ersténél egyenesen 22 százalékos) volt a növekedés, ami határozottan az említett óvatossági hatást igazolja vissza, igaz, ebben a változásban a hitelmoratóriumnak is fontos szerepe volt.
6. Lakáshitelek vannak, fogyasztási hitelek alig
Hiteleket ugyan veszünk fel, például a különböző állami programokhoz kapcsolódó lakáscélú hiteleket, babavárót továbbra is keres a magyar, de ahogyan a fogyasztás csökkent, összeomlott a személyi kölcsönök piaca is – meséli Harmati László, vagyis fogyasztási céllal alig vesz fel most valaki hitelt. Van azonban olyan hitelszegmens is, amely még a személyi hiteleknél is jobban visszaesett, ez a kereskedelmi célú ingatlanok, irodák projekthitelei, talán a beruházások elmaradása, a home office-os irodapiac a magyarázat, de ez a szegmens teljesen letérdelt. Az Intrum Fizetőképességi Index elemzése szerint a hitelpiacot visszafoghatja a bankok szigorúbb hitelezési politikája, a csökkenő lakásárak miatti mérséklődő, saját erőhöz kapcsolódó személyi hitelfelvétel, valamint a kormányzat által bejelentett felújítási támogatások is, hiszen ha lesz támogatás, minek hitelt felvenni a felújításra.
7. Furcsa konfliktus a kgfb-piacon
A kötelező biztosítások piacát nagyon nem befolyásolja a vírus, de mégis egy érdekes vitát szült. A Magyar Autóklub ugyanis jelezte, hogy a koronavírus miatt kisebb volt az autós közlekedés, kevesebb a kártétel, ezért moderáltabb biztosítói díjakat tartana indokoltnak. Pandurics Anett ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy 11 biztosító hirdet díjakat, azok ebben a versenyben alakulnak ki, ugyanakkor miközben az első félévben az emberek valóban keveset használták az autót, és a második negyedévben 12 százalékkal csökkentek a károk, de ez a hatás már megfordult, sokszor azok is elővették az autóikat, akik eddig kevésbé használták, de most félnek a tömegközlekedéstől.
8. A bankoknak most jobb, de később rosszabb lehet
A bankok teljesítménye erősen korrelál a GDP alakulásával. Az első fél évben ráadásul a moratórium okozta veszteségeket is el kellett könyvelniük, így inkább csak a korábbi nyereségük lenullázódásával működtek. A harmadik negyedévben szép profitokat értek el, a piacvezető OTP esetében például az első kilenc hónap 188 milliárd forintos adózott nyereséget hozott, de ebből 114 milliárd az utolsó három hónapban termelődött. Ugyanakkor a banki elemzők már most figyelmeztetnek az első hullám utáni feltámadás csalóka, mert a GDP visszaesését, a lakossági fogyasztás lefagyását meg fogják érezni a jövőben a bankok.
9. Egy sokatmondó felmérés a megtakarításokról
Az IMAS International Money Matters időről időre elkészít nagy, reprezentatív lakossági kutatást az öngondoskodásról. Ennek egyik visszatérő kérdése a megkérdezettekhez, hogy amennyiben kapnának váratlanul 200 ezer forintot, mit tennének vele. Sokféle válaszlehetőség van, de ha csak a végleteket emeljük ki, azok aránya, akik az egész összeget elköltenék, szignifikánsan csökkent, míg azok aránya, akik az egészet félretennék, szignifikánsan nőtt a legutóbbi felmérésben.
10. És a jó jelek
A magyar gazdaság különböző csoportjainak ellenállóképességét, jó helyzetét is több mutató jelzi. Az NPL-mutatók, vagyis a nem teljesítő hitelek állományai nem romlanak (természetesen ezt most a fizetési haladék nem is engedné). A kkv-szektor pénzforgalma sem apad, ami a fogyasztás csökkenésével nehezen állítható párba. A legpozitívabb magyarázat az, hogy megfelelő a szektor alkalmazkodóképessége. A legvalószínűbb pedig az, hogy mivel az otthon maradó lakosság online vásárol, illetve a NAV megköveteli a digitális számlázást, az online pénztárgépek használatát, valójában a forgalom összességében kisebb, de a látható, a transzparens forgalom nem csökken.
