2023. augusztus 16. – 04:59
Bengaluru (2006 előtti nevén Bangalor) India egyik legnagyobb városa, 8,5 millióan lakják, a klímája ijesztő (standard 30 fok és 10-12-es UV-index egész évben), de a gazdasága szárnyal, Ázsia Szilícium-völgyének is szokták hívni. Ahogy az indiai metropoliszokat általában, végletes kettősség jellemzi: közel másfél millióan élnek nyomornegyedekben, de közben 12 ezer dollármilliomosnak is az otthona (ez nagyjából Milánó és Barcelona szintje, de nem sokkal marad el Monacótól és Las Vegastól sem). A város egyik legfényűzőbb negyede a UB City, plázákkal, felhőkarcolókkal, luxusapartmanokkal, irodaházakkal. És ennek a negyednek az ékköve a Kingfisher Tower nevű épület, illetve annak a tetején egy kastély, a világ talán legszürreálisabb és legexkluzívabb lakóingatlana:
Az utcáról nézve már nem ennyire látványos, egy egyszerű járókelő ennyit lát belőle a közeli Vittal Mallya utcáról (a névnek később még jelentősége lesz):
A kastély kétszintes, tartozik hozzá egy kültéri medence, helikopter-leszállópálya, privát lift visz fel hozzá a 34. emeletre, amúgy meg szépen rendezett gyepszőnyeg veszi körül, és hát nem lehet nem észrevenni, hogy kinézetében a washingtoni Fehér Ház kiköpött mása. Ja, és aki megálmodta és megépíttette, soha nem lakott benne: mire elkészült, a tulajdonosa egy egymilliárd dolláros adóssággal és behajtási üggyel a nyakában sietve távozott Indiából, és esze ágában sincs visszatérni. Ő Vijay Mallya, akinek a neve Forma–1-rajongóknak ismerős lehet az egykori Force India csapat tulajdonosaként, de amúgy is az egyik legkalandosabb hátterű figura a dollármilliárdosok klubjában.
Vijay Mallya vagyonos családba született, az édesapja, Vittal Mallya (az előbb említett utca az ő nevét viseli) India egyik legnagyobb sörgyára, a United Breweries vezetője és egyik tulajdonosa volt. 1983-as halálakor örökölte meg tőle az üzletet az akkor 28 éves Vijay, aki aztán alaposan felfuttatta a bizniszt, és őrült terjeszkedésbe kezdett. Hamarosan már dollármilliárdos volt, a cége egy 60 vállalatból álló nemzetközi konglomerátum, a sörgyár legnépszerűbb terméke, a Kingfisher sör pedig az indiai sörpiacon 50 százalékos részesedéssel bírt. (A hindu vallás amúgy nem tiltja az alkoholfogyasztást olyan explicit módon, mint, mondjuk, az iszlám, de a szent szövegek a bűnhöz vezető útnak tartják a részegséget.)
Mallya nem is titkolta különösebben a vagyonát, extravagáns életformája miatt állandó médiaszereplővé vált. 2005-ben vágott bele az addigi legnagyobb üzletébe: Kingfisher Airline néven légitársaságot alapított, rá egészen jellemző módon óriási csinnadrattával, az első járatot a fia 18. születésnapján elindítva, az egészet neki szánt születésnapi ajándékként felvezetve. A légitársaság eleinte prosperált, hamarosan a második legnagyobb szereplő lett a belföldi piacon, majd 2008-tól a nemzetközi színtérre is kilépett Delhit Londonnal összekötő járatokkal. Aztán jött a nagy pénzügyi világválság, és 2010-től a cég elkezdett egyre nagyobb veszteségeket produkálni, majd két évvel később csődöt is jelentett, amikor a helyzet már azzal fenyegetett, hogy magával rántja a sörös birodalmat is.
Az élet ment tovább, bár a légitársaság dolgozói másfél évnyi elmaradt fizetést, a hitelezők meg egymilliárd dollárnyi beragadt kölcsönt próbáltak behajtani Mallyán, ő ekkor már a Forma–1-ben és az ingatlanbizniszben nyomult nagy erőkkel. Utóbbi keretében kezdték el építeni a Kingfisher Tower felhőkarcolót is, a család egykori házának helyén Bengaluruban, és annak a tetejére Mallya álomotthonát, a 120 méteres magasságban a város felett trónoló Fehér Házat. (Amúgy az épület technikailag nem felhőkarcoló, ezt általában 150 méter felett szokás használni – bár hivatalos definíció a felhőkarcolóságra nincsen. Összehasonlításképpen, Budapest legmagasabb épülete, a Mol-torony 143 méter.)
A toronynak persze nem csak az a feladata, hogy tartsa a kastélyt: az első öt emelete parkolóházként funkcionál (ebből egy szint csak a Mallya családé), ötemeletenként pedig közösségi terek állnak a lakók rendelkezésére: egy beltéri park az 5. emeleten, uszoda a 10.-en, sportcsarnok és koncertterem a 10. és a 15. szinten. A maradékon luxuslakosztályokat alakítottak ki, emeletenként ötöt. Két emeletet Mallya a családja távolabbi tagjainak foglalt le ebből, a további lakásokat pedig nagyrészt még az építkezés alatt eladták.
Az épület a tetején a kastéllyal 2016-ra készült el, de Mallya már nem tudott beköltözni, ugyanis a becsődölt légitársaságának hitelezői, összesen 17 indiai bank, már túl közel jutottak hozzá, és bíróság elé citálták. A milliárdos Londonba költözött az üldözői elől, és szép lassan az egyéb bizniszeit is feladta, a sörgyár például így jutott a Heineken birtokába. A Kingfisher Tower azóta is ott áll Bengaluru közepén, a tetején az üres kastéllyal, amiről néha fantasztikus drónvideók készülnek, Mallya pedig évek óta küzd Angliában az indiai kiadatási kérelmekkel. Legutóbb a távollétében négy hónap börtönbüntetésre ítélte az indiai legfelsőbb bíróság a légitársaság csődeljárásának szabálytalanságai miatt.