Amerigo Vespucci valószínűleg nem is tudta, hogy elneveztek róla egy kontinenst

2022. június 5. – 08:34

Amerigo Vespucci valószínűleg nem is tudta, hogy elneveztek róla egy kontinenst
Középkori rézkarc a hajózó Amerigo Vespucciról – Forrás: Bettmann / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Mit tanul meg mindenki történelem órán Amerikáról?

  • Kolumbusz Kristóf fedezte fel,
  • 1492-ben,
  • Niña, Pinta, Santa (türűrütűrüttü) Maria,
  • Amerigo Vespucciról nevezték el.

Ha az embernek jó tanára van, esetleg később jobban elmélyed a témában, akkor megtudhatja, hogy nem Kolumbusz volt ám az első európai, aki rálelt a kontinensre, hanem ír szerzetesek vagy vikingek, méghozzá évszázadokkal korábban.

Hasonló tévhit, hogy az új kontinens neve korabeli tudományos konszenzuson alapszik. A 15. századi felfedezők között valóban Kolumbusz volt az első, aki eljutott az Újvilágba (bár ő azt hitte, Ázsiában van), de a genovai felfedező ekkor csak karibi szigeteken járt. Egyes források szerint 1497-ben Amerigo Vespucci volt az első európai, aki a mai Dél-Amerikában partra szállt.

Vespucci 1450-es években született Firenzében, és 1497 és 1504 között legalább két felfedező úton vett részt – az egyiket spanyol, a másikat portugál támogatással.

Csak két olyan írásos nyoma van Vespucci utazásainak, ami még a térképész élete során jelent meg. Az első a Mundus novus volt, amit Lorenzo Pietro di Medicinek írt 1503-ban. Az 1504-ben kiadott levében az 1501-1502-es brazíliai útjáról ír, és az írás gyorsan népszerűvé vált Európában – egy éven belül 12 nyelvre fordították le.

A valóságtartalma azonban megkérdőjelezhető. Ma már sok szakértő úgy tartja, hogy nem is Vespucci írta az értekezést, amiben szó van a helyi őslakosokról is. Vespucci (elvileg) azt írta, hogy

  • a helyiek egész életüket meztelenül töltik, ami megmagyarázza, miért vöröses a bőrük;
  • a férfiak arca tele van lyukakkal, amikbe színes köveket dugnak;
  • a nők elképesztően kéjvágyók, ezért egy furcsa eszközzel állati eredetű mérgeket fecskendeznek a férfiak nemiszervébe, így azok óriásira duzzadnak (emiatt néha leesik ez a bizonyos szerv);
  • nincsenek vagyontárgyak, kormány vagy király, minden közös, és annyiszor házasodnak és válnak el, ahányszor csak akarnak;
  • a törzsek folyamatosan háborúznak;
  • mind kannibálok, apák néha megeszik a feleségüket és gyerekeiket. Vespucci elvileg beszélt egy férfival, aki 300 embert evett meg;
  • 150 évig élnek, és szinte soha nem betegek;
  • a nők alig várták, hogy keresztényekkel háljanak.

A Mundus novus valószínűleg eredeti Vespucci-levelekből lett összeollózva, majd valaki kiegészítette néhány fantasztikus, bár nem túl valószerű részlettel. A levél elején megemlíti, hogy nem Ázsiáról van szó, hanem egy új világról, mert „felmenőink nem tudtak róla”. Ez nem volt teljesen új gondolat, Kolumbusz már 1498-ban írt arról, hogy az Orinoco folyó, aminek torkolata mellett elhajózott, valószínűleg egy hatalmas földterületen folyik át. Peter Martyr d'Anghiera már Vespucci előtt három évvel elsütötte az Új Világ elnevezést.

XVI. századi metszet az őslakosokkal találkozó Amerigo Vespucciról – Forrás: Historical Picture Archive / Getty Images
XVI. századi metszet az őslakosokkal találkozó Amerigo Vespucciról – Forrás: Historical Picture Archive / Getty Images

A második útjáról a Soderini-levélben ír, amit Piero di Tommaso Soderininek, a Firenei Köztársaság vezetőjének írt. A levél nyomtatásban 1505-ben jelent meg, és hatalmas sikert aratott, valószínűleg azért, mert egészen döbbenetes (bár a korábbi levélhez hasonló) részleteket tartalmazott – valamint azért, mert azt a látszatot kelti, hogy Vespucci előbb járt a kontinensen, mint Kolumbusz, aki akkor még csak szigeteken kötött ki. A Mundus novushoz hasonlóan ez a levél sem biztos, hogy eredeti, de sokan abban sem biztosak, hogy egyáltalán megtörtént-e az állítólagos 1497-es út.

Európa és Ázsia miatt lett America

A levelek népszerűek voltak, gyorsan terjedtek, így eljutottak a Gymnasium Vosagense-be, egy egyházi tudományos intézménybe is. Az itt dolgozó földrajztudósok 1507-ben kiadták a Cosmographiae Intruductiót, amibe bekerült egy világtérkép és a Soderini-levél fordítása. A művet valószínűleg Matthias Ringmann írta, a térképet pedig Martin Wadseemüller írta alá.

A könyvben megjelenő, talán legnagyobb újdonság az volt, hogy az új kontinens már America néven szerepelt a szövegben és a térképen is.

Az Introductióban az áll, hogy a szerző nem érti, miért ne lehetne Vespucciról elnevezni az új kontinenst, hiszen ő fedezte fel. Azért lett Amerigo helyett America, mert Európa és Ázsia is egy-egy (mitológiai) nőről kapta a nevét, így inkább a név női változatát használták.

Van, aki szerint Ringmann adta a nevet a kontinensnek, mert Wadseemüller későbbi térképein már nem szerepel a név. Később már csak megjegyezte, hogy azt a területet a genoai Kolumbusz fedezte fel. Elképzelhető, hogy az Introductionál nem is arról volt szó, hogy a két híres felfedező közül inkább Vespuccit támogatták volna az írók – az információ lassú terjedése miatt előfordulhat, hogy nem is hallottak Kolumbuszról. A mű azonban népszerű volt, így egyre több térképész kezdte el Amerikának hívni az új, nyugati kontinenst, amit Kolumbusz után jogosabb lett volna Kolumbiának nevezni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!