Amerigo Vespucci valószínűleg nem is tudta, hogy elneveztek róla egy kontinenst

Mit tanul meg mindenki történelem órán Amerikáról?

• Kolumbusz Kristóf fedezte fel,
• 1492-ben,
• Niña, Pinta, Santa (türűrütűrüttü) Maria,
• Amerigo Vespucciról nevezték el.

Ha az embernek jó tanára van, esetleg később jobban elmélyed a témában, akkor megtudhatja, hogy nem Kolumbusz volt ám az első európai, aki rálelt a kontinensre, hanem ír szerzetesek vagy vikingek, méghozzá évszázadokkal korábban.

Hasonló tévhit, hogy az új kontinens neve korabeli tudományos konszenzuson alapszik. A 15. századi felfedezők között valóban Kolumbusz volt az első, aki eljutott az Újvilágba (bár ő azt hitte, Ázsiában van), de a genovai felfedező ekkor csak karibi szigeteken járt. Egyes források szerint 1497-ben Amerigo Vespucci volt az első európai, aki a mai Dél-Amerikában partra szállt.

Vespucci 1450-es években született Firenzében, és 1497 és 1504 között legalább két felfedező úton vett részt – az egyiket spanyol, a másikat portugál támogatással.

Csak két olyan írásos nyoma van Vespucci utazásainak, ami még a térképész élete során jelent meg. Az első a Mundus novus volt, amit Lorenzo Pietro di Medicinek írt 1503-ban. Az 1504-ben kiadott levében az 1501-1502-es brazíliai útjáról ír, és az írás gyorsan népszerűvé vált Európában – egy éven belül 12 nyelvre fordították le.

A valóságtartalma azonban megkérdőjelezhető. Ma már sok szakértő úgy tartja, hogy nem is Vespucci írta az értekezést, amiben szó van a helyi őslakosokról is. Vespucci (elvileg) azt írta, hogy

• a helyiek egész életüket meztelenül töltik, ami megmagyarázza, miért vöröses a bőrük;
• a férfiak arca tele van lyukakkal, amikbe színes köveket dugnak;
• a nők elképesztően kéjvágyók, ezért egy furcsa eszközzel állati eredetű mérgeket fecskendeznek a férfiak nemiszervébe, így azok óriásira duzzadnak (emiatt néha leesik ez a bizonyos szerv);
• nincsenek vagyontárgyak, kormány vagy király, minden közös, és annyiszor házasodnak és válnak el, ahányszor csak akarnak;
• a törzsek folyamatosan háborúznak;
• mind kannibálok, apák néha megeszik a feleségüket és gyerekeiket. Vespucci elvileg beszélt egy férfival, aki 300 embert evett meg;
• 150 évig élnek, és szinte soha nem betegek;
• a nők alig várták, hogy keresztényekkel háljanak.

A Mundus novus valószínűleg eredeti Vespucci-levelekből lett összeollózva, majd valaki kiegészítette néhány fantasztikus, bár nem túl valószerű részlettel. A levél elején megemlíti, hogy nem Ázsiáról van szó, hanem egy új világról, mert „felmenőink nem tudtak róla”. Ez nem volt teljesen új gondolat, Kolumbusz már 1498-ban írt arról, hogy az Orinoco folyó, aminek torkolata mellett elhajózott, valószínűleg egy hatalmas földterületen folyik át. Peter Martyr d'Anghiera már Vespucci előtt három évvel elsütötte az Új Világ elnevezést.

A második útjáról a Soderini-levélben ír, amit Piero di Tommaso Soderininek, a Firenei Köztársaság vezetőjének írt. A levél nyomtatásban 1505-ben jelent meg, és hatalmas sikert aratott, valószínűleg azért, mert egészen döbbenetes (bár a korábbi levélhez hasonló) részleteket tartalmazott – valamint azért, mert azt a látszatot kelti, hogy Vespucci előbb járt a kontinensen, mint Kolumbusz, aki akkor még csak szigeteken kötött ki. A Mundus novushoz hasonlóan ez a levél sem biztos, hogy eredeti, de sokan abban sem biztosak, hogy egyáltalán megtörtént-e az állítólagos 1497-es út.

Európa és Ázsia miatt lett America

A levelek népszerűek voltak, gyorsan terjedtek, így eljutottak a Gymnasium Vosagense-be, egy egyházi tudományos intézménybe is. Az itt dolgozó földrajztudósok 1507-ben kiadták a Cosmographiae Intruductiót, amibe bekerült egy világtérkép és a Soderini-levél fordítása. A művet valószínűleg Matthias Ringmann írta, a térképet pedig Martin Wadseemüller írta alá.

A könyvben megjelenő, talán legnagyobb újdonság az volt, hogy az új kontinens már America néven szerepelt a szövegben és a térképen is.

Az Introductióban az áll, hogy a szerző nem érti, miért ne lehetne Vespucciról elnevezni az új kontinenst, hiszen ő fedezte fel. Azért lett Amerigo helyett America, mert Európa és Ázsia is egy-egy (mitológiai) nőről kapta a nevét, így inkább a név női változatát használták.

Van, aki szerint Ringmann adta a nevet a kontinensnek, mert Wadseemüller későbbi térképein már nem szerepel a név. Később már csak megjegyezte, hogy azt a területet a genoai Kolumbusz fedezte fel. Elképzelhető, hogy az Introductionál nem is arról volt szó, hogy a két híres felfedező közül inkább Vespuccit támogatták volna az írók – az információ lassú terjedése miatt előfordulhat, hogy nem is hallottak Kolumbuszról. A mű azonban népszerű volt, így egyre több térképész kezdte el Amerikának hívni az új, nyugati kontinenst, amit Kolumbusz után jogosabb lett volna Kolumbiának nevezni.