Már az ókori Spártában is tartottak legénybúcsút, bár akkor még nem a belváros összehányása volt a cél

Vége a nyári esküvőhullámnak, így kicsit fellélegezhetnek a Budapest belvárosában élők: a közeljövőben esténként valamivel talán kevesebb üvöltő/sikító legény- és leánybúcsús turistabandával találkozhatnak. Na de honnan ered ez a szép szokás, aminek borzalmairól több vígjáték is készült már?

Jelenlegi ismereteink szerint az ókori Hellászból. A görögöknek szerencsére sok istenük volt, így nem kellett sokat várni két ünnepség között, de gyakran azért is bulit tartottak, hogy megünnepeljék, amikor valaki felnőtt. Ilyen volt például a szümposzion, a férfiak borban úszó lakomája, amelyen gyakran bevezették a frissen felnőtté vált férfiakat a társaságba, vagy a thesmophoria, egy Démétér-ünnep, amin a polgárok feleségei különböző szertartások után hatalmas bulit csaptak egymás között.

Magát a legénybúcsút, azaz egy házasság előtt álló férfi elbúcsúztatását, az i. e. 5. századi Spártában vezették vissza. A Time szerint a spártaiak voltak az elsők, akik az esküvő előtti utolsó éjszaka lakomán ünnepelték a vőlegényt. A férfiak ilyenkor jól berúgtak, és a legenda szerint az ünnepelt örök hűséget fogadott harcostársainak.

Azóta persze kicsit eldurvult a dolog: 1896 decemberében Herbert Barnum Seeley – A legnagyobb showmanben bemutatott P. T. Barnum unokája – egy óriási legénybúcsút rakott össze a bátyja számára. A 17 fogásos vacsorát egy francia táncos követte volna, aki meztelenül akarta elkápráztatni a gazdag fiatalokat. Ezt a rendőrség nem hagyta szó nélkül, hajnali fél kettőkor lerohanták az éttermet, amelyben a bulit tartották. Mivel a legtöbb vendég befolyásos család tagja volt, gyakorlatilag mindenki megúszta a balhét, és csak Barnum Seeley-t állították elő szemérmetlenségért. A vacsora részleteiről a hatóságok nem sokat árultak el, hogy megvédjék a gazdag résztvevők személyazonosságát.

A 20. század második felében aztán eljutott odáig az egyenjogúság, hogy a nők is elkezdték bulival búcsúztatni a házasság előtti életüket. Korábban inkább nyugis összejöveteleket tartottak, ezeken a nőnemű rokonok és barátok ajándékokat adtak a menyasszonynak. Ez azóta megváltozott, és már a nők is a limó tetőablakán kilógva, pezsgővel a kézben üdvözlik a hivatalosan is monogám jövőt.