Fact-check: Nem vonták vissza a javaslatot az óraátállítás eltörléséről

• Szomorú igazság derült ki a tavaszi óraátállításról: erre senki sem számított 2025-ben
• Döntött az óraátállítás sorsáról az Európai Bizottság
• Marad az óraátállítás! Letesz az Európai Unió a törlési tervéről
• Velünk marad az óraátállítás: az Európai Bizottság visszavonja javaslatát, mert az ötlet elakadt a tagállamokon

– terjedt el a hír magyar oldalakon.

Ahogy arról tavaly írtunk, az Európai Bizottság még 2018-ban javasolta, hogy szabaduljanak meg az évi kétszeri óratekergetéstől az EU-ban, de az ügy hamar elakadt a tagállamoknál. Most viszont úgy futott körbe, mintha valamilyen változás lenne, hogy valójában nem történt elmozdulás egyik irányba sem.

Nem írnak visszavonásról ott, amit lehivatkoztak

A mostani cikkek hivatkozásait két vonalra lehet visszavezetni. Az egyik a Világgazdaságnál fut zsákutcába, ami csütörtökön arról írt, hogy „a bizottság honlapján olvasható közlemény szerint ezért egyelőre marad a jelenlegi rendszer”. A lap eleve az Európai Bizottság helyett egy másik uniós intézmény, az EU miniszteri Tanácsának oldalára hivatkozott. Ez valóban az óraátállításról szól, de a lábléce szerint utoljára 2024 januárjában frissítették, és egy szóval nem említi, hogy visszavonták volna a javaslatot, csak áttekinti, mi történt vele addig.

A másik vonal forrása az EUPortalon megjelent hír, amit a lengyel RMF FM szintén csütörtöki cikkéig sikerült visszafejteni, de a lengyel oldal már a címében is kérdőjelet használ, nem tényként ír a visszavonásról. A cikk szerint Anna-Kaisa Itkonen bizottsági szóvivő megerősítette a visszavonás ötletét, de ez nem végleges, csak javaslat. Vagyis már ennyi alapján sem lenne igaz, hogy döntésről van szó. Ismertebb híroldalak közül senki nem vette át az értesülést, csak néhány hivatkozást találtunk.

Az RMF szerint az Európai Bizottság az „omnibus”-csomaggal próbálta visszavonni a javaslatot. Ez a tavalyi, budapesti versenyképességi nyilatkozat „egyszerűsítési forradalmának” szellemében tényleg létezik, és van benne valami visszavonásszerűség. Csakhogy a vállalatok jelentési kötelezettségeinek enyhítéséről szól, sehol nincs benne szó az óraátállításról vagy téli-nyári időszámításról. Olyan jogszabályokat érint, mint a karbonvám (amit még nem kezdtek el beszedni, de jelenteni kell róla) vagy a vállalatok fenntarthatósági átvilágítása.

A Telex telefonon utolérte Itkonent, aki megerősítette, hogy nem vonták vissza az óraátállítási javaslatot.

Az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatói között pár nappal korábbról találtunk egy választ is a témában egy litván újságíró kérdésére, aki arról kérdezte Itkonenéket, tervezték-e bármikor a javaslat visszavonását. Végül Itkonen kijelentette, hogy nem.

Februárban döntöttek róla, hogy nem vonják vissza

A márciusi válasz viszont elsőre annyira zavaros volt, hogy akár ez is lehet a mostani hírek alapja.

Ahogy arról tavaly írtunk, az óraátállítás eltörléséről szóló javaslat olyannyira elakadt a tagállami Tanácsban, hogy 2019-ben mutatta az utolsó nyilvános életjelet a testületen belül. Közben lejárt egy ötéves uniós törvényhozási időszak. Ennyi idő telik el két európai parlamenti (EP-)választás között. A képviselő-testület a tagállami miniszterekből álló Tanáccsal együtt dönt az uniós jogszabályokról, amiket az Európai Bizottság javasol, utóbbi testületet is az EP választja ötévente újra.

Az új Európai Bizottság tavaly decemberben állt hivatalba. A munkát azzal szokta kezdeni, hogy áttekinti a korábbról megörökölt javaslatokat. Ilyenkor három lehetősége van: ha lát még reményt arra, hogy haladjanak az adott tervezettel, békén hagyja. Ha nem, átdolgozza vagy akár vissza is vonhatja.

Ahogy arról februárban írtunk, az óraátállítás – ami már a harmadik jogalkotási ciklusban vesztegel – ebben az úgynevezett munkatervben „nem a visszavont, hanem a függőben lévő tervezetek közé került”.

De akkor miről zagyvált az RMF a kérdőjeles címmel, és miért kérdezte erről a litván közmédia újságírója még márciusban is az Európai Bizottságot? Ahhoz, hogy ezt megértsük, érdemes tudni még egy részletet.

A munkatervből eljutott hozzánk egy olyan korábbi, nem végleges változat, amiben az óraátállítás eltörlése a visszavont javaslatok között szerepelt. A litván kérdésre adott teljes válasz arra utal, hogy első körben valóban automatikusan a visszavonásra kijelöltek közé kerülhetett.

A nem végleges dokumentumban indoklásnak azt adták volna, hogy 2019 óta nem tárgyaltak a tervezetről, és nem látszik belátható időn belül megegyezés.

Ez a változat juthatott el ahhoz az olasz újságíróhoz is, aki a lista februári megjelenése után egy nappal arról érdeklődött a bizottsági szóvivőknél, miért kötött ki a megtartott javaslatok között az óraátállítás eltörlése, holott „korábban” a visszavontak között volt. Paula Pinho vezető szóvivő akkor azzal ütötte el a kérdést, hogy csak egy végleges változat van, ami számít, és ebben megtartották.

Megindokolta a szóvivő, miért vonhatták volna automatikusan vissza

A litván közmédia újságírója újabb óraátállítás közeledtével március közepén újra bepróbálkozott azzal, hogy korábban volt-e terv a visszavonásra. Valószínűleg az eltelt időnek köszönhette, hogy már bizonytalanabb választ kapott: Pinho bevallotta, hogy váratlanul érte a kérdés, és a kollégáitól kért segítséget. (A testületnek több szóvivője is van, akik a különböző szakterületekkel foglalkoznak.)

Zavarában nem mondta ki egyértelműen, hogy egy előzetes változatban még valóban a kidobandó javaslatok között volt az óraátállítás eltörlése, de megindokolta, miért lett volna eredetileg ott a helye. Elárulta: az volt a logika a döntésnél, hogy legalább öt éve függőben van-e egy javaslat az EP és a Tanács megegyezése nélkül. Bevallotta, hogy ez alapján a törlendők közé került volna a 2018-as tervezet, ezért elsőre azt hitte, visszavonták. Itkonen szakszóvivőként felment a szóvivői testület vezetője mellé, és egy zavarosan induló párbeszéd után tisztázták, hogy nem vonták vissza.

De miért nem haladnak ennyi ideje?

Ahogy azt a tavalyi cikkünkben összefoglaltuk, az EP-nek már 2019-ben sikerült házon belül megegyeznie. A tagállami kormányok viszont nem voltak képesek közös álláspontot kialakítani a Tanácsban, pedig erre szükség lenne, hogy a két döntéshozó testület elkezdhessen egyezkedni egymással a jogszabály végső formájáról.

A Tanácsot a tavalyi év második felében épp a magyar kormány elnökölte. A Telex akkori kérdésére az elnökség részben az Európai Bizottságra mutogatott. Emlékeztetett rá, hogy nincs tanácsi álláspont, de „mindehhez hozzájárul, hogy szükség lenne a Bizottság részéről a javaslattal kapcsolatos hatástanulmány elkészítésére, azonban ez máig nem történt meg”.

Az Európai Bizottság akkori válasza szerint az elérhető adatok – amikre a szöveg indoklásában is utalnak – kellő analitikai alapot adtak a jogszabálynak. Arra nem adtak ki javaslatot, hogy melyik ország melyik időzónát válassza, mert ez a tagállamokra tartozik és valószínűleg a földrajzi helyüktől függ. Így ők maguk vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy döntsenek róla többek között a társadalmi egyeztetések figyelembe vételével, jelezték.

Ugyanakkor hiába nem mondták ki hivatalosan a javaslat halálát és maradt meg az elméleti esély, hogy a tagállamok haladjanak vele, a gyakorlatban egyelőre nem látszik semmilyen mozgás.