A bokszoló, aki döntő nélkül lett olimpiai bajnok

2021. szeptember 13. – 04:57

frissítve

A bokszoló, aki döntő nélkül lett olimpiai bajnok
Anton Joszipovics (j) és Musztafa Mussza az olimpiai elődöntőben – Fotó: Bettmann / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az amatőr ökölvívásban akadt jó néhány furcsaság a világbajnokságok és az olimpiák történetében, de az 1984-es Los Angeles-i olimpia félnehézsúlyú versenye még a furcsaságok sorából is magasan kiemelkedik. A 81 kilós súlycsoport nagy esélyese az amerikai Evander Holyfield volt, és mivel a keleti blokk bojkottálta az egész olimpiát, valójában formalitásnak tűnt a győzelme, csak az volt a kérdés, lesz-e valaki, aki képes vele szemben a 3×3 perces időt kihúzni.

Az amerikai meggyőzően kezdte a tornát, az első fordulóban a ghánai Akay a harmadik menetben adta fel ellene, az iraki Szalmán a másodikban, a harmadik fordulóban a kenyai Okellót már az első menetben kiütötte. Így jutott el az elődöntőig, ahol az új-zélandi Kevin Barry sem tudta megnehezíteni a dolgát. Úgy tűnt, őt is könnyedén megsemmisíti, mert már az első menetben padlóra küldte. A másodikban még egyszer, amikor pedig már csak 14 másodperc volt hátra a menetből, egy hatalmas balhoroggal le is zárta a meccset. Pontosabban azt hitte.

A mérkőzésvezető ugyanis hiába számolt tízet Barryra, nem hirdette ki Holyfieldet győztesnek, hanem leléptette.

Szerinte ugyanis állj után vágta állon ellenfelét. A felvételeken hallható, hogy valóban elhangzik a stop utasítás, de nagy kérdés, hogy ütés közben volt-e már Holyfield karja.

Nagy balhé támadt, az amerikaiak hevesen reklamáltak, de a jugoszláv bíró, Novicsics hajthatatlan volt. Az ítélete érvényben maradt, a támolygó Barry keze nemsokára a magasba lendült, az akkor 22 éves amerikai az arcát a kezeibe temette, és nem juthatott a döntőbe, bronzérmet kapott a teljesítményéért.

Mivel az akkori szabályok szerint a kiütött ökölvívó egy hónapon át nem mehetett a ringbe, Barry hiába jutott tovább, a fináléra nem állhatott ki, az orvosok és a versenybíróság nem engedélyezte a részvételét. A finálét így meg sem rendezték, a másik ágon bejutó bokszoló meccs nélkül nyert. Merő véletlen, ő éppen egy jugoszláv ökölvívó volt, Anton Joszipovics. Jugoszlávia egyébként a történetében azon az olimpián szerepelt a legjobban, Joszipovicséval együtt hét aranyérmet szerzett.

A jugoszláv jó formában érkezett Los Angelesbe, szerencsés is volt, mert az első fordulóban erőnyerőnek sorsolták, így nem kellett a ringbe állnia. A másodikban a nyugatnémet Markus Bottot 4-1-es pontozással verte úgy, hogy a német egyszer padlóra küldte. Utána nagy rohamokkal fordított a harmadik menetben. Akkor még öt bíró volt, nekik kellett eldönteniük, ki volt jobb, pontosabb, aktívabb a meccsen.

A negyeddöntőben a román Donicit, az elődöntőben az algériai Musszát egyhangú pontozással verte meg. A döntőre pedig, ahogy írtuk, nem került sor, így az eredményhirdetésre civilben mehetett, küzdelem nélkül lett az övé az aranyérem. A közönség persze őt kevésbé ünnepelte, Holyfieldet sokkal inkább.

Az amerikai vezetés nem szerette volna, ha elmegy a ceremóniára, Holyfieldnek viszont esze ágában sem volt távol maradnia. Ráadásul ha aranyérmet nem is kapott, a dobogó tetejére mégis felállhatott, mert Joszipovics maga mellé hívta. Az addig inkább tüntető közönség nagy üdvrivalgással fogadta a sportszerű jelenetet. Joszipovicsnak egymillió dollárt kínált a legendás promoter, Don King, csak hogy maradjon Amerikában, de nemet mondott. Banja Lukában nagy ünneplés fogadta hazatérése után, de utólag bevallotta, később már másképp döntött volna.

1990-ben elkezdte a profi karrierjét, nyolc győztes meccs után kétszer kikapott Asmir Vojinovićtól, és be is fejezte. Újságíró lett, és többek közt beszámolt Holyfield meccseiről is. 1997-ben Banja Lukában egy álarcos fegyveres hátulról lelőtte a város Mustang nevű kávézójában – származása miatt lőttek rá, usztasának nézték –, két golyót kapott ugyan, de nem halt meg. Kórházi kezelését teljes egészében Holyfield fizette, sőt még gyógyszereket is küldött neki. Joszipovics több országban megfordult, a horvát és a bosnyák szövetség is pozíciókat ajánlotta fel neki, egyiket sem fogadta el. Végül Banja Lukában telepedett le, ott tölti a nyugdíjas éveit.

Holyfield már 1986-ban világbajnok lett a hivatásosok között, már egy kategóriával feljebb, a cirkálósúlyban. 1992-ben kapott ki először, Riddick Bowe verte meg, akkor már a nehézsúlyban versenyzett. 1996-ban találkozott Mike Tysonnal. Összecsapásukat Holyfield nyerte technikai KO-val a tizenegyedik menetben, majd egy év múlva, a visszavágón jött az emlékezetes jelenet, amikor Tyson kiharapott a füléből egy darabot. Holyfield tíz év után visszatért, 58 évesen újabb mérkőzést vállalt, de a brazil Vitor Belfort már az első menetben kiütötte a hétvégén.

(Frissítés: cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Mike Tyson is nyert olimpiát 1984-ben.)

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!