Ha léteznének még tévés műveltségi vetélkedők, elég sok millió forintos kérdés lenne egy ilyenben, hogy ki alapította az amerikai Szövetségi Nyomozóirodát, közkeletű nevén az FBI-t. A helyes válasz Charles Joseph Bonaparte, Theodore Roosevelt elnök kormányának legfőbb ügyésze, ami alapvetően nem hangzik túl meglepően vagy bombasztikusan, hacsak nem kapaszkodik bele az ember a családnévbe. És itt jön a meglepetés: az amerikai politikus Bonaparte tényleg rokona Bonaparte Napóleonnak, ő a francia a császár öccsének az unokája. (És itt álljunk is meg egy pillanatra annál a meglepő ténynél, hogy Napóleont és az FBI-t nem évszázadok, hanem mindössze két generáció választja el egymástól.) De hogy kerül egy francia arisztokrata az amerikai bűnüldözés kulcspozíciójába?
Napóleon népes családból származik, nyolcan voltak testvérek, ő volt a második legidősebb. A legkisebb testvér volt Jerome, 15 évvel fiatalabb Napóleonnál. Jerome 20 éves volt, amikor a bátyját császárrá koronázták, de eddigre már igen kalandos éveken volt túl. 16 évesen lépett be a hadseregbe, a haditengerészethez került, ahol a bátyja (akkor még nem császár, de első konzul címen már az ország első számú vezetője) nyomására rögtön fregattkapitánynak nevezték ki. Már a szolgálata első hónapjaiban kínos helyzetbe keveredett a Karib-tengeren, ahol egy félreértésből kifolyólag elsüllyeszettek egy brit hadihajót, ami komoly diplomáciai feszültséget okozott a két ország között.
Jerome a bátyja haragjától tartva elmenekült, és Amerikában, álnéven kezdett új életet. Itt komoly adósságokba verte magát, majd megismerkedett Amerika akkori egyik leggazdagabb embere, a bank- és vasútmilliomos William Patterson lányával, Elizabeth-tel, akivel hamarosan össze is házasodtak. Ekkor Jerome még mindig csak 19 éves volt. Ezzel a húzással alaposan felbőszítette az apósát (aki hozományvadásznak tartotta) és a bátyját is, aki európai uralkodó dinasztiákba házasította volna be a saját testvéreit, így szerezve nagyobb befolyást a Bonaparte-háznak.
Miután VII. Pius pápát hiába győzködte, hogy érvénytelenítse az öccse házasságát, a császárrá koronázása után megtette ezt ő maga, saját hatáskörben egy uralkodói rendeletben. Jerome ekkor hazatért a terhes feleségével együtt, hogy meggyőzze a császárt, hogy az igaz szerelem fontosabb, mint a politika. Elég kevés sikerrel: végül őt győzte meg egy admirálisi poszt és Vesztfália királyi címe, hogy hagyja a fenébe az amerikai feleségét a leendő gyermekével együtt, és inkább Katalin Friderika württembergi hercegnővel lépjen frigyre. Elizabeth-et nem is engedték francia földre lépni, így Angliában szülte meg a fiát, Jerome-ot 1805-ben (akit az apja amúgy egészen a 20. születésnapjáig nem is látott), aztán hazaköltöztek Amerikába.
Az ifjabb Jerome-ot az anyja vagyonos családja és az apja neve (III. Napóleon hivatalosan visszafogadta a családba) gyorsan pályára állította, a Harvardon végzett jogot, majd a marylandi agrártársaság elnöke, az exkluzív Maryland Club alapítója és úgy általában Maryland állam egyik legbefolyásosabb embere lett. A Bonaparte név sokáig kísértette, a család szerette volna, ha visszatér Európába, és egy királyi családba házasodik be, de ő – míg az anyja Európában turnézott, feleséget keresve a fiának – egy baltimore-i iparmágnás örökösét, Susan May Williamst vette feleségül. Ebből a házasságból született 1851-ben Charles Joseph, akivel végre elértünk a cikk témájához.
Charles Bonaparte az apjához hasonlóan a Harvardon tanult jogot, majd politikai pályára állt. Progresszív liberális volt, ami akkoriban – és ez 2023-ból visszanézve egészen bizarr – a republikánusok oldala volt. Szépen haladt előre a politikai ranglétrán, és 1905-ben a frissen újraválasztott Theodore Roosevelt kormányzati pozíciót ajánlott neki. Először a haditengerészet vezetője lett (ami elég ironikus a nagyapja viselt dolgai után), majd egy év múlva az elnök legfőbb ügyésszé nevezte ki. A legfőbb ügyész Amerikában mást jelent, mint itthon, ahol ugye definíció szerint a kormánytól független poszt ez. Amerikában viszont nagyjából olyasmi, mintha egyszerre lenne valaki belügyminiszter és igazságügyi miniszter, ez az egyik legnagyobb súlyú pozíció a kormányban.
Bonaparte nagy lelkesedéssel fogott munkához, főként adócsalók és a monopolhelyzetükkel visszaélő cégek kerültek a célkeresztjébe, az egyik nagy eredménye a dohánypiacot uraló American Tobacco Company feldarabolása volt. (Ennek a cégnek a brit leányvállalata, a British American Tobacco, vagyis a BAT ma a világ egyik legnagyobb dohánycége.) Mivel Roosevelt elnök elődje, William McKinley merényletben halt meg, az amerikai köztudatban akkoriban elég komoly fenyegetésként élt az anarchisták rémképe. Roosevelt ezért utasította Bonaparte-ot egy központi kormányzati irányítás alatt álló nyomozóiroda felállítására. Ez lett a BOI, azaz Bureau of Investigation, ami 1908-ban alakult meg, 34 ügynökkel, ők főként a titkosszolgálatban edzett veteránok voltak. A BOI 1935-ben kapta meg a nevéhez ragasztott „federal”, azaz szövetségi jelzőt, és ekkor született meg az FBI név. Ekkorra az iroda már túl volt a legnagyobb fogásán, Al Capone letartóztatásán, a vezetője pedig már a legendás J. Edgar Hoover volt, aki 48 éven át volt a nyomozóiroda első embere, és akiről sokan úgy tartották, hogy a mindenkori amerikai elnöknél is nagyobb hatalma és befolyása van a színfalak mögött.
A Bonaparte-ház máig is él, a jelenlegi pátriárka (ha visszavezetnék a császárságot Franciaországban, akkor a trón várományosa) a 37 éves Jean-Christophe Louis Ferdinand Albéric Napoléon Bonaparte, azaz VIII. Napóleon, Jerome Bonaparte és würtembergi Katalin hercegnő szépunokája. Ő amúgy a család amerikai vérvonalának hagyományait folytatva a Harvardon végzett, és mostanában befektetési bankárként tengeti a mindennapjait. (Azért ő a trón hivatalos várományosa, és nem az apja, a 73 éves Charles Marie Jérôme Victor Napoléon, mert Charles apja, Louis Napoleon a végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a trónörökösi cím ne a fiára, hanem az akkor 11 éves unokájára szálljon.) Jean-Cristophe 2019-ben házasodott meg, a felesége Olympia von Arco-Zinneberg, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó királya, IV. Károly dédunokája. Tavaly született meg a fiuk, Louis Charles Riprand Victor Jérôme Marie Napoléon herceg, avagy IX. Napóleon, a francia trón örököse.