Közkedvelt kérdés a gimnáziumi feleltetéskor, mekkora igazságtartalma van annak a legendának, hogy Magyarország egy időben olyan hatalmas volt, hogy egyszerre három tenger mosta a partjait. A földrajzi közelség okán az Adria nyilván kézenfekvő, de ha magunk elé képzeljük Európát, a Fekete-tengerig már nem olyan könnyű eljutni, hát még a Baltiig.
Nehéz rekonstruálni, mi kell ahhoz, hogy egy ilyen széles körben közszájon forgó hiedelem évszázadokon át életben maradhasson – bár nyilván könnyebb azonosulni azzal, amit igaznak óhajtunk –, a 19. századtól viszont már jobban követhetőek az írásos nyomok.
Petőfi Sándor A hazáról című 1845-ös versében így fogta meg a legendát:
Oh, nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet, s dél hullócsillaga.
Két évvel később, 1847. febrarius másodikán a Pesti Hírlap „milyen volt és mivé lett” kontextusban írt ugyanerről:
„Mondatott, hogy ezelőtt ötszáz évvel a magyar nemzet nagy volt, seregeitől tartottak minden nemzetek, partjait három tenger mosta. A magyar dicső volt, és most alászállott, más nemzetek felébe kerültek; s mind ez azért történt, mert a hűbéri viszonyokat fentartotta.”
Az Arcanum nyilvántartása szerint egy héttel később a Nemzeti Ujság ugyanezekkel a sorokkal emlékezett a múltra.
1883-ban a parlamentben Zsilinszky Mihály arról beszélt, hogy az ország a hatalma csúcsán, amikor három tenger mosta a partjait, akkor sem élt a magyarosítással, és erőszakos módon a jövőben sem fogja ezt megtenni. Zsilinszky a Szabadelvű Párt tagja volt, két év múlva államtitkár, majd később a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Legyünk jóhiszeműek, és tekintsünk úgy a felszólalására, hogy a történelmi párhuzamban az eposzi képet kereste, emiatt szorult háttérbe a valóság.
Az alábbi idézet 1889-es, a katolikusok lapjában, a Religióban találtuk: „Nagy Lajos Európa leghatalmasabb birodalmává tette a magyar király birodalmát. Három tenger mosta e birodalom partjait. Ilyen birodalmat csak Attila, az Isten ostora vert össze pillanatnyilag közép-dunai székhelye körül. Az adriai, fekete és balti tenger szabott határt a szövetséges magyar-lengyel monarchiának. Óriási kár, hogy e birodalmat, melynél nagyobbá azóta csak Oroszország növekedett Európában, Nagy Lajos és utódai nem tudták együtt tartani és megszilárdítani.”
És akkor a tények és a határok
Nagy Lajos 1342 és 1382 között uralkodott, és valóban hatalmas birodalmat hozott létre Európa közepén. 1370-ben kapta meg a lengyel koronát, de a birodalma így sem jutott el a Balti-tengerig, mert a jelenlegi Gdańskban (ami nagy kikötőváros volt már akkor is) és környékén akkoriban a Német Lovagrend uralkodott. Ahogy a térképen is jól látható, a tengerre jutásig néhány kilométer még hiányzott.
A Fekete-tengerrel Moldovának valóban van közös része, de ez a terület sohasem volt a Magyar Királyság része. Dragos fejedelem és Nagy Lajos között volt szoros kapcsolat, ahogy Dragos későbbi leszármazottai között is. A vazallus államot azonban nem lehetett Magyarország részének tekinteni.