December elején meg kellett csapolni Kanada juharszirup-vésztartalékát, és 22 millió kilót használtak fel a tartalékokból, ami a teljes megtakarítás felét jelentette. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy Kanadának miért van egyáltalán juharszirup-vésztartaléka. Elsősorban azért, hogy a piaci igényeket ki tudják szolgálni. A Québeci Juharszirupgyártó Szövetség (Québec Maple Syrup Producers röviden QMSP) szerint három év után ez volt az első alkalom, hogy be kellett vetni a tartalék hordókat is, ugyanis világszerte nőtt a kereslet, és az idei gyengébb szirupszüret is hozzájárult a vészhelyzethez.
Québecből, Kanada frankofón tartományából származik a világ juharszirupkészletének 75%-a. A szövetség szerint világszerte 183 millió kiló juharszirupot állítottak elő 2021-ben, és ebből 60 millió québeci juharfákból származott. Az iparág éves forgalma amúgy meghaladja a 400 millió dollárt. Tekintettel arra, hogy a juharszirupnak ekkora a gazdasági és kulturális jelentősége, nem meglepő, hogy olykor illetéktelenek is megcsapolnák a kanadai természeti erőforrások egyik legédesebbikét.
Így történt ez 2011-ben és 2012-ben, amikor is néhány hónap leforgása alatt 3000 tonna juharszirupot loptak el a juharszirupgyártó szövetség globális tartalékából, ez összesen 9500 hordó volt.
Ez hordónként nagyjából 2000 dolláros veszteséget jelentett, a teljes ellopott mennyiség értékét 18,7 millió dollárra becsülték, és nagy részét soha nem találták meg. A művelet úgy zajlott, hogy a tolvajok pótkocsikkal szállították el a 2011-es tavaszi szüretből származó sziruppal teli hordókat egy cukorgyárba, ott lecsapolták az értékes nedűt, majd az üresen maradt hordókat vízzel töltötték fel, és visszavitték őket az eredeti helyükre. Az akció vége felé már ezzel sem fáradoztak, egyszerűen csak ott helyben megcsapolták a juharsziruppal teli hordókat. A készleteket aztán kisebb adagokban értékesítették tovább, hogy kerüljék a feltűnést. A gond akkor kezdődött, amikor a készletek eredeti tulajdonosai észrevették, hogy a hordók rozsdásodni kezdtek, és amikor a tartályokat megkocogtatták, egyesek üresebbnek tűntek, mint mások.
A rendőrség a nyomozás során 26 embert tartóztatott le, és 200 szemtanút hallgatott ki. A sztori három főszereplője Richard Valliéres, Étienne St-Pierre és Avik Canon volt, ők Kanada történelmének legnagyobb értékű rablását követték el. Miután Canon bűnösnek vallotta magát, ötéves börtönbüntetést és 1,2 millió dolláros pénzbüntetést kapott. A történteket a Netflix Dirty Money című dokumentumfilm-sorozatának első évadában is feldolgozták.
Források: BBC, Culture Trip, National Post, Wikipédia
