A rezsicsökkentés bevezetése óta a kormány egyik fő kommunikációs panele, hogy azzal rengeteget spóroltak a háztartások, és épp ezért mindenáron meg kell védeni Brüsszeltől. Nemrég elég sokan megosztottak a Facebookon egy bejegyzést Hargitai János KDNP-s országgyűlési képviselőtől, aki arról írt, hogy az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi:
Ez valóban benne volt az Eurostat 2025 első felét vizsgáló jelentésében. Ahogy azonban az a statisztikákkal sokszor előfordul, nem érdemes őket önmagukban, kontextus nélkül kezelni, mert így könnyű a valóságtól kissé eltérő eredményre jutni.
A rezsicsökkentés miatt Magyarországon havonta valóban kevesebbet fizetünk a közművek egy részéért, mint a program nélkül tennénk. De ez nem azt jelenti, hogy valóban annyit spórolunk, mint amennyit a számlánkon látunk: a számlánk másik részét az állam állja, ami közpénzből, tehát az állampolgárok pénzéből gazdálkodik. Nem arról van szó, hogy a kormány elintézte, hogy mondjuk az áramellátás minden résztvevője olcsóbban tudja előállítani és a felhasználókhoz eljuttatni az energiát, ezért az olcsóbb, hanem arról, hogy átvállalja a havi költség egy részét az emberekről. Viszont amiből ezt fedezi, közpénz, azaz szintén a mi pénzünk. Tehát végső soron így is, úgy is kifizetjük az energia árát. Az év első felében közel 500 milliárd forintjába került az államnak a rezsicsökkentés.
A „Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi” állítással az is probléma, hogy tartozik hozzá egy nagy „attól függ”. Ugyanis nem mindenki ugyanannyit fizet: 2022-ben a kormány kénytelen volt csökkenteni a rezsicsökkentésen, és csak az átlagfogyasztás alatt biztosítja azóta a kedvezményt. Emiatt az Eurostat jelentésében érdemes megnézni nemcsak a háztartási áramköltséget, hanem a többi szereplő költségét is, ami viszont az EU-ban Magyarországon a hatodik legmagasabb. Márpedig ha a vállalkozások magasabb számlát kapnak, az legalább részben megint csak az embereken csapódik le a végén, hiszen ezt a cégek beépítik a termékeik, szolgáltatásaik árába. A hálózati díjban pedig már egyenesen mi vezetünk, nálunk a legmagasabb az EU-ban (2023-ban 68 euró volt megawattóránként).
Önmagában nem is az a fontos, hogy mennyibe kerül a rezsi, hanem az, hogy az összeg hogy viszonyul a háztartások bevételéhez. Bajomi Anna energiaszakértő kérdésünkre rámutatott, hogy az Európai Bizottság adatai szerint az alacsony jövedelmű magyar háztartásoknak kiemelkedően nagy teher a rezsiszámla, 2024-ben a kiadásuk közel 15 százaléka energiára ment el, ami a negyedik legmagasabb az EU-ban ebben a jövedelmi kategóriában. Az alsó középosztálynál ugyanez 11,85 százalék (a hatodik legmagasabb a kategóriában), a középosztálynál pedig 9,15 százalék (ez a negyedik legmagasabb). Arról nem is beszélve, hogy a magyar mediánjövedelem vásárlóerő-paritáson a legalacsonyabb az EU-ban.
Ehhez hozzájön, hogy a rezsicsökkentésbe nem tartozó tűzifa ára a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 januárja óta közel a kétszeresére nőtt, 2025 októberében 100 kiló átlagosan 8100 forintba került. Ez a Fakupac tűzifa-szolgáltató szerint egy közepes szigetelésű, modern faelgázosító kazánnal felszerelt háznál azt jelenti, hogy egy télre nagyjából 4 köbméter, azaz 2,4 tonna fára van szükség, ami októberi áron 194 400 forintba került.
Itt jön be egy újabb jelentős probléma: a magyar lakóingatlanok szigeteltsége nem kimondottan korszerű. Vagy akár megfelelő. A Habitat jelentése szerint a magyar háztartások négyzetméterenként átlagosan közel másfélszer annyi energiát használnak fűtésre, mint az EU-s átlag, és az épületek kétharmada G vagy annál rosszabb energiaosztályú. A családi házaknál ennél még rosszabb a helyzet: 82 százalékuk a három legrosszabb energiaosztály valamelyikébe tartozik. A házak rossz energetikai helyzete és a rezsicsökkentés között ráadásul közvetlen összefüggés áll fenn: sokan vélhetően azért nem áldoztak energiahatékonysági beruházásokra, mert nem motiválva őket erre az államilag olcsósított energia.
Ezek alapján nehéz lenne azt mondani, hogy a rezsicsökkentésnek hála a magyaroknak a legolcsóbb a rezsi. Az igaz, hogy a számlán alacsonyabb összeg szerepel, mint a környező országokban, de egyrészt ezt közpénzből pótolják ki, másrészt még a kisebb szám is nagyobb terhet ró a magyar háztartásokra. Ennek egyik jele, hogy november végén rezsitüntetést szerveztek a Budapesti Elektromos Művek Zrt. épülete elé.
