Magyar szervezésű konferencián beszélt Pavan Sukhdev, a World Wide Fund for Nature (WWF) indiai elnöke. A neves közgazdász szerint a koronavírus nem csak a közvetlen áldozatok vagy a gazdasági hatások miatt fontos jelzés arra, hogy máshogyan kell bánnunk, harmóniára kell törekednünk a természettel.
„A koronavírus egészségügyi tragédiája, az egymillió főt is meghaladó áldozatszám mellett leginkább a gazdasági hatásokat ismerjük. Ám ha a 11 700 éve kezdődő holocén korszak jelen fázisát, vagyis napjainkat nézzük, azt is észrevehetjük, hogy abban a korban, amikor már az ember is alakítja a bolygó állapotát, a természet egyre több jelzést ad korunknak: valami nagyon nem oké” – mondta Pavan Sukhdev, a World Wide Fund for Nature (WWF) globális elnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az EBRD közép-európai zöld konferenciáján.
Eközben fél év alatt 183 millióról 660 millióra nőtt globálisan a munkanélküliek száma, de a végső szám akár az egymilliárd főt is elérheti. A munkanélküliség elsősorban a pályakezdők, a fiatalok körében aggasztó, és az elégedetlen, céltalan fiatalok tömegei könnyen destabilizálják a politikai rendszereket is.
Egy nehéz év
Mint a legismertebb indiai közgazdászok egyike, az egykori neves jegybanki és kereskedelmi bankár jelezte, az elmúlt egy év tényleg nagyon nehéz volt, a koronavírus, a gazdasági összeomlás és az említett munkanélküliség ma már mindent elhomályosít, de emellett a természet más szempontból sem volt kegyes hozzánk, gondolhatunk az ausztrál erdőtüzekre, az óriási ázsiai és afrikai áradásokra, a pusztító észak-amerikai és közép-amerikai viharokra vagy az afrikai aszályra.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Mint az elnök mondta, a holocénben, vagyis jelen korunkban a jégkorszak utáni felmelegedés volt a jellemző, de azért átmeneti lehűlések is akadtak. Amikor a globális felmelegedés erősödik, és ezt elsősorban az emberi tevékenységgel magyarázzuk, ne felejtsük el, hogy valójában most a természet is ellenünk dolgozik, vagyis a Föld klímája még magától is melegedne.
Ennek vannak pozitív és negatív hatásai. Ha melegebb van, az összességében nagyobb vegetációt eredményez, ami több szén-dioxidot képes megkötni, de például a betegségek és a veszélyes vírusok száma is nő.
Az 1920-as években egy számjegyű vírus okozott szélesebb körben is gondot a bolygón, mára 200-ra nőtt a veszélyes vírusok kumulált száma. A szakember által felsorolt, jól ismert vagy kevésbé ismert betegségek, a Covid-19, a HIV, az ebola, a SARS, a MERS, a Hendra, a Zika, a Nipah, az Avian influenza H5N1, illetve a Swine influenza H1N1 (vagyis a madár- és a sertésinfluenza) együttes jelenléte azt mutatja, hogy a természet mint rendszer önvédelme is azt kéri, hogy ne zsákmányoljuk ki.
Vannak ugyan eredményeink – mondta az elnök, másfél évtized alatt például százszorosára nőtt a világ megújuló energia termelése, de sok a probléma. Olykor egyidejűleg ellentétes bajok is jelentkeznek, ma 800 millió ember éhezik, miközben 700 millió kórosan elhízott, és ők csak a kifejezetten súlyos esetek, mert valójában 2 milliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű nyomelemhez, de 2 milliárd ember túlsúlyos.
Ahogy Sukhdev fogalmazott, nagyon szomorú az 1,1 millió koronaáldozat, de becslések szerint évente 7 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt, 7 millió ember a dohányzástól és még sokkal több az egészségtelen táplálkozás miatt.
És a gazdaság?
A koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére hirtelen örvendetesen sok forrást találtak az államok, ha ennyit tudtunk volna a klímavédelemre fordítani, megállítottuk volna a problémát. A természetről hajlamosak vagyunk nem gazdasági modellekben gondolkodni, de a természet állapota kihat a közvetlen megélhetésünkre is. Ahogy Sukhdev mondja, lehet, hogy a tőzsdék a gazdagok lehetőségeiről szólnak, de maga a gazdaság a szegényekről is.
Idén márciustól júniusig az amerikai milliárdosok 600 milliárd dollárral lettek gazdagabbak. Eközben a világban 1,1 milliárd ember közvetlenül a földből él, a 475 millió, 2 hektár alatti kisgazdaság valamelyikében dolgozik. Indiában 352 millió ember, Indonéziában 99 millió, de Brazíliában is 20 millió ember közvetlenül a természetből él. Már csak ezért is illene figyelni rá.
Mint az elnök a konferencián elmesélte, ezért van szükség egy ötelemű globális stratégiára:
• energiagazdálkodás: még nagyobb hangsúly a megújuló energiára;
• élelmiszeripar: áttérés a természetes gazdálkodásra;
• vállalati fenntarthatóság: máshogyan kell mérni a cégeket, a profit nem lehet mindenható, fontos a fenntarthatóság is;
• finanszírozás: felelősségteljes forrásfelhasználás szükséges, és a jó célokhoz meg kell teremteni az anyagiakat;
• értékeink és magatartásunk megváltoztatása: egyénileg is fel kell nőnünk a feladathoz, jó példák már vannak, de mindenkinek meg kell tanulnia: tényleg érdemes harmóniában élni a természettel.
