Négy dollárért vásárolt egy képet, a keretben megtalálta a Függetlenségi Nyilatkozat egyik eredeti nyomatát

1776 júliusában a mai Egyesült Államokban aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot, az egész országban harangok zúgtak, majd kikiáltók nyilvánosan felolvasták az amerikai történelem egyik legfontosabb dokumentumának szövegét. Július 8-ra a nyilatkozat szövegét kinyomtatták és megosztották a kolóniákkal.

Egy John Dunlap nevű férfi volt a felelős a nyilatkozat terjesztéséért. Dunlapnak nyomdája volt Philadelphiában, július 4-én késő estig nyomtatta a nyilatkozat példányait, amiket aztán terjeszteni kezdtek a gyarmatokon. Az nem ismert, hogy a végül aláírt nyilatkozatot vagy a Jefferson által készített korábbi verziót másolta-e, az viszont biztos, hogy ismeretlen számú példányt nyomtatott. Néha olyan gyors volt a terjesztés, hogy a papírokat még azelőtt elvitték, hogy a tinta megszáradhatott volna.

Nem meglepő, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat első nyomata rendkívül értékessé vált az idők során. Mindössze huszonöt példányról tudunk, ami fennmaradt, többnyire múzeumokban őrzik őket szerte a bolygón.

Ezen példányok egyikét 1989-ben találták meg a pennsylvaniai Adamstownban. Egy philadelphiai pénzügyi elemző a városban járt, és beugrott a helyi bolhapiacra, ahol egy bekeretezett festményt vásárolt. Bár a festmény maga nem tetszett neki – egy régi, szakadt kép egy vidéki tájról –, a keret igen, ezért mindössze 4 dollárért mégis megvásárolta. Amikor hazaért, és megpróbálta eltávolítani a festményt, egy összehajtott papírdarab esett ki a vászon mögül.

A keret szétesett, a papírdarabról viszont hamar kiderült, hogy az valójában a Függetlenségi Nyilatkozat egyik eredeti nyomata. A férfi eleinte azt feltételezte, hogy egy 19. században készült másolat lehet, de egy polgárháborús emlékeket gyűjtő ismerőse meggyőzte, hogy vigye el egy műtárgyakat értékelő céghez. Itt derült ki, hogy ez valójában a Dunlap által 1776. július 4-én kinyomtatott Függetlenségi Nyilatkozat egyik példánya, méghozzá tökéletes állapotban, mindössze a hajtogatás hagyott egy kis gyűrődést a dokumentumon.

Az első nyomatnak csak huszonnégy másik példánya ismert, amik közül több sokkal rosszabb állapotban maradt fenn. Ezek közül csak három van magánkézben. Még értékesebbé tette az adamstowni példányt, hogy nem volt bekeretezve, és hátlapot sem erősítettek hozzá.

A férfi a Sotheby’s aukciósházon keresztül értékesítette a dokumentumot. „Itt van a világ legfontosabb nyomtatott dokumentuma, tökéletes állapotban – mondta akkor David Redden, a Sotheby’s alelnöke, aki hitelesítette a dokumentumot. – Egy másodpercbe telt, mire rájöttünk, hogy valódi, de ami igazán megdöbbentett bennünket, az az állapota volt”. A szakember szerint az, hogy a keret hátuljába rejtették, biztosította, hogy jó állapotban maradjon fenn.

Eleinte úgy gondolták, hogy valahol 800 ezer és 1,2 millió dollár között fog elkelni. Egy korábbi példány a Sotheby's-nél 1,6 millió dollárért talált gazdára, ez egy acélgyártással foglalkozó család egyik tagjáé lett. Amikor azonban az újonnan előkerült dokumentumot 1991-ben árverésre bocsátották, végül 2,2 millió dollárért (ez ma körülbelül 5 millió dollár, vagyis nagyjából 1,8 milliárd forint) kelt el, ami közel kétszerese volt a feltételezett értékének. Amikor 2000-ben megint elárverezték, 7,4 millió dollárért kelt el (ami ma közel 13 millió dollár, vagyis majdnem 4,7 milliárd forint).

Redden egyébként úgy becsüli, hogy körülbelül 200 első nyomatos változata lehet a Függetlenségi Nyilatkozatnak. Ennek jelentős része a történelem során valószínűleg megsemmisült, de talán néhány még rejtőzik bolhapiacokon árult másodrangú festmények keretébe rejtve.

(Források: History Defined, Los Angeles Times, The New York Times)