Megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vészesen kihalt mostanában, a forgalom csak töredéke, egynyolcada az egy évvel ezelőtti időszaknak. Ám ha egyszer végre visszaáll a régi rend, újra megjelenhet a megszokott reptéri nyüzsgés. A földi kiszolgálók (ground handling szektor), vagyis a reptér legfontosabb szolgáltatói most szinte munka nélkül vannak, hiszen amit végeznek (utasfelvétel, utasok ki- és beszállítása, poggyászok kezelése, rakodása, repülőgép-takarítás, rámpakezelés, jégtelenítés) az a kevesebb járat, utas és csomag esetén arányosan kevesebb feladat és bevétel. A földi kiszolgálás amúgy jó üzlet, nagy nemzetközi átlagban a fapados cégek kiszolgálása járatonként körülbelül 400 eurós, a hagyományos légitársaságoknak végzett minőségibb munka pedig járatonként 800 eurós feladat, ettől természetesen az egyedi szerződések akár jelentősen is eltérhetnek.

Beszállási pont

A koronavírus idején azonban csak úgy sorjáztak itthon azok a helyzetek, amikor az állam vagy egy az állammal jó viszonyt ápoló hazai üzleti réteg egy-egy kényszerűen letérdelő szegmensben beszállási lehetőséget lát. Ilyen a munka nélkül maradt rendezvényszervező piac átformálása, a Kartonpack nevű debreceni cég megszállása, és eléggé úgy tűnik, hogy ilyen lehet a hazai repüléssel kapcsolatos szolgáltatások megszerzése is. Ez az átfogó kifejezés jelenthet légitársaságot, repteret, de az említett földi kiszolgálópiacot is.

Magyarországot sokszor éri a vád, hogy nálunk nem a törvényeknek van hatalmuk, hanem a hatalomnak vannak törvényei. A kormányzat aktívan belefolyik a gazdasági életbe, olyan törvények híresülnek el, amelyek testre szabottan kezelnek egy-egy konkrét céges helyzetet, vagy személyi döntést (lex Mol, lex CIG, lex CEU, lex reptér, lex Patyi), itt olvasható erről a jelenségről a Zoom.hu elemzése.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Emiatt aztán sokan már akkor is az állam nemtelen fellépésétől tartanak, amikor nem feltétlenül arról van szó. Egy példával, ha a NER a nehéz helyzetbe jutó ágazatokban szerez pozíciókat, akkor a hatalom ellenfelei már a szeptemberi újabb határlezárásokat is a terjeszkedés eszközének tekintik, noha azt nyilván nem a szállodák, a reptér vagy a földi kiszolgálók kivéreztetése miatt, hanem valójában a járvány elleni védekezés miatt lépte meg a hatalom.

Reptéri helyzetkép

A kormányzat mindenesetre valóban lezárta a külföldiek előtt a határokat, ami nagyon megnehezítette a légitársaságok, a reptér és a földi kiszolgálók életét, és az új helyzet megcsillantotta azokat a régi kormányzati törekvéseket is, hogy ebben a nehéz helyzetben akár meg lehetne nyerni egy légitársaságot Malév-pótlék szerepre, kinyílhat a reptér magyar megvásárlásának lehetősége, illetve nagyobb szerepet kaphat a földi kiszolgálópiacon a magyar üzleti elit.

Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy az Airport Service Budapest Zrt. (AS) személyében már meg is jelent a NER a földi kiszolgálópiacon, hiszen ez a társaság, mint a cég vezetése a Telex.hu-nak megerősítette, már rendelkezik a szükséges engedélyekkel, miközben a tulajdonosai – legalábbis honlapjuk, illetve az Opten tanúsága szerint – ismert közbeszerzési bajnokok.

Maga a cég ezt írta nekünk:

„A földi kiszolgálás piacán az Airport Service Budapest Zrt. 100 százalékban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező gazdasági társaság jelen van. Társaságunk a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét 2020. június 24-én kapta kézhez és 2020.október 1-től nyújt földi kiszolgálási szolgáltatásokat légitársaságok részére a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.”

A cég honlapjáról ez is kiderül, hogy a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa:

• Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
• B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
• Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék).

Mindegyik cég komoly, külön-külön is milliárdos profitot termelő, és jelen kormányzat alatt erőteljes expanziót elérő társaság. Nézzük sorban!

A Civil Biztonsági Zrt. Pintér Sándor belügyminiszternek volt a biztonsági cége, immár Tasnádi László volt rendészeti államtitkár a vezérigazgatója, akit biztonsági és nemzetbiztonsági ügyekben a mai napig az egyik legfontosabb háttérembernek tartanak. A cég tavaly az Opten adatai alapján 20 milliárd forintos forgalom mellett 2 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el.

A B+N Referencia Zrt. komlóskai takarítócég, Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonosa, tavaly 36 milliárd forintos forgalom mellett 4,5 milliárdos nyereséget realizált. A sajtó szívesen gyűjtötte eddig is csokorba az állam különböző szegmenseiben elnyert megbízásaikat (épület-takarítások, MÁV) és a 24.hu szerint a cég tulajdonosa Rogán Antallal ápol jó kapcsolatokat. Ezen írás összesítése 33 milliárd forint értékben mutatott ki állami megbízásokat az üstökösként felemelkedő cégnél, amely még az MNB kötvényprogramjába is bekerült.

Végül a Valton-Sec Zrt., vagyis Varga Lajos és Bessenyei István biztonsági cége, ahogy az Mfor.hu is írja, a kormányzat által újabban a leginkább használt biztonsági cég tavaly 9 milliárd forintos forgalmat ért el, és ehhez is 1 milliárd forintot meghaladó profit járt. A cég rendre felbukkan a Rogán-minisztérium szerződéseinek nyertesei között (például az Antenna Hungáriával párban) a jó kapcsolatot a cikkek részben azzal magyarázták, hogy Rogán Antal korábbi felesége, Gaál Cecília és a Valton-Sec egyik tulajdonosának párja, Sarka Kata jó barátnők és üzlettársak.

Az Airport Service Budapest az elmúlt években átlagosan 1,5 milliárd forintos, de 2019-ben már 3,7 milliárd forintos forgalmat generált, ugyanakkor csak nullszaldós cég. A vezetője Móró Lajos is volt állami cég, a HM EI Zrt. vezérigazgatója volt, ez a haditársaság volt felelős a menekültektől védő déli kerítésért.

Maga a társaság úgy ítéli meg, hogy az csak előny a munkájuk során, hogy eddig más tevékenységekkel foglalkoztak, és a jövőben is ellátnak „a földi kiszolgálási tevékenység mellet légiközlekedés-védelmi, létesítmény-üzemeltetési, valamint személy-, és vagyonvédelmi feladatokat”.

Nézzük meg, hogy mi a helyzet most a budapesti földi kiszolgálópiacon. Ha rápillantunk az alaposan megroggyant forgalmú reptér honlapjára, és átböngésszük, hogy milyen földi kiszolgálók dolgoznak, azt gondolhatjuk, hogy mostanában semmi nem változott.

A honlap szerint a következő cégek dolgoznak:

• A Malév GH nevű, felszámolás alatt álló állami magyar ground handling cég szolgálja ki például a következőket: Air France, Air China, Emirates. A Malév GH Zrt. tavaly 4 milliárd forintos árbevétel mellett 850 millió forintos veszteséget ért el.
• A piacvezető török Celebi partnere többek között a British Airways, a Lufthansa, a Ryanair. A Celebi Kft. 12 milliárd forintos forgalom mellett tavaly 1 milliárd forint adó előtti eredményt ért el.
• Végül a brit Menzies például az Easyjet, a Norwegian, illetve a Wizzair partnere (a fapados nemrég még a Malév GH ügyfele volt, szolgáltató-váltása alaposan átrendezheti a piacot), a bit cég hazai részlege 3 milliárd forintos forgalom mellett nullszaldó körüli eredményt ért el.

Más szolgáltatót nem találtunk, vagyis látszólag semmi nem változott, de mégis megbolydult a piac.

Az új fiú

Bár a reptéri honlapon az Air France–KLM-csoport partnereként cikkünk írása idején a Malév GH volt feltüntetve, a reptéri ügyekben megbízható Airportal.hu szakportál már egy cikkben bejelentette, hogy az említett Airport Service Budapest, vagyis az új magyar szolgáltató is elindult. Az új ügyfelek tényét Móró Lajos is megerősítette számunkra:

„Az AS első és kiemelt légitársasági partnere az Air France–KLM-csoport, így 2020 október elsejével az Air France, Air France HOP!, KLM és KLM Cityhopper légitársaságok hivatalos földi kiszolgálójaként működik a budapesti repülőtéren. Az Air France–KLM-csoporton túl a Finnair, az Egyptair, a Rossiya és az Emirates által kiírt pályázaton is sikeresen vettünk részt és így szerződést kötöttünk ezen légitársaságok földi kiszolgálási feladatainak ellátására. Több légitársaság által kiírt pályázat még folyamatban van, de ezek még nem zárultak le, így ezekről nem tudunk még tájékoztatást adni. ”

A folyamat elsőre örömteli, hiszen arról szól, hogy volt és lesz is magyar szolgáltató a piacon. A Malév GH, vagyis az államilag sokat támogatott, de életképtelen magyar állami cég hamarosan úgyis kiesik, már felszámolják. A versenytársak nem is teljesen értik, hogy még miként lehet engedélye, illetve telephelybiztonsági tanúsítványa ilyen körülmények között, helyette jöhetne a jó állami kapcsolatokkal rendelkező magyar cég.

A szakma inkább amiatt aggódik csak, hogy ne kapjon indokolatlan előnyt a támogatott cég, sőt, vannak, akik azt jelzik, hogy ez már meg is történt.

A nyár végén ugyanis a reptéren dolgozó úgynevezett kritikus cégeknek tanúsítványt kellett szerezniük. Ez minden, repülőtéren végzett engedélyköteles tevékenységre vonatkozott, és – vélik a szektorban – ez az engedélyeztetés különösebb indokolás nélkül is képes volt megrostálni a piacot. A telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata, a hivatal pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokhoz, személyesen Pintér Sándor alá tartozik, akinek, mint említettük, egykori cége (Civil), illetve egykori kollégája (Tasnádi László) is érintett volt a folyamatban.

A magyar cég megkapta a tanúsítványt, de volt, aki nem. Azt hallottuk, hogy szeretett volna tanúsítványt szerezni például a görög hátterű Goldair BHS Kft. is, egy hatalmas európai uniós cég magyar leánya. A görög Goldair-csoport több tucat uniós reptéren dolgozik, és az elutasításuk állítólag diplomáciai üzenetváltásokat is eredményezett.

A nagypolitikát kár talán ebbe a piaci vitába belekeverni, de a hagyományosan rossz török–görög nexust figyelembe véve az mindenképpen pikáns, hogy az unión kívüli török Celebi zöld lámpát kapott, a görög, vagyis uniós Goldair pedig nem.

Érdekesség, hogy Nagy-Britannia uniós távozása után a magyar reptéren a külföldiek közül már csak unión kívüli, külföldi földi kiszolgálók dolgozhatnak. Információink szerint meg kellett küzdeni a jóváhagyásért az elsőre szintén elutasított brit Menziesnek is, ők is komoly brit diplomáciai lobbit mozgósítottak, de ők másodjára átmentek a rostán.

Nemzetbiztonság

Azt természetesen senki nem vitatja, hogy a reptér mint Magyarország egyik legfontosabb kapuja a biztonság szempontjából kiemelt helyszín, jelen van a TEK, a nemzetbiztonság, rengeteg esetben kell védett személyekre vigyázni, békeidőkben milliónyi turistának, üzletembernek, sportolónak és diplomatának ez az egyetlen lehetséges ki- és belépési pontja az országba.

Így nehezebb is megkérdőjelezni a nemzetbiztonsági tanúsítványok kiadását. Ettől függetlenül persze furcsa, hogy a felszámolás alatt levő, illetve a földi kiszolgálás terén még tapasztalatlan magyar cégek kapnak tanúsítványt, de a említett nagy uniós szereplő nem. Ráadásul, mint említettük, az új társaságnak csupa olyan tulajdonosa van, amelyik rendre nyeri a közbeszerzéseket, és legjobb kormányzati kapcsolataiknak éppen azt a Rogán Antalt és Pintér Sándort tartják, akinek közvetlen kapcsolatuk is van a tanúsítványhoz.

Pintér Sándor a topvezető a biztonsági, rendvédelmi, nemzetbiztonsági kérdésekben, így e tanúsítvány kiadásában is. Rogán Antal pedig a számára magas jövedelmet biztosító elhíresült szabadalmi ügyében éppen az a Hunguard Kft. szerepelt, amelyik az állam fő partnere a telephely biztonsági tanúsítványok területen. És amelyről a HVG nemrég azt is bemutatta, hogy a cég végső haszonhúzója, Rogán jobbkeze, vagyis Kertész Balázs.

A két politikus felségterületei olykor össze is gabalyodnak, amit hol együttműködve, hol némileg versenyezve kezelnek, ilyen volt a letelepedésikötvény-üzlet, amelyet Rogán parlamenti bizottsága dolgozott ki, de mindig volt nemzetbiztonsági aspektusa is, de ilyen a belügyhöz kapcsolódó informatika is.

Mindenesetre a reptéri kiszolgálópiacot „leszűrte” a nemzetbiztonság. Mellékszál, hogy azóta – ettől vélhetően teljesen függetlenül – két fontos szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, mind az Információs Hivatal élén is lemondott a vezető, és mindkét intézményben a helyettesek léptek a távozó Kiss Zoltán és Czukor József helyére.

Végül pár szót az állami cég kivonulásáról. Az MNV korábban – esősorban Szivek Norbert vezetése alatt – próbálta megmenteni az állami Malév GH-t, de az menthetetlen volt, pedig mint azt az Indexben írtam, egyszer még a felszámolási törvényt is módosították a kedvéért.

Szintén emlékezetes eset volt az is, amikor 2016 októberében, egy kiszivárgott hangfelvételen Szivek Norbert, Kisvári Jánost, az állami Malév GH Zrt. akkor éppen frissen menesztett vezérigazgatóját azért korholta, mert Kisvári bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál egy kartellmegkeresésről. A beszélgetésből kiderült, hogy a török Celebi áregyeztetési szándékkal kereste meg a Malév GH-t, amit Kisvári jelentett a GVH-nak, de Szivek ezt sérelmezte, önkéntes rendőrnek nevezte a menedzsert.

A menthetetlen cég felszámolás sorsára jutott, de a kormány július 9-én mégis stratégiailag kiemelt társaságnak minősítette.

Így a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. az ilyen cégekre vonatkozó ezért a magyar államnak speciális elővásárlási jogai vannak a vagyon értékesítésénél. Hogy hova fog kerülni az eszközpark, ma még nem tudni, de úgy tűnik, hogy az Airport Service Budapest sok munkavállalót vett már át az állami cégtől, nem lenne meglepő, ha az eszközöket és az ügyfeleket is szeretné megszerezni.

Az AS elmondta, hogy a cég létszáma folyamatosan növekszik, a tervezett 238 fős földi kiszolgálási feladatokra specializálódott állományból már 231 főt felvett a társaság.

„Célunk, hogy a Malév GH felszámolása miatt munkanélkülivé vált szakemberek alkalmazásával sok száz ember számára (közvetve azok családtagjainak is) is stabil megélhetést tudjunk biztosítani ezekben a nehéz időkben” – írta a cég nekünk.