Nem a rezsicsökkentés lenne az orosz gáz hiányának igazi áldozata

Az elérhető információk alapján a magyar alapítású, jó ideje svájci székhellyel működő MET-csoport az egyik legnagyobb magyar vállalati sikertörténet. Az 1100 fős csoport leányvállalatai révén már 20 országban van jelen, 32 ország gázpiacán aktív, konszolidált árbevétele 2024-ben 17,9 milliárd euró, gázpiaci forgalma 140 milliárd köbméter volt, ami a hazai gázpiac 15-szöröse, az árampiaci forgalma pedig 76 terawattóra volt, ez is többszöröse a magyar piacnak – írta tavaly szeptemberben a Telex. Vett félmilliós ügyfélkörrel rendelkező energiakereskedő céget Belgiumban, vannak naperőművei egyebek mellett Német- és Olaszországban.

A cég a Mol gázkereskedelmi részlegeként indult, az olajtársaságon kívül korábban olyan tulajdonosai voltak, mint Garancsi István és Nagy György, később azonban többségében a menedzsment lett a tulajdonos. A cégcsoport elnöke energiaügyi miniszteri kinevezése előtt Lantos Csaba volt, akit Lakatos Benjamin váltott. A korábban vezérigazgatóként is, ma már csak elnökként dolgozó üzletember legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy befektetőként beszállt a CNBC német nyelvű adásának létrehozásába. Vagyonát a Forbes legutóbb 112 milliárd forintra becsülte, ami a magyar gazdagok között a 27. helyet biztosítja számára.

A cég érdekes szerepvállalása volt, hogy tavaly februárban rajta keresztül juthatott el az orosz finanszírozású földgáz Moldova szakadár Transznisztria régiójába, amely a gázszállítások leállítását követően gazdasági-humanitárius válságba került. Az orosz kapcsolat pedig már egészen korán fontos volt a társaság életében: amikor a Mol megvált a MET felétől, azt a belize-i bejegyzésű, de orosz hátterű Normeston vásárolta meg.

Ez a név onnan lehet ismerős, hogy a Normeston közvetítőként jelentős szereplője a Mol-csoport Oroszországból származó, hazánkba és Szlovákiába irányuló importjának. Bár sosem derült ki, hogy miért van rá szükség, korábbi cikkünk szerint a Magyarországra Oroszországból behozott, az évek során sok ezermilliárd forint értékű olaj értékének nagyságrendileg öt százaléka kerülhetett a közvetítőkhöz és a szállítókhoz. Több mint valószínű, hogy ennek nem elhanyagolható része annál a Normestonnál csapódott le, amelyet orosz tényfeltáró újságírók Vlagyimir Putyinhoz közel álló üzleti körökkel kötöttek össze.

Orosz gáz nélkül?

A Normeston már rég kiszállt a MET-ből, az orosz gáz viszont valószínűleg továbbra is fontos a csoport számára. Ebben a cikkben többek között azt próbáljuk körüljárni, hogy mennyire. Érdemes azonban messzebbről indulni.

Az orosz földgázimport ügye folyamatosan napirenden van Európában, amióta Oroszország majdnem pontosan négy évvel ezelőtt lerohanta Ukrajnát. Kezdetben az oroszok próbálták a gázcsap tekergetésével eltántorítani Ukrajna támogatásától az európai országokat, mostanra viszont fordult a kocka, és az EU elszánta magát a háború finanszírozását segítő orosz gázimport megszüntetésére.

Ez ellen a magyar és a szlovák kormány kézzel-lábbal tiltakozik, a hazai fogyasztásra szánt legfontosabb érv, hogy orosz földgáz nélkül fenntarthatatlanná válna a rezsicsökkentett árszint. Már többször bemutattuk, hogy ez nincs így, szakmai számítások szerint valóban nőne a földgázbeszerzés költsége Magyarország számára, de közel sem kezelhetetlen mértékben.

Igaz, a rezsicsökkentés fenntarthatóságával kapcsolatban áttételes hatások is vannak. Ezek egyike, hogy az állami MVM szépen keres az orosz földgáz importjával, a részben ebből származó nyeresége, osztaléka pedig a költségvetést gyarapítja. Ha az uniós döntésnek megfelelően jövő ősszel teljesen megszűnik az orosz gázimport, lőttek ennek az üzletnek. És ez az elérhető adatok szerint a MET-et sem hagyná érintetlenül.

Az MVM a nagy beszerző

A hatások felmérését nehezíti, hogy nagyon nehéz megbízható gázpiaci adatokhoz jutni. Már arra a kérdésre sem lehet könnyen választ adni, hogy ki és mekkora összegben hoz be Magyarországra földgázt. Az biztos, hogy a legfontosabb szereplő az MVM földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata, az MVM CEEnergy Zrt. Újságírói kérdésekkel és közérdekű adatkéréssel is megkerestük a vállalatot, hogy ossza meg velünk az adatokat szegmensek szerint (lakossági, versenypiaci, kereskedői), és országonkénti bontásban adja meg, mennyi földgázt hoz be.

Ezt a vállalat nem tette meg, részben arra hivatkozva, hogy a szóban forgó adatok üzleti titkot képeznek. Részben pedig arra, hogy a cég éves beszámolóiban szereplő adatoknál részletesebb (országonkénti, szegmensenkénti adatokat is tartalmazó) bontás nem áll a társaság rendelkezésére a kért formában.

Az energiakereskedő vállalatoknak a pénzügyi beszámolóikban meg kell osztani az engedély- és nem engedélyköteles tevékenységet. Előbbi alá a fizikai szállítások tartoznak, utóbbiba a kereskedelmi, tőzsdei ügyletek. Egy-egy kereskedő beszámolóját megnyitva óriási számokat láthatunk, hiszen a tranzakciók árbevétel- és költségoldalon is megjelennek.

A MET Magyarország Zrt. beszámolójában nem tünteti fel a beszerzés forrásait, de nem szerepel import. Az MVM esetében a beszámolóban megadott teljes import értéke a kereskedői tevékenységet is tartalmazza, ez érthető, hogy miért magasabb. Azonban az engedélyes, tényleges kereskedés beszerzési árai is nagyban eltérnek. Igaz, ebben benne van a Moltól vett, idehaza kitermelt földgáz ára. Ennek mennyisége ismert, akárcsak az, hogy 2022 óta köbméterenként 30 forintért kell átadni, ezért ezzel lehetett kalkulálni.

A grafikonon szereplő adatok arra utalnak, hogy 2022 után igazán érdemi mennyiségben csak az állam, az MVM hozhatott be Magyarországra földgázt. (Amikor a napokban érdeklődtünk a piacot ismerők körében az orosz import kereskedőiről, akkor az MVM mellett még két szereplő nevét hallottuk, de a MET nem volt köztük. Exportoldalon viszont állítólag a MET nagyon aktív, különösen Ukrajna irányába.)

Az MVM CEEnergy a behozott földgázt több formában hasznosítja:

• Az MVM Next Zrt. részére adja el a lakossági földgázfelhasználására. Ezt az állam a rezsicsökkentés keretében évi több száz milliárd forinttal támogatja.
• Az MVM Next Zrt. számára értékesíti a versenypiaci ügyfelek kiszolgálására.
• Eladja gázkereskedőknek, akik aztán azt versenypiaci felhasználóknak értékesítik vagy exportálják.
• Értékesíti külföldre.
• Tárolja.

Hiába ismert az MVM Next Zrt. beszámolója is, ezt az összeadást nem lehet az adatokból teljes körűen elvégezni. A 2022-es évben óriási különbség adódik: az elszálló árak miatt az átértékelések, veszteségek, a tárolókban lévő földgáz eladása, szerbiai gázszállítások segítése is mind egyedi tételeket jelentett.

A grafikonon azt modelleztük, hogy mekkora összeget költött az MVM CEEnergy földgáz behozatalára, és ebből milyen értékesítési bevételeket ért el. A hazai piacon rezsitámogatott értékesítés mellett az MVM-csoport közvetlenül értékesített piaci felhasználóknak földgázt, illetve önmaga is exportált. A maradék mennyiség az évek többségében hasonló ahhoz, mint amekkora értékben a MET Magyarország exportált, feltételezésünk szerint neki értékesíthetett az importgázból az állami vállalat.

Az árbevétel felől megközelítve tehát azt láthatjuk, hogy az állami MVM CEEnergy a teljes forgalmának legalább öt százalékát az adhatta, hogy behozott olyan földgázt, amit aztán a MET exportálhatott Magyarországról. Maga az MVM is elég sok földgázt tud exportálni, 2-2,5-szer annyit, mint a MET. Kérdés, hogy – ha helytálló a fenti következtetésünk, akkor – miért engedi át ennek az üzletnek egy részét a MET számára. Az ezzel összefüggő kérdéseinkre a MVM üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt, a MET pedig nem reagált cikkünk megjelenéséig.

Természetesen elképzelhető, hogy ez egy kölcsönösen előnyös üzlet, de figyelemre méltó egy 2012-es történet fényében, amikor a MET azzal tett szert szép profitra, hogy az MVM átengedte számára az Ausztria és Magyarország közötti vezeték kapacitását. (Erről a történetről részletesen beszélt a MET Magyarország akkori vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjúban.)

Svájci követelések

Első ránézésre nem is igazán éri meg az üzlet a MET magyar cégének. A vállalat beszámolóiban az engedélyköteles tevékenységek árbevétele és költségei után az elmúlt öt évben 13 milliárd forint veszteség volt az üzemi eredmény. Azonban a cég a kereskedői piacon sokkal jobban teljesít, azzal együtt már 3 milliárd forint az adózott nyereség.

Más kérdés, hogy a magyarországi üzleti tevékenység eredményességéről valószínűleg csak akkor kaphatnánk teljes körű képet, ha a svájci kimutatásokat is látnánk – ahová a MET központi vállalata van bejegyezve –, de ez lehetetlen. Az ottani törvények lényegében teljes átláthatatlanságot garantálnak, a cégek gazdálkodásából szinte semmi sem nyilvános.

A magyarországi beszámolóban a MET nem tünteti fel, hogy mely országokba irányul az exportja. Azt azonban látjuk, hogy a vevői követelések négyötöde svájci kapcsolt vállalatokhoz köthető, ami arra utal, hogy nagyon jelentős szerepe lehet ezeknek az árbevételben is.

Összességében az látható tehát az elérhető adatok alapján, hogy az Ukrajnát napról napra pusztító orosz hadigépezetet tápláló magyar földgázimport egy részéből a MET-en keresztül Svájcban lecsapódó profit*