Március 10-én a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Novák Katalint, aki az első nő ezen a poszton, ahogy a magyar médiában számtalanszor le is írták ezt az utóbbi hetekben. Néhol azonban Novákot nem Magyarország első női köztársasági elnökének, hanem első női államfőjének nevezték, ami már nem feltétlenül igaz, ez a két megnevezés ugyanis nem ugyanazt jelenti. De akkor ki Magyarország első női államfője?
Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár
A köztársasági elnök nem azonos az államfővel, utóbbi nagyobb halmazt jelent. Államfő nemcsak köztársasági elnök lehet, hanem király, császár, szultán vagy emír is, sőt, lehet államfő emberek egy csoportja is, például ilyen kollektív államfő volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, azaz a NET is 1949 és 1989 között. A 20. századi magyar történelemben nem ez volt az egyetlen speciális időszak, a két világháború között Horthy Miklós kormányzó volt a Magyar Királyság államfője, holott logikailag egy királyság államfője csak egy király lehetne. Király azonban akkor nem volt, csak kormányzó, aki egyébként rendre tengerész egyenruhában jelent meg a nyilvánosság előtt egy tengerrel és tengeri flottával nem rendelkező országban.
Magyarország jelenlegi alkotmánya is így fogalmaz:
„Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”
Eszerint tehát minden köztársasági elnök államfő, de nem minden államfő köztársasági elnök. A köztársaságok államfőjét hívják csak köztársasági elnöknek, Magyarország pedig – az alkotmány szerint legalábbis – köztársaság, ezért a mi államfőnk is köztársasági elnök.
Az vitán felül áll, hogy Novák Katalin az első magyar női köztársasági elnök, hiszen Magyarország köztársasági időszakaiban eddig csak férfi államfőink voltak, ők:
- Károlyi Mihály,
- Garbai Sándor,
- Peidl Gyula,
- József Ágost főherceg,
- Friedrich István,
- Huszár Károly,
- Tildy Zoltán,
- Szakasits Árpád (először egymaga, aztán a NET elnökeként),
- Rónai Sándor (a NET elnöke),
- Dobi István (a NET elnöke),
- Losonczi Pál (a NET elnöke),
- Németh Károly (a NET elnöke),
- Straub F. Brunó (a NET elnöke),
- Szűrös Mátyás (megbízott államfő),
- Göncz Árpád,
- Mádl Ferenc,
- Sólyom László,
- Schmitt Pál,
- Kövér László (megbízott államfő Schmitt lemondása és Áder beiktatása között) és
- Áder János.
Aki eddig eljutott az olvasásban, az valószínűleg ki tudja következtetni, hogy Magyarország eddigi női államfői csak királynők lehettek. Belőlük kettő volt, Anjou Mária és Mária Terézia.
Nagy Lajos fiúsíttatott lányai
Anjou Mária, Magyarország első női uralkodója (azaz első női államfője) Nagy Lajos király és Kotromanić Erzsébet királyné harmadik lánya volt, és 1371-ben született.
Nagy Lajosnak nem voltak fiai, ezért még életében azzal igyekezett bebiztosítani utódai számára a trónt, hogy a magyar és lengyel nemességgel elfogadtatta a nőági öröklést, és fiúsíttatta lányait. Mária emiatt hivatalosan férfinak számított,
a korabeli dokumentumokban nem is az inkább a király feleségét jelentő regina szóval illették, hanem a rexet, azaz királyt használták.
Mária először 1382 és 1385 között uralkodott, azaz 11 évesen került trónra. Az ország kormányzására vonatkozó döntéseket természetesen nem ő, hanem anyja, Erzsébet királyné és Garai Miklós nádor hozta. A nemesek és az udvar között azonban viszály tört ki, Erzsébet és Garai nádor ugyanis eldöntötték, hogy Nagy Lajos eredeti terveivel szemben Máriát nem Luxemburgi Zsigmondhoz, IV. Károly német-római császár fiához adják, hanem a francia király öccséhez. Az ellenzék szemében ez Erzsébet alkalmatlanságát bizonyította, hiszen a francia király az 1378-as egyházszakadás során az ellenpápát támogatta, így pedig Mária francia házasítása teljesen átalakította volna az addigi magyar szövetségi politikát.
Luxemburgi Zsigmond végül fegyverrel kényszerítette ki, hogy mégis hozzá adják Máriát, igaz, eközben a királynő az uralmával szembeszegülő magyar és horvát nemesi frakció rabja volt az Adriai-tenger partján álló Novigrad várában, ahol Horváti János macsói bán emberei Mária szeme láttára fojtották meg Erzsébet királynét.
Koronázása után nem sokkal Zsigmond végül a velencei flotta segítségével kiszabadította feleségét, ezután formálisan társuralkodókként irányították az országot, de a hatalom fokozatosan az agilis Zsigmond kezébe csúszott át. Az első magyar királynő 1395-ben, 24 évesen halt meg egy lovasbalesetben a budai hegyekben.
A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója
Mária Terézia Anjou Mária után több mint 350 évvel, 1740-ben foglalta el a trónt, de még neki is meggyűlt a baja a nőági öröklést el nem ismerő ellenlábasaival. Apja, III. Károly az 1723-as Pragmatica sanctióval próbálta biztosítani lánya számára a trónt, ezt azonban Poroszország, Bajorország és Franciaország elutasította, ezért Mária Terézia uralkodásának első évei háborúskodással teltek, amiben el is veszítette Sziléziát.
Ezután viszont stabilizálta uralmát, és 1780-as haláláig viszonylagos béke és fejlődés jellemezte birodalmát. Férjét, Lotaringiai Ferenc császárt ugyan formálisan neki is társuralkodói rangra kellett emelnie, de a hatalom mindvégig a királynő kezében maradt.
Őket követi tehát Novák Katalin, Magyarország első női köztársasági elnöke és harmadik női államfője.
