Ha a folyó el is viszi a szemünk elől, a szeméthegy valahol végül ránk omlik

2021. augusztus 07. – 23:33

frissítve

Ha a folyó el is viszi a szemünk elől, a szeméthegy valahol végül ránk omlik
Pihenő a PetKupán. A tiszai hulladékgyűjtés ennél azért jóval melósabb, de remek kaland. És ha az ember a dzsindzsásból gyűjti a hulladékot szúnyogoktól és csalántól meggyötörve, akkor biztos, hogy tenni fog azért, hogy a hulladék többé lehetőleg oda se kerüljön.

Másolás

Vágólapra másolva

Az utolsó napon másfél tonna hulladékot emeltek ki a kilencedik PetKupa résztvevői a Tisza felső szakaszán. A mozgalom nem csak az árterekbe szorult hulladék önkéntes – és eléggé fárasztó – kiemelésével járul hozzá a tiszta Tiszához, hanem azzal a szemléletformálással is, amely tudatosítja az emberekben: ha a folyó el is viszi a szemünk elől a hulladékot, a szeméthegy valahol végül ránk omlik.

Téved, aki azt hiszi, hogy a folyókon leúszó, torlaszokban felhalmozódó műanyag hulladék csak esztétikai kérdés és csak azoknak a gondja, akiknél épp fennakad a szemét. A porladó palackok belekerülnek a körforgásba, a mikroműanyag végül az élővilágban és bennünk köt ki.

„Márpedig a palackok szétaprózódásának folyamata már beindult és gyorsabban halad, mint gondoltuk” – mondta Molnár Attila, a PetKupa mozgalom ötletgazdája, a Termeszetfilm.hu vezetője. A pillepalack kupakja 4-5 év alatt már porlad, még azelőtt kellene kiemelni, hogy ez megtörténik.

A PetKupa 2013-ban indult, a Tisza egyik szigeténél Jándon. És bár a Tisza felső szakaszán, Tiszebecstől Gergelyiugornyáig az elmúlt 8 év alatt jó száz tonna hulladékot emeltek ki a PetKupa önkéntesei, a jándi szigetnél a mostani PetKupa utolsó napján is másfél tonna hulladékot gyűjtöttek be a résztvevők PET-palackokból épített hajói.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Idén egyébként az elmúlt években megszokott, tíz tonnát meghaladó mennyiségnél kevesebb, hat tonna hulladék gyűlt össze, a 60 kilométeres szakaszon, ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy egészében kevesebb hulladék úszott volna le a folyón.

„Jó hír, hogy legfelsőbb szakasz tisztább volt, mint vártuk” – mondta Molnár. A szakaszon eddig feltérképezett gócpontok 90 százaléka most tiszta volt. (A folyó mentén felhalmozódó hulladékról a tisztatiszaterkep.hu ad részletes tájékoztatást.) Jó hír az is, hogy az idén a horgászok is arról számoltak be, hogy kevesebb hulladékot láttak a folyón. Ebben nagy szerepe van a Vásárosnaménynál felállított gépláncnak, amely felfogja a nagyobb hulladékszigeteket, amelyek jellemzően az áradásokkor jönnek a Tisza ukrajnai és romániai szakasza, valamint a romániai oldalon eredő Szamos felől.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A rossz hír, hogy a szemét ettől még a folyóban lehet: idén szokatlan módon már két áradás is volt nyáron, ez lejjebb tolhatta a szemetet. Ráadásul a mostani PetKupa nehezebb körülmények között zajlott, sok helyen a vízállás a télen megszokott magasságot idézte, nehezebb volt kikötni és hozzáférni a máskor megközelíthetőbb szakaszokhoz, ahol a hulladék könnyebben felhalmozódik. Tiszabecs és Tiszacsécse között viszont a szokatlanul alacsony vízállás nehezítette a munkát. Molnár szerint pontos képet a hulladék mennyiségéről majd ősszel lehet látni.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Az idén 15 csapat nevezett és rakott össze hulladékból hajót. Összesen 300 PET-kalóz fordult meg a kilenc napig tartó PetKupán. Jó buli ez, de piszok nehéz meló is. Nem a fotelből mondom, én is szedtem már a gyerekeimmel a tüskés ágas-bogas, csalánokkal teli sűrű ártérből a hulladékot, de jó érzés, hogy az ember tesz valamit a környezetéért.

És most szomorúan rápillantok a hatpalackos szódavízpakkra a konyhában. Hiszen az alapprobléma mégiscsak a hulladék előállítása. A kezelése, begyűjtése már a tűzoltás. Persze nem lehet kiiktatni a műanyagot az életünkből – ez nem csak a szatyrokról, meg a szívószálakról szól, globális szállítási láncok lehetetlenülnének el nélküle, amivel persze csökkenne a környezetszennyezés, viszont sokkal több mindenről kellene lemondanunk, és sokkal több munkahely kerülne veszélybe, mint gondolnánk. Gazdasági modellváltásra is szükség van – bármit is jelentsen ez -, nem lehet megúszni a hulladék kezelésével. A műanyagok árának emelkedése egyébként jó ösztönző arra, hogy a hulladék ne a természetbe, hanem újrafeldolgozó üzembe kerüljön. A végső szót persze a természet mondja ki, ha a globális éghajlatváltozás miatt összeomlik a Golf-áramlat – ami a közeljövőben is megtörténhet –, már késő lesz.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A PetKupa évről évre alakul: idén egy pontonkonvoj is volt, amelyen büfé és mosdó, mobilvécé is működött. De változik abban is, hogy hol gyűjtik a szemetet. Idén másodszor már a Tisza-tónál is volt gyűjtés, volt már akció a folyó és a hulladékok forrásvidékén, Kárpátalján is. Idén két hajó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza szakaszain is végigjött, és Tiszabecsnél csatlakozott a PetKupához, közben a Szamos romániai szakaszán is végigment egy csapat, és Vásárosnamény közelében érte el a PetKupát.

Szeptemberben pedig indul a második PetKupa a Bodrogon, ez első alkalommal a szlovákiai szakaszt is érinti, a szlovák és a magyar vízügy közösen segíti a rendezvényt – mondta Molnár.

A schengeni határokon átívelve azonban ezt bonyolultabb lenne kivitelezni, így egyelőre az azon kívül lévő Románia és az EU-n is kívül levő Ukrajna estében nagy csapatokkal megszervezett PetKupára nincsen mód.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A verseny első két napja a hajók összeállításáról szól. Jó kis teambuliding, elég sokat lehet közben veszekedni, de a sikeres vízre tétel mindenért kárpótol. A PetKupa mozgalom példája már a folyó ukrajnai szakaszát is elérte, ígéretes, hogy helyi szervezői is vannak a szelektált hulladékgyűjtésnek Kőrösmezőn, Beregszászon és Ungváron is. Az ukrajnai szakaszon a Tiszába jutó hulladékról itt láthatja a Telex filmjét.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Egyszerűbb megoldás a katamaránosított kenu, vannak helyek, amelyeket így könnyebb megközelíteni, mint a PET-hajókkal, így a hulladék begyűjtése is hatékonyabb. Nagyrészt ez PET-palackokat jelent, de akadnak abroncsok és rengeteg másfajta, csomagolásra használt műanyag hulladék. Ez egyébként egy érdekes jelenséget is felvet – a mikroműanyagok nagy része nem polietilén-tereftalát, azaz nem PET-palack eredetű.

Idén a korábbiaknál részletesebb méréseket végzett Molnárékkal együttműködve egy független
labor, a Wessling Hungary Kft. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a Tidy Up Interregprojekt keretében a Tisza négy pontján, Tuzséron, Kiskörén, Tokajban és Tiszaszigetnél vizsgálták a mikroműanyagok mennyiségét, néhány hetente újabb mintákat véve. Ez már alkalmasabb a trendek kimutatására, korábban csak egy helyről volt mintavétel.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Ennek részletes adatai még nincsenek meg, de nagyságrendileg 10-20 mikroműanyag úszik a víz minden köbméterében. „Ez megfelel az Európában máshol mért adatoknak. Egyedül a Dunán
mértünk 50 részecskénél többet 2018-ban, idén 40-50 részecske közötti értéket
mutattunk ki” – mondta a Wessling Hungary Kft. laboratóriumi szakértője. Bordós Gábor
szerint a kimutatott anyagok nagyobb része polietilén és polipropilén, a harmadik
helyen a polisztirol áll. Ez nem meglepő, a műanyaggyártás nagy részét ezek az anyagok adják,
ilyenek például az élelmiszer csomagolások, kozmetikai tubusok, tusfürdős palackok.

Viszont azt is jelenti, hogy a PET-palack maradványai, azaz a polietilén-teraftalát aránya kisebb, mint a begyűjtött hulladékok alapján egy kívülálló gondolná.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Ennek a magyarázata még várat magára. Lehet, hogy a PET-valamivel lassabban esik szét mikroműanyagokká, így később jelentkezik. Sűrűsége nagyobb a víznél – ellentétben a fent említett műanyagokkal – így az is lehet, hogy gyorsabban leülepszik, azonban a mintavételek a világon mindenütt jellemzően a vizek felszínén zajlanak.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Ahhoz, hogy lássuk, hol áll globális összevetésben a Tisza mikroműanyag-szennyezettsége, egységesebb mintavételi protokollra volna szükség. A vizsgálatok azonban nagyon eltérők. A magyarországi méréseknél 50 mikron a legkisebb detektálható anyagrész – nagyjából hajszálvastagságú – a tengeri vizsgálatokkor azonban a 300 mikron alatti részecskék sok esetben már nem kerülnek be az adatokba. Így tehát az adatokat önmagukban nem lehet összehasonlítani.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Az idei PetKupa nem a hulladékgyűjtési rekordokról szólt, Molnár szerint az is nagy dolog, hogy sikerült megrendezni. Nem csak a már említett időjárási viszontagságok miatt, de a koronavírus világjárványa miatt is. A nemzetközi csapat idén jóval kisebb volt, mint szokott.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A forrástól a torkolatig ugyan nincsen PetKupa, de a már említett két hajó, amelyik a Fehér- és a Fekete-Tisza forrásvidékéről indulva csatlakozott a PetKupához, egészen Belgrádig fog úszni. Az Ivánfi Csanád vezetésével zajló másfélhónapos utat itt lehet nyomon követni. Vasárnap Vásárosnaménytől indulnak tovább.

Az úton Ivánfiék nem szednek a PetKupa szakaszán kívül szervezetten műanyaghulladékot, a feladatuk az lesz, hogy felhívják a figyelmet a hulladék veszélyeire, és tudatosabb hulladékkezelésre neveljenek. A szemléletformáló projekt alatt a hajó több helyen kiköt és bemutatja a műanyagfeldolgozás lehetőségeit a konténeres műanyagműhelyben, amelyet magukkal visznek az úton.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A folyótól távolabbi településekre is elmegy a csapat, hogy bemutassa, hogyan lehet hulladékből hasznos tárgyakat csinálni, foglalkozásokat tartanak gyerekeknek. Ők a legfontosabb célcsoport, hiszen az ő szemléletváltásuk nélkül nem menthetők meg a folyók a jövőben sem – nem mintha olyan sok időnk lenne arra, hogy ezt megoldjuk.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!